Morricone emlékezete – válogatás az olasz sajtóból
Ennio Morricone nemrég történt halála kapcsán válogattam egy-két érdekességet, gondolatot az elmúlt napok olasz hírfolyamából.
Kamaszlányként – úgy 13 éves lehettem – mentem el életemben először egyedül moziba. Beültem a Cinema Paradiso című, Tornatore filmre. Nemcsak a romantikus történet, hanem Ennio Morricone zenéje is rabul ejtett. Moziban néztem a mozit. Akkor még nem tudtam, mennyire meghatározó lesz életem során az ott kicsorduló könnyek törölgetése. Később, szicíliai ösztöndíjam során eljutottam Bagheriába, Tornatore szülővárosába. Utóbb kiderült Ennio Morricone, Bagheria tiszteletbeli polgára volt.
A filmzene soha többé nem lesz ugyanaz
A zeneszerző nemrég történt halála kapcsán válogattam egy-két érdekességet, gondolatot az elmúlt napok olasz hírfolyamából. Elsőként rögtön egy palermói lapból Bagheria polgármesterének gondolatait másolom ide.
– Bagheria történelmének egy része távozik – mondta Filippo Maria Tripoli polgármester, amikor megtudta a hírt. – A filmzene sem az olasz moziban, sem világszerte soha többé nem lesz ugyanaz; Ennio Morricone, Bagheria tiszteletbeli polgára betölthetetlen űrt hagy maga után, zenei zsenialitása, szakértelme, tehetsége és ereje mindenkinek hiányozni fog. Morricone egy művészi zseni, akit nem csupán Giuseppe Tornatore, városunk büszkeségének filmjei tettek naggyá, hanem azok az alkotások is, melyek az olasz és nemzetközi mozi mérföldkövei lettek. Halhatatlan dallamai többször újra felcsendültek Bagheria történelmi villáiban, olyan koncerteken, ahol számos helyi és máshonnan érkezett zenész tisztelte őt.
Zene és hit között
Ennio Morricone 2019-ben kivételes zenei munkásságáért Pápai Arany Medált kapott Ferenc pápától. A Vatican News így emlékezik meg róla:
„2019-ben Pápai Arany Medált kapott Ferenc pápától kivételes művészi munkásságáért, mely vallásos elemeket is tartalmazott. A díjat Gianfranco Ravasi bíboros a Pápai Kulturális Tanács elnöke adta át.
– Szeretetteljesen közel vagyok a Mesterről, Ennio Morriconéról való megemlékezésben feleségéhez, Maria-hoz és családjához – írja egy Tweet-ben. – Bízom Istenben, hogy üdvözli őt a mennyei harmóniában, talán rábízva a feladatot néhány zenemű szerzésére az angyalok kórusának. Múlt évben búcsút mondott a fellépéseknek, mégis meglepő módon igent mondott egy koncert vezénylésére a VI. Pál aulában a Vatikánban. „Nem tudtam nemet mondani” – voltak a szavai. Gianfranco Ravasi bíboros, a Pápai Kulturális Tanács elnöke szerint a műfajok sokszínűsége mellett Morricone zenéje kifejezte a lelkiséget és a vallásosságot.
Álmodozásra, gondolkodásra ösztönzött bennünket
Az ilsole24.itoldalról az olasz miniszterelnök és Dario Franceschini a kultúráért felelős miniszter részvétnyilvánítása szerint: „Szomorú nap a mai a kultúra életében. Ennio Morricone-val a nagy olasz mesterek közül egy kifinomult tudású zenész hagy minket itt, aki megindító dallamaival az egész világot álmodozásra tudta késztetni, s ugyanez a világ a legfontosabb díjakkal és elismerésekkel viszonozta ezt neki, kezdve a legendás filmzenékkel, melyek Oscar-díjat kaptak. Szerencsés vagyok, mert találkozhattam vele, és soha nem felejtem el azt az energiát és erőt, amelyet egyetlen pillantással is képes volt átadni. Közel vagyok a családtagokhoz ezen a szomorú napon.”
A Twitter-en Giuseppe Conte olasz miniszterelnök így fogalmazott: „Végtelen hálával mindig emlékezzünk Ennio Morricone mester művészeti zsenialitására. Álmodozásra, az érzelmek átélésére, gondolkodásra ösztönzött bennünket emlékezetes műveket hagyva ránk, amelyek kitörölhetetlenül megmaradnak a zene és a mozi történetében”.
