Szomszéd szövegek, szomszéd képek Budapesten
A PesText világirodalmi fesztivál fókuszában ez alkalommal a visegrádi országok, illetve a szomszédos nemzetek irodalma került. A rendezvény egyik különlegessége volt, hogy az élőben is élvezhető kevés esemény közé tartozott.
– A PesText kifejezett küldetésének tartja, hogy a mostani, furcsa időkben is figyeljünk a környező országok irodalmára, melyek nélkül nemcsak szép szavakkal és történetekkel lennénk szegényebbek, hanem saját közép-európai identitásunk mélyebb megértésével is. Hiszünk abban, hogy a kölcsönös félelem, gyanakvás, eltörölt repülőjáratok és határzárak korszakában az irodalom lehet az egyik olyan kapocs, amely még képes összehozni, párbeszédre és közös helyzetértékelésre sarkallni a különféle nemzeteket és népeket – fogalmazott a rendezvény kezdetén Kollár Árpád, a fesztivál igazgatója, és ezzel azt is elmondta, miért rendkívül fontos nekünk, magyaroknak minden efféle találkozó.
A fesztiváligazgató szavait kiegészíthetjük a magunk tapasztalataival: Ha a valamikori Monarchia területén barangolunk, mindannyian érezzük, észleljük, átéljük, hogy a szomszéd országok kultúrája – nyelvüktől függetlenül – a miénkhez nagyon közeli műveltség. A gasztronómiától kezdve a hanghordozáson át, a történetmesélés ritmusáig, rengeteg apróságban fedezhetjük föl az együvé tartozást. Az évezredes együttélés során nagyon sok mindent vettünk át egymástól, nemcsak szomszédjaink tanultak tőlünk, de mi is tőlük.
Az elmúlt száz év sajnos ennek az egységnek a felszámolásáról szólt, de mostanában úgy tűnik valami megváltozott. Nemcsak mi, magyarok, de a közelünkben élő népek is felfedezik, hogy létezik közép-európai kultúra.
Ha lépni tudunk ebbe az irányba, az az olyan rendezvényeknek is köszönhető, mint a PesText, amely élményszerűen mutatja meg, mennyire hasonló, mennyire érthető, mennyire közel álló a cseh, a szlovák, a lengyel, a szerb, a horvát, a román és a többi itt élő nemzet kultúrája, irodalma, könyves világa.
A szeptember 22-25. között zajlott irodalmi rendezvényen olyan témák kerültek szóba, mint a fordítás kérdése, az, hogy hogyan látnak minket a Magyarországon élő külföldiek, műfordítók, kaphattunk ízelítőt Łukasz Orbitowski, Oya Baydar, Buket Uzuner, Siniša Tucić, Svetislav Basara, Sayfo Omar, Ivana Bodrožić, Sabine Hossenfelder, Ernesto Rodrigues, Steinar Opstad, Piotr Socha, Catarina Sobral, Pavol Rankov, Alena Mornštajnová műveiből és megismerkedhettünk a PesText sztárvendégével, az Angliában élő Borisz Akunyinnal.
Tartottak lengyel-magyar papírszínház workshop-ot, műhelybeszélgetést, meghallgathattuk Shakespeare szonettjei által inspirált zenéket, de volt szerzői jogi kerekasztal-beszélgetés és a Csáth Géza-díjátadó.
A programokat részben közönség előtt, részben az online térben, nemzetközi elérést is biztosítva szervezték meg a rendezők, így a gazdag programba belefértek az illusztrációs kiállítások, élő és egyben online streamelt programok, Zoom-beszélgetések és sztárírók stúdióban felvett interjúi egyaránt.
Aki lemaradt az eseménysorozatról, az részben visszanézheti a videókat a PesText felvételein, részben azonban megnézheti a Petőfi Irodalmi Múzeum emeletén a Négyszer szép – Válogatás a visegrádi országok legszebb kortárs illusztrált gyerekkönyveiből című kiállítást, melyen a könyvek mint műtárgyak mutatkoznak be. Csehországból a Baobab és Běžíliška, Lengyelországból a Dwie Siostry és Wytwórnia, Magyarországról a Csimota és Pagony, Szlovákiából az Egreš és Monokel kiadók könyvei szerepelnek a tárlaton.
Érdemes itt körülnézni: meg fogunk lepődni, mennyire a miénk (is) ez a könyvkultúra.
