Megújult az Azaum Római Tábor
Igazi turistalátványosság fogadja majd tavasszal az érdeklődőket a Komárom-Esztergom megyei Almásfüzitőn. Az Azaum Római Tábort úgy építették meg, hogy hasonlóan nézzen ki, mint a III. században. Legközelebb Bécstől nem messze találunk hasonló „skanzent” (Carnuntum).
Beró László, Almásfüzitő polgármestere, aki egyben történész és történelemtanár is, elmondta, hogy nagy álmuk vált valóra az erőd felépítésével. A tábor 2012-ben nyitotta meg kapuit, de akkor még közel sem volt ilyen kiterjedt épületegyüttes, mint most. A fejlesztések továbbra is zajlanak. Nézzük, hol tartanak most, és hogy került pont Almásfüzitőre a történelmi épület!
Két pályázat is segíti a fejlesztéseket
Az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program keretében a felvidéki Izsa község és a magyarországi Almásfüzitő közösen 1 749 200,96 euró támogatást nyert HUSK Limes Romanus knocking on UNESCO’s door című pályázatával. A projektnek köszönhetően mindkét településen bővítik a római kori emlékeket bemutató létesítményeket. Az összegből Almásfüzitő hétszázezer euró feletti támogatást kapott, emellett az önkormányzat a létesítmény fejlesztésére a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatából 157 millió forintos támogatáshoz jutott, melyet legutóbb további 102 millió forinttal sikerült kiegészíteni.
Bemutató- és foglalkoztatótermek is lesznek
A pályázati forrásból az erődítményben látványkonyhát hoztak létre, római játszóteret telepítettek és fűzfa labirintust alakítottak ki, valamint a római életmódot bemutató házakat is építettek. A TOP-os forrásból pedig az erőd udvarára kétszintes központi épületet húznak fel, amelyben bemutató- és foglalkoztatótermek lesznek. Ez zárt terű lesz, ezért itt az ősztől tavaszig tartó időszakban is lehet majd programokat szervezni. A második beruházás munkálatai jelenleg is zajlanak. A létesítmény várhatóan az év végére nyeri el végleges arculatát, jövő tavasszal pedig birtokba is vehetik az érdeklődők, és ezt követően az év 270 napján nyitva lesz a látogatók előtt.
Korhű ruhákban harcolnak és táncolnak
A római táborban évente négy rendezvényt szoktak szervezni: a tavaszi virágünnepet, a nyári tűzünnepet, az őszi szőlő- és borünnepet, illetve a szomszédos Izsa településen májusban lovasnapokat tartanak, aminek keretében hajóval átszállítják a lakosokat a római táborba. Mindemellett élő történelemórákat és nyári táborokat is szoktak szervezni a gyerekeknek. Az évszakos programok során az érdeklődők megismerhetik az akkor divatos öltözködési formákat, valamint korhű fa-, textil-, fazekas-, kerámia- és kőfaragóműhelyekben állíthatnak elő tárgyakat. A Legio Brigetio hagyományőrző egyesület pedig autentikusan mutatja be a római kultúrát.
Honnan jött az ötlet a tábor megépítésére?
Habár Beró László is történész és a szívén viseli a római hagyományok felkutatását és őrzését, Visy Zsolt, az MTA doktora és a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa több alkalommal győzködte, hogy egy ilyen római „skanzent” építtessen Almásfüzitőre. Amikor bekerült az önkormányzatba, hozzá is látott az előkészítő munkálatokhoz. Szerencsére a művelődési ház élén egy lelkes kultúrvezető állt, aki identitást próbált találni a településnek. Neki is láttak közösen a tervezésnek, majd a régészekkel és a történészekkel folytatott beszélgetések után elkezdték az építmény kivitelezését.
A megyei önkormányzat is fantáziát látott benne
Popovics Györgyöt, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnökét is megkérdeztük, hogy a benyújtott TOP-os pályázaton miért támogatták az almásfüzitői projektet. Popovics György elmondta, hogy az almásfüzitőieknek ez volt a legnagyobb álmuk és kérésük, ezért úgy gondolták, hogy segítik megvalósítani a tervüket. Az elnök kiemelte, hogy a TOP-on belül hangsúlyos keretet biztosítottak az idegenforgalom támogatására is, márpedig a hosszan húzódó, egykori római kori védelmi rendszer fontos a megye turizmusa számára. – Több szempontból is remek ötlet volt a létesítmény támogatása. Almásfüzitőn a tábor mellett fog húzódni az EuroVelo 6 kerékpáros útvonal, így majd a külföldi biciklisek is felfedezhetik az erődítményt, de a vízi turizmusnak is izgalmas állomása lehet Azaum. Örömünkre szolgál, hogy az almásfüzitőiek meg tudják valósítani álmaikat, és örülünk annak is, hogy hozzájárulhatunk ehhez – zárta gondolatait Popovics György.
A jelenlegi területen nem állt tábor
Beró Lászlótól megtudtuk, hogy a tábor romjait a település egy másik részén találták meg, viszont annak kimentése nehézséget okoz. Almásfüzitőn 1907-től egy amerikai vállalat kőolaj-feldolgozással foglalkozott. Viszont a II. világháborúban az akkorra már állami tulajdonba vett üzemet többször bombázták. Ezt csak érdekességként említenénk, hiszen a valódi régészeti károkat az 1941-ben épített timföldgyár okozta, amely azonban a háború miatt csak 1950-től üzemelt. Néhány évtized alatt a kitermelés hatalmas méreteket öltött, az országban feldolgozott timföld felét a település adta. A timföldgyártás során keletkezett mellékterméket, a vörösiszapot pedig valahol tárolni kellett. Ezért hoztak létre egy hatalmas zagytárolót. A négyszögletes alaprajzú Azaum táborának körvonalai egy 1940-es légi felvételen még láthatók voltak, ezért a tározó megépítése előtt régészeti ásatásokat végeztek, majd az egykori erődöt betemették, és az évek alatt mintegy 4,3 millió köbméter vörösiszapot hordtak rá.
Megmenthető lehet a valódi tábor is
A polgármester elmondta azt is, hogy már nagyon hosszú ideje nem került újabb vörösiszap a tárolóba. A területet az 1970-es években rekultiválták, és fedőréteget helyeztek rá, így porszennyezés sem éri a település lakóit. Na de mi a megoldás? Egy kutatás során kiderült, hogy a vörösiszapból különböző földfémek vonhatók ki, ezzel már egy japán vállalat foglalkozik is. Amennyiben a jövőben nálunk is elterjed ez a technológia, akkor a vörösiszap újrahasznosul, azután pedig a valódi tábor romjait is restaurálni lehet.
