Fülig Jimmy akcióban

"Ez az év is jól kezdődik" – mondaná Rejtő Jenő

Ponyva, irodalom, rejtélyek, legendák– beszélgetés a Rejtő-kutatóval.

"Na, ez az év is jól kezdődik"– mondta Rejtő Jenő, miközben 1943. január 1-én, munkaszolgálatosként fagyhalált halt. Legalábbis a városi legenda szerint ez az utolsó mondat, ami elhagyta az író száját. Pedig azt sem tudjuk róla biztosan, hogy valóban meghalt-e a Don kanyarnál, hiszen a mai napig eltűntnek van nyilvánítva. 

"Több a legenda róla, mint a tényanyag"– ezt már Thuróczy Gergely állítja, aki Rejtő kutatóként többek között azzal foglalkozik, hogy kigyomlálja az igazat a sok hamis információ közül, ami a máig népszerű író alakját körbeveszi, és amiből a fele sem igaz. Akkor sem, ha a mesék egy részét maga Rejtő hintette el, például azt, hogy megjárta a francia idegenlégiót is, pedig a közelében sem járt. 

Az olvasók ezeket a legendákat már halála előtt és utána még inkább tovább szőtték az író körül. Ehhez hozzájárult az, hogy bár Rejtő akkor (és most is) az egyik legolvasottabb magyar író volt, az irodalmi kánonba akkor mégsem került be. Kevés életrajzi adatot lehetett róla tudni, és ezért a hiányzó részeket a rajongói fantázia kitöltötte híres karaktereinek jellemvonásaival, életeseményeivel. Mintha magával az alkotóval történtek volna meg azok a kalandok, amikről írt. 

Pedig alapból is érdekes élete volt, sokat utazott, több nyelven beszélt, számos irodalmi stílusban kipróbálta magát és a zsidótörvények után már a megélhetésének biztosítása is kész kaland volt. Ráadásul kétszer meg is nősült, mindkét alkalommal a gépírónőivel kelt egybe. 

Ami nagyon pozitív változás, hogy 50 évvel ezelőtt Rejtő még ponyvaírónak volt elkönyvelve, az elmúlt tíz-húsz évben azonban elindult az irodalmi Parnasszusra, neve lassan bekerül a legelismertebbek közé. Thuróczy Gergely szerint ebben része van, hogy Rejtő még ma is jól olvasható, szórakoztató könyvei továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek, másrészt ma már gyakorlatilag bármit lehet kutatni, így őt is – és ez már nemhogy nem ciki, de menő dolog – ez pedig szintén emeli az ázsióját. 

De miért érdekes még a Rejtői életmű és miért érdemes tőle, róla olvasni? További izgalmas részletek a Thuróczy Gergellyel készített beszélgetésünkben! 

Fotó: Korcsmáros Pál
Névjegy
Fotó: Hajónapló
Thuróczy Gergely
1972. január 21.

Thuróczy Gergely irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, rádiós műsorvezető. 1996-ban végez orosz-magyar tanári szakon a JPTE-n. 2004-ben doktori fokozatot szerez a Miskolci Egyetemen. 1999-től a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa, ahol az egyik fő kutatási területe Rejtő Jenő. 2003-ban itt szervezte meg az első kiállítást a népszerű íróról, a tárlat később több helyen is megfordult az országban. 2015-ben jelent meg az általa szerkesztett Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet , majd 2016-ban A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére könyv, amely az előbbi átdolgozott-kiegészített változata. Ezek a rejtői életmű és életút eddigi legteljesebb és hiánypótló kivonatai. Két, addig kiadatlan Rejtő kisregény megjelentetésében is közreműködött: a Tatjána  és a Konzílium az őserdőben is 2017-ben jelent meg. 

Fotó: litera.hu
Rejtő Jenő
1905. március 29.- 1943. január 1.

Reich Jenő néven született, zsidó származású író, álneveken is publikált (P. Howard, Gibson Lavery). Az egyik legolvasottabb magyar író, prózák, színdarabok, kabarék és forgatókönyvek is kikerültek a tolla alól. Fiatal korában belekóstolt a színészkedésbe, azonban hamar elment tőle a kedve, később rendezést tanul Berlinben. Egyébként is sokat utazik és csavarog, Hamburgban, Svájcban, Bécsben, Konstantinápolyban, Ankarában, Dalmáciában, Párizsban, Lyonban, Avignonban, Marseille-ben, Korzikán, Nizzában, Veronában, Padovában és Velencében is megfordul. A 20-as éveiről keveset tudunk, az azonban biztos, hogy rengeteg nőügye volt, és szerencsejáték függősége miatt szinte minden keresete elúszott. Alakjához, nevéhez rengeteg legenda fűződik, verekedésre termett, hatalmas, izmos testalkata és rezzenéstelen tekintete mellett ő maga is táplálja a gyors öklű pofonosztó mítoszát. A 30-as években Karinthy Frigyes patronáltja lett, ezután szakmányban írta népszerű ponyvaregényeit. 1942 őszén hívták be munkaszolgálatra a nagykátai gyűjtőtáborba, innen nem sokkal később a keleti frontra, a Don-kanyarba vezényelték. A kegyetlen körülmények (- 40 fok) hamar kikezdték szervezetét, itt halt meg - illetve a hivatalos iratok szerint eltűnt- 1943. január 1-én. Jelképes sírját a II. Magyar Központi Katonai Temetőben állították föl Rudkino határában, 2003-ban. 


Ajánló | Könyv

A rejtélyes Rejtő. Akiről rengeteg sztori forog közszájon, ám a legtöbbet nem támasztja alá tényanyag, úgyszólván nincs is életrajza, csupán legendáriuma. Talán egyetlen más magyar művészről sem született annyi biográfiai anekdota, mint róla. A számos ismeretlen kisebb terjedelmű Rejtő-szöveget, levéltári dokumentumot, sajtómegjelenést és fotót tartalmazó emlékkötet egyik legnagyobb szenzációja a hagyatékból előkerült és most először publikált írások gyűjteménye, de emellett a szerelmi levelezése, ifjúkori versei is helyett kaptak a gazdag fotó- és képanyagot, valamint az eddigi legteljesebb bibliográfiát tartalmazó exkluzív kötetben.

Fotó: libri.hu