Meseterasz
Rácz András | 2020.04.06. | Irodalom

Meseterasz

Régen nem látott barátom, amikor megtudta, miféle témákkal foglalkozom, úgy borította rám a szülői lét könyvesbolti kiszolgáltatottságának minden panaszát, mintha a megoldás az kulturális újságírók kezében lenne. Persze, teszem hozzá, ő mindjárt oda is helyezte. Leszögezte ugyanis, hogy szükség van egy állandó tájékoztató rendszerre, egyfajta minősítő fórumra, amelyik segít neki, mint elveszett szülőnek eligazodni a könyvkínálatban. Nem egyszer pórul jár ugyanis. Hát honnan tudhatná – háborgott –, hogy a vonzó címlap milyen belsőt takar. Vásárolt ő már szörnyen bárgyú kiadványt, miközben igényes gyermekkönyvre vadászott. Nos, a bizonytalanságnak immár vége, mert indul a könyves Meseterasz, dr. Harmath Artemisz és az IGYIC (Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum – Petőfi Irodalmi Ügynökség) új és rendhagyó gyerekirodalmi videókritika-sorozata.

– Elsősorban szülőknek, pedagógusoknak ajánljuk az új YouTube-csatornát – magyarázta a kritikus, irodalomtörténész. Szeretnénk segíteni abban, hogy azok, akik gyermekekkel foglalkoznak, könnyebben eligazodjanak a gyermekkönyv kínálatban. Ötleteket adunk az óvónőknek a délutáni olvasmányok, a tanítóknak a kötelező és ajánlott olvasmányok, a nagyszülőknek, rokonoknak pedig az ajándékkönyvek kiválasztásában. Készülünk óravázlatokkal, beszámolunk a friss kiadványokról, követjük a magyarországi gyerekkönyvpiac eseményeit, jelenségeit, elmondjuk, melyik korosztálynak, melyik verseskönyvet, mesekönyvet, ifjúsági regényt ajánlanánk vagy éppen nem.  De nem listákat adunk, hanem szempontokat.

– Hogyan képzeljük el a műsort?

– Az Meseterasz áprilistól hetente jelentkezik saját YouTube csatornáján. A helyszínek változatosak lesznek, ahogy a témák is. A néhány perces kisfilmekben független irodalmár-pedagógus-szülők beszélgetnek: Nagygéci Kovács József kritikus és én. Beszélgetünk, vitatkozunk ismeretterjesztő igénnyel, mégis igyekszünk tömör szakszerűséggel. A személyes, de – a vlogok zömével ellentétben – nem humorizálásra épülő szakmai beszélgetéseket színvonalas grafikák és animációk erősítik, Orosz Annabella munkái. Fontos azonban megjegyeznem, hogy az egyes könyvekkel kapcsolatban gyerekek is megszólalnak. Ők egy korábbi Facebook-felhívásunkra jelentkeztek. Olyan gyerekek, akik sokat olvasnak, és szívesen el is mondják a véleményüket.

– Azt feltételezem, hogy így különösen őszinte lesz ez a műsor…

– Nem is szántuk másnak. Az előzetes elképzelések között hangsúlyosan szerepelt, hogy nem feltétlenül a kiadók által preferált, vagyis sűrűn reklámozott könyveket ajánljuk, és nem is mindig azt mondjuk, amit a kiadók vagy az alkotók szívesen hallanának. Arra törekszünk, hogy minél szélesebb körből merítsük a kibeszélendő könyveket, átnézve a kiadók legfrissebb kínálatát, hiszen legfontosabb célunk a minőségi gyermek- és ifjúsági irodalom bemutatása, a nyelvi vagy vizuális igénytelenség szűrése. Ehhez szeretnénk szempontokat adni egy szélesebb közönségnek.

– A kritikai elemzés ezek szerint nemcsak a szövegre, de például az illusztrációkra is kiterjed?

– Természetesen. A könyvkritika központja persze a szöveg, arra mindenképpen kiemelt figyelmet kell fordítani, de szeretnénk a lehető legszélesebb összefüggésekbe helyezni a könyvet. Szó lesz a szöveghez szorosan hozzá tartozó illusztrációkról, a mese, vagy a kiadvány előzményeiről, az irodalmi párhuzamokról, ha vannak, lesz összehasonlító része is az elemzésnek, ha erre van lehetőség, és így tovább. Ez a nyitottság számunkra azt is jelenti, hogy szeretnénk feldolgozni olyan kiadványokat is, amelyek az irodalom határterületein mozognak: képregényeket, CD-melléklettel ellátott könyveket, ifjúsági bibliákat és más hasonlókat.

– Kaphatnánk egy rövid előzetest? Miről lesz szó az első egy-két műsorban?

– Az első négy adásban szeretnénk minden korosztályt megszólítani: a kamaszok a rendszerváltásról, az óvodások a gyászról, a kisiskolások a barátságról ismerhetnek meg friss kiadványokat. De beszélünk majd a tavalyi HUBBY-díjas, Keresztesi József által írt, HUBBY-díjas verses meseregényről, a Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza című könyvről is…

– Nagyon jó lenne, ha sokan láthatnák ezt az izgalmasnak ígérkező műsort. Terveznek komolyabb marketing-kampányt a Meseterasz elé?

– Persze, el is indítottuk a kampányt, melyben az A38 marketingcsapata segít bennünket, de azt hiszem, hogy a gyermekkönyvekkel, gyermekirodalommal kapcsolatban sok információéhes szülő, nagyszülő pedagógus bújja az internetet. Maga a műsor ötlete is a szülői igényekből született. Sok anyuka állított meg különböző közösségeimben, mit ajánlok, mit javaslok, elborítja őket a könyvpiac és nincs hiteles szakmai forrás, amire támaszkodhatnának. Bízom benne, hogy hamar megtalálnak minket, akik keresnek, és sokrétűségében és műfajaiban is hiánypótló kezdeményezéseink  – így a Meseterasz vagy az áprilisban induló, naponta frissülő szakmai blogunk, a Mesecentrum – segítenek nézőinknek-olvasóinknak a különböző családi, iskolai olvasási stratégiák megismerésében és kipróbálásában.

 

Fotó: Meseterasz
Névjegy
Fotó: Harmath Artemisz

Harmath Artemisz mostanában leginkább arról nevezetes, hogy Térey János özvegyeként, ő a Petőfi Irodalmi Múzeum által alapított Térey-ösztöndíj kuratóriumának elnöke. Ugyanakkor dr. Harmath Artemisz komoly irodalomtörténész, kritikus, tanár és alkotó ember. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen irodalomelmélet szakterületen Weöres Sándor költészetének kockázatelméleti megközelítéséből. Weöresről könyve is jelent meg Szüntelen ​jóvátétel címen, amelyben ritkán vagy eddig egyáltalán nem elemzett szövegekre hívja föl a figyelmet. Fő kutatási területe azért a Weöres életműnél tágabb: a XX-XXI. Irodalomtörténészként a századi magyar lírával foglalkozik. Elemzései, kritikái, esszéi az Alföld, a Kalligram, a Parnasszus, A Vörös Postakocsi és a Tiszatáj folyóiratokban jelennek meg.


Galéria
Fotó: Meseterasz

Kapcsolódó cikkek