Íme a hét múlt időben

Válogatásunk azokat a pillanatokat és tényeket rögzíti, amelyekre ritkán emlékeztet bennünket a kultúrhistória.

1941. december 7.: Japán megtámadja az Egyesült Államokat

Az amerikaiak megfejtették a japánok titkos üzenetét, melyben utasítják nagykövetüket, hogy egy megadott órában adja át a hadüzenetet az amerikai külügyminiszternek. A megfejtők tudták, hogy csak egy olyan támaszpontjuk van, ahol az adott órában éppen hajnalodik, tehát légitámadás könnyen végrehajtható, és ez Pearl Harbor a Hawaii-szigeteken. De hiába az okoskodás, a bürokrácia útvesztőiben – több szerencsétlen véletlen és hanyagság miatt – a figyelmeztetés elkésett. Ugyanezen a napon üzent hadat Magyarországnak Nagy-Britannia.

1956. december 8.: A Központi Munkástanács utolsó ülése

Az ülés már illegális volt, és feszült légkörben kezdődött, mert nem sokra jutottak a kormánnyal folytatott tárgyalásban. Mikor megérkezett a salgótarjáni sortűz híre, elhatározták, hogy kétnapos sztrájkot hirdetnek az országban. Kádárék türelme ekkor elfogyott. 11-ére a parlamentbe hívták tárgyalni és letartóztatták a vezetőket. Ezekben a napokban dőlt el, hogy a tárgyalásos rendezés kudarcba fulladt, és megkezdődött a leszámolás.

1768. december 9.: Lotharingiai Ferenc halála

Mária Terézia nem viselte a császári koronát: magyar és cseh király volt meg osztrák főherceg. Persze ez jelentette a tényleges hatalmat. A névlegesen létező császárság élére férjét helyezte, aki nemigen foglalkozott a politikával. Halála után a királynő állítólag magához rendelte férje szeretőjét, és azt mondta: „Hercegnő, mi ketten sokat veszítettünk.” Nem is vette le többet a gyászruhát.

1850. december 10.: Bem halála

Jozef Bem mindenhol megjelent, ahol a lengyeleket elnyomó oroszok és ellenforradalmi szövetségeseik ellen lehetett harcolni. 1848 őszén Bécsben szervezte a város védelmét, innen Pestre jött, ahol egy másik lengyel merényletet kísérelt meg ellene (sikertelenül), majd Erdélyben harcolt az osztrákok és az oroszok ellen. 1849-ben Törökországba emigrált. Itt áttért a mohamedán hitre, és a török seregben harcolt tovább az oroszok ellen, a krími háborúban. Eközben halt meg.

641. december 11.: Alexandria arab kézre kerül

Az eseményt a város pusztulásaként tartja számon az elfogult európai köztudat, és összekapcsolja a könyvtár pusztulásával. Valójában az antik világ legértékesebb könyvtárának megsemmisülése nem az arabok bűne. Julius Caesar katonái tehettek róla: az általuk felgyújtott hajókról terjedt át a tűz, hatszáz évvel korábban. A kisebbik könyvtárat pedig fanatikus keresztények pusztították el 391-ben. Ezzel szemben az arab hódítók kimondottan kíméletesek voltak Alexandria keresztény lakóihoz.

1941. december 12.: Magyarország hadat üzen az Egyesült Államoknak

A hadüzenetet a németek követelésre küldte el Amerikába a magyar vezetés. A kormányülésen a belügyminiszter megjegyezte: kerülni kéne a komikus szituációt. Végül mégis a német kérés teljesítése mellett döntöttek. Magyarország egy héten belül a második nagyhatalommal bonyolódott háborúba. Az olasz külügyminiszter, Ciano szerint, mikor a magyar követ megjelent az amerikai külügyi illetékes előtt a hadüzenettel, az meglepődött. Az amerikai külügyi tisztviselő nem is tudta pontosan, merre is van Magyarország. Meglepődött azon, hogy egy királyság, de nincs királya, tengernagy az államfő, de nincs tengere, területi követelései pedig nincsenek sem Amerikával, sem annak szövetségeseivel szemben. Ekkor megkérdezte, akkor kivel szemben van követelése. A magyar követ válasza: „Horvátország, Szlovákia, Románia.” „És ezeknek már hadat üzentek?” A válasz: „Nem, ezek a szövetségeseink.”