Izgalmas történet Kölcseyről
Mindig izgalmas kérdés, vajon éppen ezen a napon, ezen a héten mi történt a múltban. Miközben persze minden napra ezernyi érdekes esemény jut, válogatásunk azokat a pillanatokat és tényeket rögzíti, amelyekre ritkán emlékeztet bennünket a kultúrhistória.
1838. augusztus 24. Kölcsey Ferenc halála – követ vagy képviselő
Kölcsey nemcsak költő volt, hanem esztétikai szakíró és politikus is. Az 1936-os országgyűlésen híres beszédet mondott a jobbágyfelszabadítás mellett. Akkoriban az országgyűlésen nem képviselők, hanem követek voltak: mandátumuk kötött volt, vagyis arra kellett szavazniuk, amit a megyegyűlés a követnek előírt. A bécsi udvar úgy húzta ki Kölcsey „méregfogát”, hogy új szatmári megyegyűlést hivatott össze, főleg szegény nemesekből, és ezek leitatásával, lefizetésével megváltoztatta a követutasítást. Az új, a jobbágyfelszabadítást elutasító változat mellett Kölcsey nem volt hajlandó kardoskodni, ezért lemondott a követi feladatokról.
1864. augusztus 25. Lassalle halála és az osztályharc
Lassalle a német munkásmozgalomban kezdetben népszerűbb volt Marxnál. Hitt az általános választójogban, a szocializmus békés megvalósításában, elvetette a marxi osztályharcot. Mégis megvívta a maga „osztályharcát”. Ugyanis a munkásdemokrácia filozófus híve a régi világ „betegségében”, párbajban halt meg. Svájcban ugyanis beleszeretett egy diplomata lányába, aki meg is szökött volna vele, de ő szöktetésre nem volt hajlandó. Erre a lányt szülei meggyőzték, hogy menjen hozzá egy gazdag román bojárhoz, Racovitzához. Lassalle párbajra hívta Racovitzát, aki lelőtte őt.
1789. augusztus 26. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
Az emberi jogok kódexeinek egész családja van. Az első kezdemény az angliai Jogok Kérvénye volt 1628-ban, amit a Jogok Nyilatkozata követett 1689-ben. Azzal, hogy ezt Orániai Vilmos király elfogadta, megkezdődött az első parlamentáris rendszer kiépítése. Az amerikai függetlenségi nyilatkozat így éppen az „ellenséges” országtól vette át egyes elveit, de ki is bővítette azokat. Ezek azután megint kibővülve visszahajóztak Európába, és a legteljesebb változatban, a franciában jelentkeztek újra (1789). A francia nemzetgyűlési vitában sokan állították, hogy a nyilatkozat anarchiához vezethet, ezért meg kéne fogalmazni mellé a kötelességek nyilatkozatát is. A család újabb gyermekei az ENSZ nyilatkozatai az emberek, nők, gyermekek jogairól.
1227. augusztus 27. Dzsingisz kán halála – a rossz kán
A világtörténelem addigi legnagyobb birodalmát hozta létre, az addigi legnagyobb pusztítás árán. Vannak, akik 4-5 millióra becslik az áldozatok számát, ami a középkori technikai és népesedési szintet tekintve döbbenetes. A meghódított városok lakosságát teljesen kiirtotta, kivéve a kézműveseket. Mivel ilyenekkel a mongolok nem rendelkeztek, ezeket elhurcolta, és velük építtette fel a maga városait.
Dzsingisz a vallásokat szabadon engedte gyakorolni, és hallgatott a meghódított értelmiségiek tanácsaira, átvette az ujgur írásrendszert is. Pekinget hat évig ostromolta, de elfoglalta: itt is a meghódított birodalom kultúráját vették át a mongolok. Sírja ma ismeretlen: a legenda szerint halála után egész vadon nőtt ki fölötte, ezért nem lehet a közelébe jutni.
1944. augusztus 29. Lakatos a miniszterelnök – kettő és egy se
A román események nem maradtak hatástalanok Magyarországon sem, hiszen a fordulattal a szovjetek egyszerre a magyar határhoz értek. A kormányzó végre elszánta magát a fordulat megszervezésére, és ennek részeként leváltotta a németekhez hű miniszterelnököt, Sztójay Dömét. Helyére a korábban nem politizáló katonát, Lakatos Gézát nevezte ki. A kiugrási irodában a kormányzó fia és menyei szervezték az eseményeket. Faragho altábornagyot pedig Moszkvába küldte tárgyalni a fegyverszünetről. (Egy évvel korábban előzetes fegyverszünetet kötöttek már az angolokkal, de azóta eldőlt, hogy a magyar területre az oroszok érnek előbb.) A németek azonban minden lépésről értesültek.
1849. augusztus 30. Első orosz kivonulás kezdete – Guszev, aki nincs
Ezen a napon indultak el a megszálló orosz csapatok. A hatalmas orosz erőnek ellátási nehézségei voltak, járványok tizedelték soraikat. A cár komolyan aggódott, hogy ebben az évben dolgavégezetlenül kell kivonulniuk, mert nem akarták megvárni az esős évszakot. Az orosz tisztek rokonszenveztek a velük tárgyaló Görgeyékkel, amit mind a két fél visszaemlékezései megemlítenek. Az azonban, hogy létezett volna egy Guszev hadnagy, aki átállt a magyarokhoz, ez Illés Béla kommunista író füllentése volt; ezzel akarta történetileg megalapozni az orosz-magyar barátságot. Mikor forrásáról kérdezték, a kijevi levéltárra hivatkozott, melyről tudta, hogy leégett a háborúban. Pedig Guszevről még utcát is neveztek el.
