Kifaggatták az internet óriásait
Ritka pillanat az, amikor a föld leggazdagabb és legbefolyásosabb emberei közül egyszerre négyet is kihallgat egy testület, mely akár felelősségre is tudja őket vonni. Tegnap volt ugyanis, hogy az Egyesült Államokban a kongresszus igazságügyi bizottsága meghallgatást tartott a Facebook, az Apple, az Amazon és a Google-t birtokló Alphabet vállalat vezérigazgatóival, monopólium-ellenes vizsgálódásának utolsó állomásaként. Igazi titánok harca volt ez, ahol az amerikai államnak be kellett bizonyítania, kordában tudja tartani még a világ legnagyobb cégeit is. Végül a kongresszus órákon át, mondhatni lassú tűzön főzte puhára a titánokat.
Milyen vizsgálat?
Az Egyesült Államokban a kongresszus igazságügyi bizottságának tröszt-ellenes albizottsága már egy éve szimatol az internet legnagyobb vállalatai körül, hogy kiderítsék a mamutcégek nem használják-e piaci erejüket a verseny csorbítására és nem törnek-e monopóliumra. A nyilvános meghallgatás a kutakodás utolsó állomása volt és ősszel várhatóak a vizsgálat eredményeinek közlése. Elsőre legyintenénk az ügyre azt gondolván, hogy ilyen nagy vállalatokat úgysem fognak komolyabban megbüntetni vagy elítélni, hiszen ’van az a pénz’, de adhat némi reménysugarat, hogy körülbelül 20 évvel ezelőtt a Microsoftot is hasonló vizsgálódás után büntették meg súlyosan, monopolista törekvéseik nyomán.
A New York Times előzőleg összeszedte, hogy a bizottság milyen kérdésekkel és témákkal szembesítheti a tech-óriásokat az online lebonyolítandó meghallgatás során, amikkel nem nagyon lőttek végül mellé.
Amazon
Az Amazon kapcsán nem írnék túl sok mindent, hiszen Magyarországon nem olyan releváns a vállalat, mint a tengerentúlon. A cégnek nincs raktára nálunk így, ha mindenképp onnan akarunk rendelni, akkor a német Amazont kell használnunk és értelemszerűen magyar felülete sincs. A hazai internetes áruházak eddig egészen kényelmes alternatívát ajánlanak, még ha a választék összehasonlíthatatlan is.
Nyugaton viszont az Amazon teljesen uralja az internetes áruház piacot. A kongresszusi bizottság olyan témákra kérdezett rá, mint például a harmadik felekkel kötött szerződések: hogy élveznek-e kizárólagosságot (a nagyobb beszállítók csak velük kereskedhetnek) vagy alacsonyabb beszállítói árakat szabnak meg a szerződésekben, mint versenytársaik tennék? A másik érzékeny téma amire rátapintottak, az eladói adatok kezelése vagy az agresszív árverseny. Természetesen Jeff Bezos vezérigazgató tagadta a vádakat és legtöbbször azzal hárított, hogy nem ők jelentik legnagyobb fenyegetést.
Apple
A nagyok közül talán az Apple volt a legkisebb bajban, mivel nem nagyon vannak (vagy nem lehetnek) monopolista törekvéseik. Az első számú piacaikon (okostelefonok és laptopok) rettentő kiélezett a verseny és a Samsung vagy a Lenovo mellett igen nehéz monopóliumot elérni. Tim Cook vezérigazgató is elsősorban erre hivatkozott és nem is meglepő, hogy ő kapta messze a legkevesebb kérdést a négy nagy közül (majdnem fele olyan keveset, mint társai). Az Apple-t így elsősorban az alkalmazásboltjuk (a kreatív nevű App Store) kapcsán kérdezgették: Igaz-e, hogy törölnek olyan alkalmazásokat, amik komoly versenyt jelenthetnének a sajátjaikra? Vagy hogy miért szednek be jutalékot, amikor valaki rajtuk keresztül ad el online szolgáltatást?
A legnagyobb közösségi média oldalnak bizony viharos évek állnak a háta mögött, miután botrányt botrányra halmozott, aminek legnagyobb horderejű esete a Cambridge Analytica adatkezelési botrány volt. De a felhasználók rendszeresen panaszkodnak a Facebook szólásszabadság-politkájára is, ahol rendszeresen cenzúráznak szerintük sértő vagy offenzív gondolatokat. Ez most is előjött és elsősorban a bizottság republikánus tagjai kérték számon a konzervatív vélemények elnyomását.
A demokrata képviselők inkább a verseny csorbítására koncentráltak. Az elmúlt években a Facebook olyan gigaüzleteket bonyolított le, mint az Instagram felvásárlása 1 milliárd dollárért, vagy a Messengerrel aggasztóan versenyző WhatsApp megvétele 19 milliárd dollárért. Mind a kettő komoly versenytársa volt a Facebooknak, de most már mind egy nagy család részét képezik. A kérdezők szerint probléma ezzel az, hogy inkább azt várnák el, hogy versenyezzenek és ne megvegyék a versenytársat. Zuckerberg erre azt mondta, hogy ma visszatekintve egyértelműnek tűnik az Instagram sikere, de szerinte akkor sok hasonló képmegosztó oldal is jelen volt, mint versenytárs.
Alphabet - Google
Az Alphabetről meglehetősen kevesen hallottak, pedig ez a cég áll igazából a Google mögött. A Google messze a legnépszerűbb keresőmotor az interneten, ami önmagában nem bűn, mert nem vásároltak föl semmiféle ellenfelet, egyszerűen csak annyival jobb szolgáltatást nyújtanak a versenytársaiknál, hogy mindenki azt használja. De mivel mindenki azt használja, meglehetősen könnyű lenne visszaélni a hatalmukkal. Ennek kapcsán a következő kérdéseket szegezték Sundar Pichai-nak, az Alphabet vezérigazgatójának: a Google-t azzal vádolták, hogy egy ’körülfalazott kertben’ tartja a felhasználóit (azáltal, hogy ma már sok kérdésünkre úgy kapunk választ, hogy rá se kell kattintanunk egy weboldalra, mert abban a kis lenyitható válaszok-dobozban a Google már előássa nekünk a választ – elsősorban angol kereséseknél), és ezáltal még több reklámbevételre tesznek szert. Emellett még az is felmerült, hogy a Google a felhasználók adatát felhasználva tudja kideríteni, hogy honnan jöhet a következő versenytárs. Sundar Pichai azzal hárított, hogy nincs akkora versenyelőnyük, hiszen kis alszegmensekben jelentős versenytársaik vannak.
A meghallgatás eredménye
Mindig nagy esemény, amikor korábban érinthetetlennek tűnő vállalatokat végül a törvény keze felelősségre von, hiszen általában kis megdorgálással elengedik őket. Valami ilyesmi végül meg is történt, hiszen kényes kérdésekkel szembesítették az óriásokat, akik nem meglepő módon mindig csak hárítottak vagy tereltek, akár egyenesen tagadták is a vádakat. Az ilyen meghallgatásoknak viszont sosincs konkrét következménye. Az egész elsősorban arról szól, hogy az állam megmutassa, milyen lapok is vannak a kezükben, amiket nem félnek kijátszani, ha kell – a bizottság például elárulta, hogy több mint 1.3 millió különböző dokumentumot gyűjtöttek össze az egy éve tartó vizsgálat során. Az amerikai állam megmutatta, hogy oda tud koppintani a nagyágyúk orrára is, ha túl messzire mennek.
forrás: https://www.nytimes.com/live/2020/07/29/technology/tech-ceos-hearing-testimony#heres-which-tech-ceo-was-asked-the-most-questions-by-lawmakers
