Rövidülnek a popdalok, mert nem figyelsz
Nem véletlen, hogy 1998 és 2018 között rövidültek a dalok. Íme az ok.
A Samsung kutatásai szerint a zenehallgatók figyelemigénye 12 másodpercről nyolcra csökkent az elmúlt húsz év alatt, amire válaszként megjelent a „dalugrás”. Jóslataik szerint 2030-ra egy átlagos dal legfeljebb kétperces lesz a mostani háromperces klisé helyett.
A SKIP mint olyan kultúránk részévé vált, már a szlengben is jó ideje szerepel a szócska. Azért is fontos ez az ugrálási, mert az olyan zenei streaming szolgáltatók, mint a Spotify, csak akkor számláznak jogdíjat egy lejátszott dalból az előadóknak, ha a hallgató túljut az első harminc másodpercen, tehát nem skippeli a számot. Szakértők szerint egyre fontosabb szemponttá válik, hogy a dalok még azelőtt véget érjenek, mielőtt a hallgatók megunnák, mert egyrészt így jár érte pénz, másrészt pedig ezzel a skip funkcióval sokkal nagyobb az esélye, hogy az emberek nem csapják le a telefont, hanem inkább meghallgatják a következő számot is, ebben a dalcunamiban pedig a hallgatók nem túlságosan kitartók. Mivel többen egy zene vége előtt továbblépnek egy másikra, a streaming algoritmusa ezt az elégedetlenség jelzésének tekintheti, kevésbé valószínű hát, hogy egy ilyen hosszabb dalt javasolna következőnek, amelyet más felhasználók is átugrottak, így aztán kevésbé valószínű az is, hogy egy hosszú dal népszerűvé váljon. Mindez arra ösztönzi az előadókat, hogy rövidebb dalokat írjanak.
Ma a Spotify tíz legtöbbet lejátszott dalának nyolcvan százaléka – beleértve a legtöbbször streamelt Ed Sheeran-számot, a Shape of You-t (3:55) is – négy percnél rövidebb. Justin Bieber karácsonyi kollaborációja mindössze 3:37, Sia Snowmanje pedig 2:52.
Az Ostereo brit lemezkiadó elemezte az Egyesült Királyság toplistáit és a Spotify legnépszerűbb számait annak 2006-os indulása óta, és megállapította, hogy 1998 és 2018 között következetesen rövidült a dalok hossza. 1998-ban a 32 listavezető kislemezből 12 hosszabb volt, mint négy perc harminc másodperc, négy pedig öt percnél hosszabb volt, köztük Madonna Frozen-je (6:12) és az Oasis All Around The World-je (9:38), de 2018-ban már egyetlen brit toplistás dal sem haladta meg a négy percet.
„Két trend egyidejű megjelenését látjuk itt: az átlagos slágerek egyre rövidebbek, míg a hosszabb dalok ritkábban válnak slágerekké” – mondta Howard Murphy, az Ostereo alapítója.
A rövid popdal természetesen önmagában véve nem újdonság, többek között Buddy Holly vagy a Beatles is több olyan sikeres popdalt alkotott már régen, amelyek legfeljebb két perc hosszúak, és ha azt hiszed, hogy a Tangerine Dream lemezeinek végighallgatásához kell a legtöbb türelem, tévedsz. Jem Finer brit zeneszerző komponált pár éve egy tibeti harangtálakra és gongokra írt zeneművet, ami húsz perc húsz másodperc hosszú ugyan alapból, de van egy hosszabb számítógépes remixe, ami pontosan ezer évig (!) tart.
„Csak úgy repült a sorokon. Egyik cím után jött a másik. Mikor valamit nem akart hallani az öreg úr, akkor azt mondta:
– Ugorgyunk!
Akkor azt átugrotta. De a címeket mind el kellett olvasnia, egyet sem volt szabad kihagyni, még a legkisebb hírecske címét sem, de persze a legtöbb után: »ugorgyunk« volt az utasítás.” Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
