Pontyfénykép

" És a szárított ürgebőr az fontos? "

Dj Titusz (Bicskei Titusz)  dalszerző-zenész mostanában sem üldögél a babérjain, mindent „is” csinál, többek között videóklipeket, acid technot, virtuális gyerekzenekart tervez, feltörekvő hip-hopperek producere és DJ-zik, amíg szabad. A helyzet ugyan nem túl fényes, de nem reccsent meg a karanténtól, az a furcsa számára, hogy most nem ő zárta be saját magát a stúdiójába.

– Három kliped is született az elmúlt hónapokban, szépen belevágtál a videózásba.

– Annyi zenét csinálok, hogy kell is a kiegészítés, nekem pedig jól esik nagyon a zene mellett a kreativitásnak egy másik formája. Nem most kezdtem el filmeket forgatni.  A Gyere, kislány gyere videót is én csináltam, a tavalyi Klipszemlén pedig meg is nyertem a Trash-díjat a Cica című Bëlga klippel.

– A friss Pontyfénykép  (Bëlga) erősen country hangulatú, ez jellemzi majd az egész új lemezt?

– World music anyagot tervezünk, folk elemekkel,  vagy minek is csúfolhatnám még…népzenei hatású album készül. Mielőtt beütött volna a karantén, már elkészült egy latino hangulatú szám, lett volna a „Béla bál” az Akvárium klubban, dupla nagykoncertre készültünk, de ugye ez bedőlt a járvány miatt. A következő dal, amit megírtaka fiúk, a Pontyfénykép volt, és amikor elküldték nekem a demo-t, hogy tessék itt a szám, ez horgászos, hívjam fel Csuka Mónikát, Harcsa Veronikát,Halász Juditot vagy pedig Busa Pistát, akkor én Busa Pistit választottam.

– Számíthatunk további vendégekre az új albumon?

– Igen, lesznek vendégek, még nem mondanám be, de már vannak a rap-életből kiszemelt jelöltjeink. Elvileg jövő év elejére terveztük a megjelenést, gondolom, lesz majd megint plusz időnk ezen dolgozni.

– Busa Pistit tehát beszerveztük és amikor a videóklipre került a sor, akkor persze jelentkeztem, hogy én ügyesen tudok klipeket csinálni. Már régebben is voltak videóim, de most nem otthon csinálgattam pc-n, hanem volt terv, helyszín és stáb. Van egy cimborám, akivel együtt járunk bolhapiacra, ő analóg gépeket vesz, én meg mindent, giccseket és hangszereket is, amit csak találok. Ő szokott kukázni régi filmeket, Super 8-as tekercseket, régi kincseket, családi felvételeket. A haverom már régebben mutatott nekem egy horgászversenyt, amit elkunyiztam tőle. 70-es évek végén , 80-as évek elején járunk, és ott nyomulnak iszonyú arcok ilyen melegítő szettekben, amilyeneket a klipben is látsz. Plusz hozzájön még egy dolog, hogy teljes legyen a kép, az egyik legnagyobb rajongó haverunk, Roland a Balatonnál lakik és horgászboltja van. Minden összeállt, gondoltam, nincs mese, ezt meg kell csinálni!  Úgy terveztem, hogy összevágom ezt a két dolgot, a super 8-as alapanyagokat és friss forgatás képeit, de annyira jól sikerültek az új felvételek, hogy az eredeti ötletadó versenyből már nem is maradt végül semmi a klipben.

– Horgásztál egyáltalán valaha?

– Kiskoromban zsebpecával jártunk ki a Holt-Dunára az unokatesómmal és ott próbáltunk halat fogni, nem mindig ment, de a mellettünk horgászó bácsiktól elkunyeráltunk halakat és hazavittük, mintha azokat mi fogtuk volna, de a klip igazából a profi horgászatról szól. Ennek az a lényege, hogy ők minél nagyobb pontyot akarnak fogni, és ki is fogják, de az egyrészt ehetetlen, mert például nagyon zsíros, másrészt  vissza is kell engedni, mert ez a szabály. Kiszedik az óriási pontyot, lőnek egy fotót, aztán dobhajták is vissza, és mindehhez lehet kapni mindenféle méregdrága felszerelést. Én szerettem volna olyan snitteket, hogy fogjuk a halat, szinte kiesik a kezünkből, de ezt nem szabad „csak úgy”. Van egy külön pontybölcső, amit alátesznek, amikor fotózkodnak  és annak látszania kell a képen, különben nem volna etikus. A szövegben egyébként rengeteg olyan szó volt, amit konkrétan ki kellett szótáraznom illetve utána kellett néznem, hogy mi, micsoda. Hivatkozási alap például egy Valter nevű úr, aki egy blogger és mondhatni, hogy a horgászok nagy mestere Magyarországon. Te tudod, mi az a bojli?

– Fogalmam sem volt, de már tudom, hiszen láttam a klipet.

– A bojli az egyfajta szupercsali, ami az utóbbi 10-15 évben Angliából terjedt el, aminek mindenféle titkos receptjei vannak. Golyókat gyúrnak, amiket bedobálnak a vízbe és azonnal rányomulnak a pontyok.

– Gondolom, nem kell mindent elhinnem, ami elhangzik a klipben a receptről.

– Az összetétele kicsit másból áll, igen.

– Tökéletesen passzolnak  a témához és a hangulathoz a retro stílusú képek, pedig bevallom, nekem már agyamra megy a retrózás, de itt teljesen indokolt és nagyon szerethető.

– Koncepció volt a retro-trash és a kézi kamerás felvétel, és célom, hogy picit az egész esetlen legyen. Nyilván ez nekem jobban is áll, hiszen nem vagyok profi filmes és a nagyon precíz, nagyon pontos dolgokat sokkal nehezebb lenne megoldanom. 

– De azért ugye nem Super 8-as kamerával forgattátok, hanem utómunkával értétek el ezt a hatást?

– Volt róla szó, de az nagyon komplikált lett volna. Nem tudod, mi a van a felvételen, utána elküldöd előhívatni a filmet, vársz minimum 2 hetet, esetleg kiderül, hogy valami nem sikerül, akkor forgathatsz újra…

– A Csopak is hasonló anyag textúrájában.

– Igen, a Likó Marcis is kicsit hasonló  stílusú videó a Balatonról, konkrét archív felvételekkel, ez az alapanyag is az Árpi haveromtól származik, csak az egy teljesen más jellegű szám. A Csopak igazából már tavaly forgott, de már nyár vége volt mire felvettük,  és akkor már nem jöttünk ki vele, mert ősszel kihozni egy nagyon nyári dalt nem valami nagy ötlet, így hát idén fejeztük be. Almádiban forgattunk, az egyik legjobb haveromat kértem meg, hogy legyen az egyik főszereplő, aki mászkál az autóval, és persze átmentünk  Marcihoz is, aki egy közeli településen lakik.

– Született egy Carbonfools karantén kliped is.

– Márciusban, ahogy beütött a vírus, éppen terveztünk egy klipet a tavaly év végén megjelent lemezhez. Én járok a Kisüzembe, a kedvenc kocsmám a 7. kerületben, ahol az utóbbi 5-6 évben elképesztő zsizsgés volt, jöttek-mentek a külföldiek egyik kocsmából a másikba. Ez ihletett meg, írtam egy számot a nyüzsis Budapestről, ahogy kocsmáról kocsmára mászkált mindenki, de amint kijött ez a dal, éppen eltűntek a külföldiek és szellemvárossá vált ez a városrész, úgyhogy nem lehetett leforgatni. Amikor azt mondták, hogy maradjunk otthon, akkor annyit tehettünk, hogy mindenki forgatott a saját kis iphone-jával, odaálltunk és nyomtuk, mintha a Wembley-ben lennénk.  Alsógatyában és melegítőben ugarbugráltunk. Ezt persze később nagyon sokan csinálták, próbaltunk az elsők lenni, viszonylag korán kijött a videó .

– Nem tétlenkedtél a karanténban és talán, mivel DJ-zel, neked nem is vágott el minden fonalat eddig a vírus a fellépésektől. Hogy viseled ezt az évet?

– Koncert alig volt, de augusztusban azért játszottam, pár esemény akadt és házibulikba is kimozdulok otthonról. Nem olyan fényes a helyzet, de nem reccsentem meg. Ez a kilátástalanság talán a legnyomasztóbb. Nem tudjuk, hol a vége. Nekem otthon van a kis stúdióm, egyébként is ott ülök egész nap. Most az a furcsa, hogy nem én zártam be magam, csak hát nem látunk  előre, mindenki tépi a haját, a crew kicsit kezd szétesni, sokan elhagyják a szakmát, a Carboonfools zenekar minden tagja elment mást dolgozni, ha nem is túl messzire, például zenetanárnak. Mivel nekem rengeteg projektem van, nem csak ez a két főzenekar, próbálok mindent csinálni, amit szeretek es tudok és „sok kicsi sokra megy” alapon azért összerakom magam.

– Ez a 11 órás zárás viszonylag friss korlátozás, gondolkodsz esetleg nappali party-ban?

– Elképzelhetőnek tartom, hogy amíg kint lehetünk a szabadban és jó az idő ez működhet, de azért egy pincében egy nappali buli számomra irreális. Talán picit vissza lehet majd szoktatni az embereket, hogy előbb kezdődjenek a rendezvények, Angliában így van ez már elég régen, de most az is benne van a pakliban, hogy bezár minden jó időre és maradunk otthon.

– Építesz még szintiket?

– Nem nagyon. Általában nagy fellángolásaim vannak, van amikor ez 1 évig tart, van amikor 6 évig. Ugyanúgy szinti-mániás vagyok, mint eddig, csak most más érdekel. Szeretem a régi hangszereimet, előveszem, megzörgetem őket néha, megnézem, működnek-e még.

– Min dolgozol még mostanában?

– Csinálok egy ideje acid technot is, a legújabbat kiadja novemberben a Techno Vinyls, ezen kívül fiatal hip-hop projektek producere vagyok. Nem vagyok egy nagy youtube-er, de szintis oktató videót is készítettem. Plusz van egy gyerekzene projektem, ami reményeim szerint jövőre elindulhat. Ez egy virtuális zenekar lesz, egy interaktiv VR robot fog koncertezni, hasonlóan a Gorillazhoz, csak picit egyszerűbben. Gyerekeknek szóló projekt környezetvédelemről és környezettudatosságról. Ehhez írtam már pár éve dalokat: zárjátok el a csapot, ne szemeteljetek és hasonló témákkal.