A király egyedi újságja
Válogatásunk azokat a pillanatokat és tényeket rögzíti, amelyekre ritkán emlékeztet bennünket a kultúrhistória.
1918. november 16.: A köztársaság kikiáltása
Az őszirózsás forradalom napjaiban követelés volt ugyan a köztársaság kikiáltása, de ez nem történt meg, csak két héttel később. A köztársasági elnöki posztot pedig csak a következő év februárjában töltötte be Károlyi Mihály, aki addig miniszterelnök volt. Az ebben az időben választott törvényhozás, a Nemzeti Tanács kiáltotta ki a köztársaságot, majd választott elnököt. Ebbe az egyes pártok delegáltak tagokat, és ideiglenes törvényhozó szervként működött.
1869. november 17.: A Szuezi-csatorna felavatása
A csatorna megépítésére a korábbi francia konzul szerzett engedélyt az egyiptomi hatóságoktól, egy magánvállalkozás élén. Részvényeket bocsátott ki, de a londoni tőzsde a miniszterelnök javaslatára ezeket nem jegyezte. A kormányfő azt hitte, a bojkottal megakadályozza a csatorna megépítését. Végül a részvényeket Párizsban mind el tudták adni.
1664. november 18.: Zrínyi és a vadkan
Zrínyi Miklós csáktornyai vadkanbalesete után sokan a császáriak merényletére gyanakodtak, ez azonban valószínűtlen. „Az úr felkél, és mondja: rútúl bánék vélem a disznó, de ihol egy fa (melyet csatákon is magával hordozott) sebtében állítsátok a sebnek vérét véle. […] De hijába, csak elfolyt a vére […] mert a fején három seb vala” – írta a szemtanú elbeszélése alapján Bethlen Miklós, aki pár perc múlva maga is a helyszínre érkezett.
November 19.: Szent Erzsébet napja
Nemcsak Margit lett Árpád-házi női szent, hanem II. András lánya, Szent Erzsébet, illetve Margiton kívül még egy unokája, Kinga. Fel-fel bukkan az a felfogás, hogy az egész Árpád-ház szent, hogy a szentség öröklődik. Hasonló szentkirály- és szentdinasztia-kultusz található más kelet-közép-európai és északi országokban is.
1849. november 20.: A Lánchíd átadása
1832-ben alapította Széchenyi a Hídegyletet, 1836-ban született meg a törvény az építésről, mely 1939-ben kezdődött meg. 1842-ben volt az alapkőletétel, és 1849. január 1-én haladt át rajta az első kocsi, amely a koronát menekítette éppen Budáról az osztrákok elől. A Lánchíd építése egybeesik a reformkorral, szimbóluma is annak. És mégis: aki a forgalomnak ünnepélyesen átadja, nem más, mint Haynau. Széchenyi pedig ekkor már a döblingi elmeklinika vendége.
1916. november 21.: Ferenc József halála
Az agg uralkodó az utolsó időszakban már nem volt teljesen beszámítható. Külön újságot nyomtak neki, csupa kitalált, örömteli háborús „hírrel”. De csak azzal lehetett felvidítani, ha azt közölték, hogy az osztrákok egy csatában legyőzték a németeket. Azt hitte ugyanis, hogy még mindig az 1866-os porosz–osztrák háború zajlik. Még a szövetség idején is az a vereség fájt az agg Kaisernek a legjobban.
November 22.: Szent Cecília napja
A frissen keresztelkedett Cecíliát 230 körül vőlegényével együtt ítélték halálra Rómában. A középkorban, tévesen, úgy értettek egy róla szóló szövegrészt, hogy zenélt és táncolt az Istennek. Ezért Cecília az egyházi zene védőszentje lett, és úgy képzelték, a Holdban lakik Dávid király mellett: Dávid zenél, Cecília meg táncol, ami – vélték – jól kivehető teliholdkor.
