Ez lenne a legideálisabb életforma?
A minimalizmus az egyszerűségre, az éppen elégre, a tudatosságra helyezi a hangsúlyt.
A minimalizmus kifejezéssel legtöbben talán a lakberendezéssel kapcsolatban találkoztak, a letisztult, sallang- és kacatoktól mentes terek nálunk is egyre kedveltebbek. A minimalizmus azonban ennél jóval több: a tárgyaktól, ingerektől, kapcsolatoktól túlburjánzó, pazarló életmódunkkal szemben az egyszerűségre, az éppen elégre, a tudatosságra helyezi a hangsúlyt. Követői szerint az anyagi megtakarításokon túl könnyebb, kevésbé stresszes, egészségesebb és minőségibb életet nyújt az, ha a minimalizmus elveit követjük.
A minimalizmus Japánból indult el, abból az országból, amelynek amúgy is szűkös erőforrásaiból közel 130 millió embert kell eltartania. Akik ráadásul kis helyen, zsúfolt városokban élnek, hiszen a hegyes, erdős országnak csak mintegy negyedét lehet lakni. A rendkívüli népsűrűség miatt minden egyes négyzetcentiméternek értéke van, felesleges tárgyaknak pedig nincs helye. Tokió például az egyik legdrágább város a világon, ahol százezrek élnek tíz-húsz négyzetméteres lakásokban. Nem meglepő hát, hogy a japán zen üresség filozófiájával megtámogatott minimalizmusnak sok követője van az országban.
A nyugati térfélen nem annyira az erőforrások szűkössége, sokkal inkább a túlfogyasztástól való megcsömörlés miatt terjed mind szélesebb körben a minimalista, az önkéntes egyszerűségre építő életforma. Egyre többen ismerik fel azt, hogy a tárgyfelhalmozás nemcsak felesleges, de pénzpazarló és környezetszennyező is, amivel magunkat és a természetet is tönkretesszük.
Olyan dolgokat veszünk, amikre nincs szükségünk, abból a pénzből, ami nem a miénk, hogy lenyűgözzünk embereket, akiket még csak nem is szeretünk.
Így hangzik a Harcosok klubja című film egyik igen erős mondata. A fogyasztói kultúra egyfolytában a több, nagyobb, drágább tárgyak megszerzése felé tol minket, ami miatt többet kell dolgoznunk, és sokszor akár évtizedekre is el kell adósodnunk.
Csak a lényeg
A minimalizmus természetesen nem arról szól, hogy éljünk remetei szegénységben, minden világi dolgunktól megszabadulva. Sokkal inkább arról, hogy csak annyit fogyasszunk és annyi tárgyat birtokoljunk, amennyi pont elég, se többet, se kevesebbet. Ez igaz az étel- és italfogyasztásra, a ruhák vásárlására, a lakás berendezésére, de a naponta befogadott hírek, információk mennyiségére vagy az élet túlszervezésére is. Nemcsak a felesleges új dolgokra kell nemet mondanunk, hanem lomtalanítani kell a már meglévő kacataink, időrabló tevékenységeink között is. Persze ez tudatosságot és odafigyelést igényel, főleg a kezdetekben, viszont számos pozitív hatása van:
- Több pénz marad a zsebünkben. Könnyű belátni, hogy ha ugyanolyan jövedelem mellett kevesebb tárgyat vásárolunk, nem költünk szükségtelen dologra, akkor hó végén vastagabb marad a pénztárcánk.
- Kíméljük a környezetet. Ez is egyértelmű, hiszen ha átgondoltan vásárolunk, akkor egyrészt csökkentjük a szemétmennyiséget, másrészt a termékek előállításához szükséges energiából is kevesebbre lesz szükség. A statisztikák szerint az élelmiszereknek a harmadát kidobjuk, a ruháinknak a felét nem hordjuk, ezek pedig hatalmas és elkerülhető terhelést rónak a környezetre.
- Időt takarítunk meg. Minél kevesebb kacatunk van, annál gyorsabb kitakarítani a lakást, és tudatossággal a gyakran igen időrabló bevásárlást is minimalizálhatjuk. A közösségimédia- és hírfogyasztásunk kontrollálásával pedig még több időt szabadíthatunk fel.
- Egészségesebbek leszünk. Közhely, hogy a modern életmód mennyire stresszes, amelynek egyik legfőbb faktora a túl sok munka és a pénz utáni esztelen hajsza. Ahelyett, hogy a pénz után loholnánk és eladósodnánk, hogy szükségtelen tárgyakra költhessünk minél többet, megelégedhetünk az eléggel, és nyújtózhatunk csak addig, ameddig a takarónk még gond nélkül elér.
- Minőségibb életet élhetünk. A minimalizmus elvével kéz a kézben jár a minőségre való törekvés, fizikai és mentális téren is. Ha jó minőségű, tartós termékekkel vesszük magunkat körbe, akkor jóval ritkábban kell leselejteznünk, kidobnunk őket. A kevesebb vásárlással kitörhetünk a konzumerizmus ördögi köréből, ami igen felszabadító és megnyugtató érzés lesz.
A minimalizmus önként vállalt egyszerűség, amellyel visszaszerezhetjük a kontrollt az életünk felett, és több energiánk, időnk, pénzünk marad az élet legfontosabb dolgaira: az egészségünkre, a családra, a tanulásra, az élményekre.