Pompás Pompeji – új délolasz múzeum nyílt

Aki már járt Nápolyban, biztosan ellátogatott Pompejibe is, a halott városba, amelyet Kr. u. 79 -ben temetett maga alá a Vezúv kitörése. Megrendítő látványt nyújtanak a megkövesedett láva által megőrzött emberi testek, tárgyak. Néhol még a mozdulatot is látni véljük, ahogyan az emberek menekülni próbáltak a tüzes halál elől.

Újabb múzeumi teret nyitottak a közelmúltban a pompeji Antiquariumban, amely kifejezetten Pompeji történetét, történelmét mutatja be a Kr. e. VII. századtól egészen a 79-es tragikus eseményig.

Egyes források szerint a végzetes vulkánkitörés október 24-én történhetett, épp Vulcanus isten ünnepnapján. A leghitelesebb hírforrás ifjabbik Plinius Tacitushoz írt levele. A levél írója a mentés során hunyt el. Egyes adatok szerint a pusztítást nem maga a lávafolyam végezte, hanem a magas hőfokú hamu és „lapilli”, a tűzhányóból a városra zúduló apró kavics-eső.

Massimo Osanna, a MIBACT (Ministero per i Beni e le Attività Culturali e per il Turismo) főigazgatója így foglalta szavakba az új tárlat feletti örömét: „Pompei, ha finalmente un museo- dice- ed e' unico”, azaz „Pompeinek végre van egy múzeuma, amely egyedülálló!”

A kiállításon freskók, szobrok, lakberendezési tárgyak, ezüst eszközök, stukkók, amulettek, valamint az áldozatok megkövesedett alakjai láthatók, amelyek mind a Civita Giuliana-villában végzett ásatások során kerültek elő. Megtekinthető az a szénnel készített írás is, amely októberre datálta a végzetes vulkánkitörést, valamint annak a két menekülő embernek az öntvénye, amelyek szintén nemrégiben kerültek elő a kutatások eredményeként.

Az Ansa archeológusa, Luana Toniolo így nyilatkozott a páratlan kiállításról: „A világ minden részén kiállított számos ikonikus darab valójában eddig nem állt a Pompejibe látogatók rendelkezésére, azokat biztonsági okokból raktárakban tartották. Most végre ezek a csodák, arany tárgyak, festmények, szobrok, lakberendezési tárgyak mind megtekinthetők; egy olyan történet lelke ez a múzeum, amely egyedülálló módon vezeti körbe a látogatókat az ókori város életébe a tizenegy szoba mentén kibontakozó ösvényen.”

Mindenképp érdemes kiemelni, hogy az új múzeum nem kifejezetten a vulkánkitörés szerencsétlenségére fókuszál: aki ellátogat ide, megismeri a pompejiek életét a Kr. e. VII. századi szamnita kultúrától kezdve egészen Sulla csapatainak megszállásáig, hiszen a kiállítás a város minden korszakából összegyűjtött emlékeket bemutatja. Egy eddig hamuba és lávába elrejtett világ tárul a nézők elé, melynek csupán a végpontját jelentette a Vezúv kitörése. Azonban a város előtte ugyanúgy élt és virult, mint bármelyik ókori helység, és végre számunkra is eredeti pompájában tündökölhet újra Pompeji.

A járvány elmúltával majd érdemes lesz erre is ellátogatni.