Megtekinthetők a Seuso-kincs ezüstedényei
Virtuálisan körbejárhatjuk a Seuso-kincseket, egyes leleteket 3D-ben is megnézhetünk a Pannónia fénye című kiállításon.
A digitalizálás folyamatáról Mráv Zsolt régésszel, a Magyar Nemzeti Múzeum szakmuzeológusával beszélgettünk.
A 3D-s virtuális kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum a 4iG Nyrt. Mensor3D üzletágának támogatásával nyitotta meg. Az ingyenes online tárlaton eddig soha nem látott közelségből tekinthetjük meg a lézerszkennelt és nagy felbontással digitalizált tárgyakat.
A virtuális kiállítás úgy járható be, mintha valóban jelen lennénk a múzeumban. A tárlaton szöveges információk és bemutatófilmek is segítik a műkincsek hátterének megismerését, de egyes leleteket olyan aprólékosan és nagy felbontásban digitalizáltak, hogy a 3D-technológiának köszönhetően például az ünnepi lakomakészletet körbeforgathatjuk és szinte a kezünkbe is vehetjük.
Mráv Zsolt elmondta, hogy miután a Seuso-kincs első, nyolcdarabos része 2014-ben visszakerült Magyarországra, azonnal elindult a leletek dokumentálása és digitalizálása. De miután 2017-ben hazakerült a kincs további hét darabja, azoknak az állapotfelmérését is el kellett készíteni. A leletek digitalizálása így két részben zajlott. Mind a két esetben a tárgyak dokumentálása az akkor Magyarországon elérhető legjobb technikával – lézerszkenneléssel és nagy felbontású fényképezéssel – készült, több hónapon keresztül, így az edények felületén még a legkisebb karcolás is láthatóvá vált. Szerencsére nem okozott gondot a tárgyak tükröződése, mindössze a geometrikus tál tükörhöz hasonlatos, díszítetlen felületénél kellett különleges eljárást alkalmazni. Ennek során egy speciális anyaggal vonták be a felületet, ami a tárgyakban nem okozott sérülést, hiszen a szkennelést követően teljesen elpárolgott. A dokumentálás másik eszköze a fehér sátorban készült nagy felbontású digitális fotózás volt, amelynek során tükröződésmentesen, természetes szépségükben örökítették meg a tárgyakat. A Dabasi András és Kardos Judit által készített műtárgyfotókat már bárki megcsodálhatja, hiszen a Seuso-kincs állandó kiállítására készült album bőséges és reprezentatív válogatást közöl ezekből a felvételekből.
A bemutatás mellett a kutatás is fontos szerepet játszott a digitalizálásban, hiszen a nagy felbontású felvételeken méréseket lehet végezni, össze hasonlíthatók a jelenségek, ki lehet következtetni a tárgyak készítési technológiáját, valamint az ívelt felületeket, a domborműves részeket is kiteríthetők. Ezáltal úgy lehet helytől és időtől függetlenül tanulmányozni a kincs egyes részleteit, hogy azokat nem szükséges kivenni a vitrinből. A 3D-modellek esetében pedig az online látogatók olyan részleteket is felfedezhetnek – például az illatszeres doboz belsejébe is benézhetnek –, amit a valódi kiállításon nem tehetnének meg.
A 3D-technológia segítségével több tárgyat virtuálisan „helyreállítottak”. A hiányzó részeket modellezték és pótolták, így még teljesebb képet kaptak az ezüstedények egykori megjelenéséről. – A Seuso-tál eredeti állapotát is sikerült virtuálisan helyreállítani: eltüntetni a tál központi medalionjának durva töréseit és digitálisan rekonstruálni a felületéről már lekopott aranyozást – tette hozzá a régész.
A virtuális kiállítótérben online tárlatvezetéseket is szerveznek, ahol a szakember izgalmas részletekre és érdekességekre hívja fel a kiállításon részt vevők figyelmét. A tárlet ide kattintva látogatható meg. A kiállítótermekben barangolva az egyes leleteknél található gombokra kattintva kiegészítő információkat kap a látogató, amelyek szövegekkel, képekkel segítik a kincs és a késő római birodalmi elit megismerését. Az első terem elején, bal oldalt található kijelzőn pedig a kincs ezüstedényeit bemutató filmet is megnézhetik az érdeklődők.
