A Királydomb árnyékában
A Királydomb ma Budapest X. kerületében, a Rákos-patak mellett található. Talán hamarosan nemzeti emlékhellyé válhat.
Több évszázadon keresztül, 1277-től (más forrás szerint 1286-tól) 1540-ig itt tartották az országgyűléseket, legalább harmincötöt. A helyi szájhagyomány szerint a király sátra a Király-dombon állt. A Királydomb ma Budapest X. kerületében, a Rákos-patak mellett található. Talán hamarosan nemzeti emlékhellyé válhat. A Magyar Patrióták Közössége kezdeményezte, a kormány elfogadta a javaslatot.
A védettség azért fontos, mert a Rákosmező emléke elhalványult, a dombot pedig a teljes beépítés veszélyezteti. A felejtés korábban elkezdődött. Már Kisfaludy Károly így sóhajtott fel: „Rákos, Rákos, hová lettél? Szép híredből de kiestél!” A múlt század fordulóján emlékszobrot kívántak állítani. A szomszédos XIV. kerületben egy emlékkő és egy tér utal Rákosmezőre – bár az országgyűlések helyszíne ennél délebbre, a mai X. kerületben található. Magam e táj szülötteként csaknem negyven éve figyelmeztetek erre.
A történelem lapjain sokszor szereplő Rákos-patak mentén lévő Méhes utcai szülőotthonban láttam meg a napvilágot. Egész gyermekkoromat ezen a tájon éltem, akkor még élt a több száz évre visszatekintő szájhagyomány.
A Rákos-patak a Gödöllői-dombvidéken, Szada és Gödöllő között ered, átfolyik Gödöllőn, Isaszegen, Pécelen, a Rákosokon, majd a kőbányai–zuglói határon átkelve Angyalföldnél torkollik a Dunába. A patak a nevét a benne egykor élő állatokról kapta. Később a part menti zsombékosokban, mezőkben fölfedezték a vipera sajátos helyi változatát, az ártalmatlan rákosi viperát, melynek nevét az 1950-es években (hogy ne legyen belőle áthallás) rákosréti vagy parlagi viperára módosították. A patak mellett bolgárkertészek tanyái és földjei húzódtak meg. Rákosfalva a nevéhez illően falusi település volt, a kőbányai részen a harmincas évektől modernebb családi házak épültek. Közvetlenül a Királydomb alján, a patak partján állt az 1990-es években lebontott Kopottbáró-kastély. A helyiek szerint a nevét arról kapta, hogy egykori jómódú lakója eladósodott.
A 137 méter magas Király-dombot az új Budapest-térkép Király-hegyként tiszteli. Gyermekkoromban itt szánkóztunk. Félig már beépült, a Váltó és Nagyicce utca szeli keresztül. És ezt öleli körbe a Rákosmező. Szántóföldek, nyomokban kiserdők, mezők, lápos rétek között folyik a már betonágyban vezetett patak (az utolsó betonozott szakasz az 1980-as években készült el), s csak néhány kiszáradóban lévő kanyargós patakág és tó emlékeztet arra, hogy egykor itt széles területet foglalhatott el a víz. Volt egy pataki fürdő a Kopottbáró mögött – itt forgatták a 1960-as években a Kárpáthy Zoltán című film dunai árvízjelenetét; én is ott voltam a szemlélődők között. Ma lakópark van a helyén. Egy másik pataki fürdő nyomai még látszanak a Rákos-patak és a Kerepesi út kereszteződésében.
A Rákos-patak sokszor szerepel történelmünk lapjain. Gödöllőn a Grassalkovich-kastély parkján folyik keresztül, Isaszegen a híres 1849-es csatamezőn, Pécelen nem messze tőle fogalmazta nyelvújítást védő gúnyos röpiratát Szemere Pál és Kölcsey Ferenc; valamint maga Kazinczy is megfordult a Rádayak kastélyában. A közeli Rákoscsaba templomában esküdött Laborfalvi Róza és Jókai Mór. 1848-ban a márciusi ifjak a Rákosmezőre hívtak össze népgyűlést.
Rákosmező volt a magyar repülés szülőföldje is. Itt hajtották végre az első próbarepüléseket. Ez föltehetőleg a Rákosmező város felőli részén, a mai Örs vezér tér környékén volt. Még gyermekkoromban is Gyakorlótérnek nevezték ezt a területet.
(Írásaim a Rákosmezőről: A jeltelen Rákosmező. Utazási Magazin, 1984/2.; Rákos-patak: múlt-jelen-jövő. Átjáró. Interdiszciplináris folyóirat; Téren és réten. Városi parkok és zöldövezetek, 2014/2.; A Pál utcai, a rákosi és a szarvasi fiúk – Havas Zsigmond Rákosi fiúk és Hartay Csaba Lerepül a hülye fejetek című regényének olvasása nyomán. Kortárs, 2015/3.; Rákosmező, a magyar államiság jelképe. Édes Anyanyelvünk, 2020/5.)
