Demeter Szilárd: Köszöntő a magyar széppróza napján
Demeter Szilárd | 2021.02.18. | Irodalom

Demeter Szilárd: Köszöntő a magyar széppróza napján

A Magyar Írószövetség és a közmédia kulturális csatornája, az M5 a mai napon a magyar szépprózát ünnepli. Az adásfolyam részeként az olvasókat Demeter Szilárd köszöntötte. A köszöntés teljes szövege testvérlapunkban, a Helyőrség portálon olvasható, itt csak összefoglaljuk a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának legfontosabb gondolatait.

Demeter Szilárd egyebek mellett arra hívja föl a figyelmet, hogy az irodalom sokféle módon közelíti meg a valóságot. „Különbözik a költői és a prózaírói megközelítés. A költői munkálkodás megvilágító erejű, villámcsapásszerűen föltárja a mélyebb összefüggéseket, amolyan rövidzárlat, mondom én némi kajánsággal a költő ismerőseimnek. A prózaírói mélysodrú, részletgazdag. És ezek viszonytudások. Egyik nem létezik a másik nélkül. A költő megvilágít, az író ennél a világosságnál megmutat. Ha nincs vers, nincs világosság – és ha nem születik próza, akkor a versfény a semmit mutatja a maga elemésztő ürességével. Így amikor Jókai Mór születésnapján az írószövetség kezdeményezésére megünnepeljük a magyar széppróza napját, akkor a magyar költészetet is ünnepeljük, illetve József Attila születésnapján a magyar költészet ünneplésekor Jókai Mórék is fölsorakoznak az ünnepeltek közé.”

Jókairól és kortársairól szólva arra mutat rá, mennyire fontosnak tartotta az a nemzedék a történetekből összeálló történelmet, s milyen élesen szemben áll az ő felfogásuk a napjainkban divatos elképzelésekkel, amely szerint a történelem véget ért, s most valami újnak kell következnie.  

„A nyugati kultúrát most éppen kiradírozzák. Új történelmet írnak a győztesek, mert – ha már József Attila – ismét dünnyögik az új mesét, a fasiszta kommunizmusét. Az éppen érvényes új mesében a fehér fekete, a fekete fehér, és mindannyian vezényszóra masírozunk át a szivárvány alatt” – írja Demeter Szilárd, majd személyesen megélhető értékvilágunkról beszél.

„A hangadók szerint a vesztes oldalon állok, tehát bűnös vagyok. A lehető legbűnösebb. Hiszek egy Istenben, az ő egyszülött fiában. Asszonyként szeretem asszonyomat, férfinak nevelem a fiamat. Több ezer év irodalmát olvasom, és ezt a szövegtestet többnyire halott fehér férfiak és nők alkották. Olyan múzeumot igazgatok, amelyben a gondozott kulturális örökségünk 99,9 százalékban halott fehér nők és férfiak hagyatéka, a 0,1 százalék még élő alkotóké, akik még akkor is keresztények, ha ateistáknak hiszik magukat. És ez jó nekem, más életet nem is akarok magamnak.”

Végezetül arra mutat rá a főigazgató, hogy a szemben álló felfogások küzdelmében nem hagyhatjuk, hogy irodalmunk, kultúránk elvesszen: „Hiszünk abban, hogy a költőink nem dadognak, íróink nem motyognak. Jókaiék nemzedékéhez hasonlóan hiszünk abban, hogy szavaink visszanyerik teremtő erejüket, és hogy a magyar gondolat újra összerendezi a világunkat. Hiszünk abban, hogy a történeteinkből ismét összeállhat a történelem. Olyan történelem, aminek nem vége van, hanem tartalma. És ezt a történelmet magyarul írjuk.”

(A teljes köszöntő ide kattintva, testvérlapunkon, a Helyőrség portálon olvasható.)

Fotó: Beliczay László
Névjegy
Fotó: Beliczay László
Demeter Szilárd
1976. július 1.

Demeter Szilárd Székelyudvarhelyen született, 1995-ben itt végez a Benedek Elek Tanítóképzőben, majd 1999-ben a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerez filozófusi diplomát. Számos irodalmi lapnál szerkesztő (Előretolt Helyőrség, Korunk, Kellék). Tőkés László európai parlamenti képviselő mellett sajtófőnökként és irodavezetőként is dolgozik. 2014-től a Századvég kutató-elemzője, majd részt vesz az Előretolt Helyőrség Íróakadémia létrehozásában. 2018 decemberétől a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) ideiglenes, majd 2019 februárjától véglegesen kinevezett főigazgatója. Ugyanez év augusztusától miniszteri biztos. 
Íróként több kötete megjelent (Tempetőfi naplója, Mondolat, Egérfelügyelő, Lüdércnyomás, Kéket kékért, Hármasoltár), szabadidejében pedig a Loyal nevű együttesben gitározik. 


Alapozás

Az alapozás olyan cselekvés, ami meghatározza a felépítmény sorsát. Ezért nem mindegy, hogyan csináljuk.

Tételmondat, és mivel az ellenzék skandálta, közös kiindulópont is lehetne: a kultúra nemzeti alap.

Vizsgáljuk meg fogalmanként!

Kultúra: amit tudunk, amiben hiszünk, ahogyan látunk. A művészetek és a tudományok mellett idetartozik a hitélettől a sportig, a gasztronómiától a divatig minden, ami eligazít bennünket az életproblémáinkban, és ami megtart embernek. Csak az embernek van kultúrája.

Nemzeti: esetünkben azt jelenti, hogy van valamink, ami megkülönböztet minket a világ többi részétől. Olyan másság, ami érték, tehát védendő. Annak lenni, ami vagy: érték. Magyarnak lenni érték.

Alap: vagyis nem (ön)cél, hanem fundamentum. Rá építjük a házat, hazát. Nagyon nem mindegy, hogy milyen az alap. Ha futóhomok, vékony jég, iszamos mocsár, akkor belevészünk. Kősziklának kell lennie. Ez több ezer éves parancsolat, nincs okunk kételkedni benne, az időpróbát kiállta.

Amikor azt mondod, azt mondom, hogy a kultúra nemzeti alap, akkor azt mondjuk, hogy a kultúra mindenkié.

Amikor azt mondod, azt mondom, hogy a kultúra nemzeti alap, akkor azt mondjuk, hogy a jövőt anyanyelvünkön alakítjuk.

Amikor azt mondod, azt mondom, hogy a kultúra nemzeti alap, akkor tehát azt mondjuk, hogy magyarnak lenni jó.