A hét múlt időben
Válogatásunk azokat a pillanatokat és tényeket rögzíti, amelyekre ritkán emlékeztet bennünket a kultúrhistória.
1911. december 14.: Amundsen a Déli-sarkon
A norvég felfedező egy hónappal előzte meg az angol Scottot, pedig csak pár nappal indult előbb. Scott előrelátásból motoros-, kutya- és póniszánvontatásra is felkészült, de a sem a motor, sem a pónik nem bírták, kutya meg nem volt elég. Amundsen csak grönlandi eszkimó kutyákkal indult útnak, és sikerrel járt. A visszaútra sűrűbben helyezte el élelmiszer-lerakatait, mint Scott, és bőségesebbet. Így élve ért vissza, Scott viszont megfagyott.
1921. december 15.: Népszavazás Sopronban és környékén
A 24 072 szavazatból 15 343-at kap a magyarországi és csak 8227-et az ausztriai csatlakozás, pedig a lakosság fele német volt. A szavazásra azért kerülhetett sor, mert a nyugat-magyarországi felkelés szabadságharcosai kiszorították az osztrákokat Burgenland területéről, majd Prónay Pál vezetésével kikiáltották a Lajtabánságot, A magyar kormány hivatalosan nem támogatta a felkelőket, de a felkelés leveréséért sem tett semmit. Hosszas tárgyalások után a velencei konferencián megállapodás született arról, hogy Sopron és a környékén fekvő nyolc falu népszavazás útján dönthet hovatartozásáról.
1645. december 16.: Linzi béke
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, aki svéd és francia szövetségben harcolt a harmincéves háborúban, lényegében eléri célját. III. Ferdinánd király biztosítja a magyarok vallásszabadságát (beleértve a parasztokét) és a magyar országgyűlés szabad működését. A béke rendelkezett arról is, hogy a Rákóczi család milyen birtokokat kap örökbe vagy átmenetileg. Magyarország elkerülte a cseh utat, ahol az uralkodó abszolút hatalmát és a katolizációt nem akadályozta meg külső hatalom.
1551. december 17.: Fráter György halála
A korszak nagy diplomáciai kavarója végül politikai merénylet áldozata lett. Mivel a horvát származású politikus bíboros volt, maga a pápa rendelt el vizsgálatot. Ám a szálak a legmagasabb szintig, Habsburg I. Ferdinánd magyar királyig nyúltak, aki a pápa biztos katolikus támasza, így az ügyet elaltatták. Bécs azt hitte, a barát a török ügynöke, és Bécs felé csak eljátssza a jó fiút, ám a valóságban éppen fordítva volt. A felbérelt zsoldosok, akiket alvinczi kastélyában látott vendégül, ima közben rohanták meg és döfködték halálra.
1832. december 18.: Az első szamizdat?
Ekkor jelenteti meg Kossuth az országgyűlési tudósításokat. Egy főúr küldte maga helyett az országgyűlésre, ahol nem volt hozzászólási joga. De megtalálta a módját, hogy a középpontba kerüljön: kézzel írt tudósításokat készített az ülésekről, és ezeket szétküldte a megyékbe. Sokan, főleg diákok másolták le az első kéziratot. A kinyomtatásba a cenzúra nem egyezett volna bele. A tudósítások kb. 3500 oldalt tettek ki. A grafomán politikus a tudósításokat az országgyűlés végeztével is folytatta, Törvényhatósági Tudósítások címmel, és a megyei közgyűlésekről számolt be. Ez már sokszorosítógépen készült, de még mindig cenzori engedély nélkül. Mikor pedig Bécs megtiltotta az állami postának a tudósítások továbbítását, Kossuth beperelte a postát. Három évet ült börtönben a nyilvánosság egyéni értelmezése miatt.
1741. december 20.: Meghal Bering
A dán tengerész a cár megbízásából kereste a tengeri átjárót Amerika és Ázsia között, és 1727-ben meg is találta, több sziget és partvonal felfedezése mellett. Az expedíció alatt hiányosan étkezett, ezért skorbutot kapott. Oroszország keletre kívánt terjeszkedni. Ennek érdekében a cár elrendelte, hogy azok a nemesek, akik Szibériába száműzik engedetlen jobbágyaikat, állami kedvezményekben részesülnek. Így akarták ugyanis benépesíteni a keleti területeket, és ehhez az állam is hozzájárult 20 000 ember szibériai száműzésével.
