A hét múlt időben
Válogatásunk azokat a pillanatokat és tényeket rögzíti, amelyekre ritkán emlékeztet bennünket a kultúrhistória.
1903. december 28.: Neumann János születése
Mikor megkérdezték Szilárd Leót, hogyan termett ennyi magyar zseni egy időben, ő azt mondta: „Sok? Csak egy van: Neumann.” A fasori evangélikus gimnáziumba járt ő is, mint sok más kiválóság. Egyvégtében végigolvasott egy 44 kötetes német világtörténetet, és meg is jegyezte: soha sem kellett történelmet tanulnia. Apjával ógörögül társalgott. Majd párhuzamosan hallgatott Svájcban vegyészetet, Berlinben filozófiát, illetve Pesten és Berlinben matematikát, fizikát és kémiát. Huszonnégy évesen tanított a berlini egyetemen, és állítólag máig a legfiatalabban kinevezett amerikai egyetemi tanár (1930, Princeton).
A nácik elől – ahogy Wigner, Szilárd, Teller, Einstein, Oppenheimer és mások, az amerikai atomtudomány megalapítói – végleg Amerikába költözött. Mivel a robbanási hullámok terjedésével is foglalkozott, ő is feladatot kapott a Los Alamos-i atomkutatásban.
1943-ban egy vasútállomáson véletlenül találkozott Goldsteinnal, aki elmondta, hogy éppen egy elektromos számítógépet épít. Pont ilyenre lett volna szükség Los Alamosban. Egy év múlva már Neumann volt a számítógépprogram igazgatója.
Neumanné volt az ötlet, hogy a programokat és az adatokat tároló egységet egyesítsék, és a programokat is adatként tartsák számon. Két amerikai tudós szabadalmaztatni akarta ezt az elvet, de Neumann a szabadalmi védelmet ellenezte: azt akarta, hogy minél több gép épüljön a világon. Később kifejlesztette a katódsugárcsöves kijelzőt (display), majd a grafikus megjelenítésre is alkalmas, párhuzamos (nem soros) felépítésű IAS gépet, melyből a mai gépek is erednek.
1541. december 29.: Megkötik a gyalui egyezményt
Habsburg Ferdinánd osztrák uralkodó főherceg, választott magyar király és Szapolyai János király özvegye, a Jagelló-házból származó Izabella magyar anyakirályné megkötik a gyalui egyezményt, mely szerint a császári hadak visszafoglalják Buda várát a töröktől, cserébe a Magyar Királyság Ferdinándra száll, aki Martinuzzi (Fráter) György barátnak e szerződésért erdélyi vajdaságot ígért. A megállapodást azonban sohasem hajtották végre. A Habsburg birodalmi csapatok 1542-ben kudarcot vallottak az oszmánokkal szemben, Erdély rendjei ennek hatására érvénytelennek mondták ki az egyezményt, és adófizetést vállalva behódoltak a szultánnak.
1922. december 30.: Megalakul a Szovjetunió
Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak a megalakulását. Az Orosz Birodalom utódaként megszületett államot a bolsevik pártok uralma alatt levő Oroszországi SZSZSZK, Belorusz SZSZK, Ukrán SZSZK és a Kaukázusontúli SZSZSZK uniójaként alapították meg.
1999. december 31.: Lemond Jelcin, az első orosz köztársasági elnök
A kezdetben erősen balos Jelcin 1990-től – mint az orosz parlament elnöke – a radikális reformerek vezetője. Orosz függetlenségi nyilatkozatot ad ki, kilép a kommunista pártból, törvényt fogadtat el a privatizációról. Szembekerül a reformokat és a függetlenedést fékező Gorbacsov szovjet elnökkel. 1991 júniusától Oroszország elnöke, augusztusban a kommunista puccs leverésének élére áll. Betiltja a kommunista pártot és a Pravdát. Decemberben az ukrán és a belorusz vezetővel közösen kimondják a Szovjetunió megszűnését. 1992-től Jelcin a reformokat fékezni kezdi.
1823. január 1.: Petőfi születése
Valószínűleg pár nappal korábban született, ez csak a keresztelés napja. (Evangélikus, ami a magyarok között viszonylag ritka, bár érdekes módon 1848 másik „emblémája”, Kossuth is az volt.) Olyan pici volt, hogy babonából spirituszos vízben fürdették meg, hogy megmaradjon. Sem ő, sem a spiritusz nem veszett el… Hol Kiskőröst, hol Kiskunfélegyházát jelölte meg szülőhelyéül – utóbbit talán azért, mert ott nem szlovákok, hanem magyarok laktak. Szülei jómódúak voltak, apja jól menő mészárszéket bérel. (Később elszegényedik.) A szlovák származású anya törve beszélt magyarul, de magyar érzelmű volt, akárcsak a szerb származású apa, aki 1848-ban éppen a délszlávok ellen harcolt a honvédek között.
1776. január 2.: A kínvallatás eltörlése Ausztriában
Mária Terézia felvilágosult rendelete volt, Magyarországon fia, II. József követi példáját. Különösen kegyetlenül vallatták régebben a boszorkányokat. Sokan úgy tudják, hogy a boszorkányüldözést Kálmán király tiltotta meg. Valójában ő a boszorkányoknak csak egy fajtájára értette rendeletét. A boszorkányüldözés nem a középkorban, hanem az újkorban, a XVI. századtól öltött óriási méreteket, és Magyarországon ezt is a jólelkű, bár különben kissé konzervatív Mária Terézia tiltotta be.
1992. január 3.: Az első szívátültetés Budapesten
Szabó Zoltán Széchenyi-díjas orvos, szívsebész, egyetemi tanár 1987-ben kezdett hozzá kollégáival a hazai szívátültetés megszervezéséhez. A felkészített csapat 1991 nyarán már készen állt a szívátültetésre. Az első riadó novemberben volt, de a donor szíve nem volt megfelelő az átültetésre. Végül az első szívátültetésre 1992. január 3-án került sor a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján. Az akkor huszonkilenc éves beteg, Schwartz Sándor a műtét után családot alapított és két gyermeke született. Ötvenhat évesen, 2019 novemberében hunyt el.
