Rácz András | 2020.04.01. | Múzeumok

Ady jelene – beszélgetés Hegyi Katalinnal és Dr. Borbás Andreával

A föltámadás szomorúsága címmel rendezett emlékkiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából. Hogy miért fontos és hogyan változik az emlékezet, arról a Petőfi Irodalmi Múzeum két muzeológus kutatóját, Hegyi Katalint és Dr. Borbás Andreát kérdeztük.

Ady Endre ma is olyan aktuális, mint 100 éve, halálakor. Hegyi Katalin szerint a mostani fiatalok is találhatnak életművében olyan verseket, amelyekben elmerülve saját kérdéseikre is válaszokat kaphatnak, hiszen Adynak az élet minden területéhez kapcsolódóan vannak versei. 

Természetesen a nagy költőt már életében hatalmas népszerűség övezte. Nem véletlen tehát, hogy halálakor azonnal a nemzet halottjává nyilvánították és hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára. A gyász miatt a középiskolákban tanítási szünetet rendeltek el, így több osztály is részt vehetett a szomorú eseményen, ahol többek között Babits Mihály és Móricz Zsigmond is beszédet mondott. Ady temetése a búcsúztatáson túl plusz jelentéssel is bírt, az őszirózsás forradalom után pár hónappal a demokrácia szimbólumává vált. 

Ady életműve azóta is elevenen él a közéletben, a politikai elit mindig a saját szája íze és érdekei szerint használta azt fel, például az istenes vagy magyarságról szóló verseit is több módon magyarázták és magyarázzák a mai napig. Dr. Borbás Andrea szerint ez annyit jelent, hogy Ady öröksége még mindig él és eleven, versei, publicisztikái továbbra is aktuálisak tudnak lenni. 

Hogy mennyire, arra a legjobb példa Hobo 2014-es, A föltámadás szomorúsága című albuma, amelyen Ady Endre költeményeit adja elő megzenésített formában. 

De még ennyire sem kell messzire mennünk a múltban, hiszen idén januárban a PIM az A38 Hajón műsor keretében fiatal művészek újszerű és modern köntösben dolgozták fel a költő életművét Árnyjátékok: Ady Endre lázban, vérben címmel. 

Hallgassuk, nézzük ezeket addig is, amíg a a múzeumok újranyitnak és a megtekinthetjük azokat a kiállításokat, amelyeket Adyval kapcsolatban tervez a Petőfi Irodalmi Múzeum!

Névjegy
Fotó: konyves.blog.hu

Hegyi Katalin muzeológus, irodalomtörténész. A budapesti Tanárképző Főiskolán végzett magyar–történelem szakon, majd az ELTE BTK-n magyar szakon. 1982-től A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, jelenleg a Médiatár főosztályvezetője. Számos kiállítás kurátora, gyakran vesz részt vándorkiállítások szervezésében és a határon túli emlékhelyek feltérképezésében. Szentkuthy Miklós, Móricz Zsigmond, Ady Endre életművének kutatója.

Fotó: indafoto.hu

Dr. Borbás Andrea a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa. Angol, magyar nyelv és irodalom szakon végez az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Ennek doktori iskolájában szerzi meg Phd. fokozatát 2008-ban, a Kötet-és cikluskompozíció Ady Endre Szeretném, ha szeretnének című kötetében című értekezésével. Azóta is a 20. század első felének magyar irodalomtörténetével foglalkozik, Ady Endre munkásságának egyik legnevesebb kutatója. 


Ajánló | Könyv

Milyen volt a tekintete, amelyről nők, férfiak oly sokat beszéltek, írtak, amely mindenkit megbabonázott? Ady kedvelte fényképarcát, szívesen ajándékozta, dedikálta, s képeslap formájában is gyakran küldte barátainak, tisztelőinek. Több mint száz felvétel s majd félezer nagyítás maradt utána. Az E.Csorba Csilla összeállításban, bevezetőjével megjelenő, Ady Endre összes fényképét tartalmazó album – benne Székely Aladár negyvenegy felvétele – egyaránt szól a fotót szerető, a költőt tisztelő, a fénykép és irodalom kapcsolata iránt érdeklődő olvasóknak és „nézőknek”.

Fotó: PIM

Ajánló | Film

Ady Endre 1919. január 27-én hunyt el, temetésére két nappal később került sor. A Nemzeti Múzeumban felállított ravatalánál és utolsó útján több tízezren rótták le kegyeletüket, majd kísérték utolsó útjára fedetlen fővel, a Múzeum körúton és a Rákóczi úton át a Kerepesi temetőig.

Fotó: PIM