Mi köze a postának a csárdához?
Válogatásunk azokat a pillanatokat és tényeket rögzíti, amelyekre ritkán emlékeztet bennünket a kultúrhistória.
Mindig izgalmas kérdés, vajon éppen ezen a napon, ezen a héten mi történt a múltban.
1848. október 6. „Latour nyakán kötél”
Ezen a napon a bécsi forradalmárok megölték Latour hadügyminisztert, majd tetemét felakasztották. Petőfi azért ünnepelte versben az eseményt, mert Latour terve az volt, hogy a magyar kormány ellen vezérli a császári csapatokat. A magyar kormány bécsi képviselője, Pulszky ezt a tervet megtudta, és plakátokon hozta a bécsiek tudomására. Erre robbant ki a forradalom, a harmadik ebben az évben Bécsben. Latour halálával a magyarországi beavatkozás ideje két hónapot késett. Haynau e merénylet első évfordulójára időzítette az aradi kivégzéseket.
1944. október 8. Churchill Moszkvában
A lehetséges fegyverszünet felől puhatolózó magyar küldöttséggel egy időben Moszkvában tárgyalt Magyarország sorsáról (is) Winston Churchill. Miután látta, hogy az oroszok előre nyomultak a Balkánon, Moszkvába repült, hogy osztozzon a térségen. A tárgyalások során egy kis cetlire jegyezte fel tervét: Románia 90%-ban, Bulgária 75%-ban, Jugoszlávia és Magyarország 50%-ban, Görögország 10%-ban lenne orosz érdekeltség, a fennmaradó rész az angolszászoké lenne. Hogy ez pontosan mit jelentett volna a gyakorlatban, azt nehéz ma megfejteni, de Sztálin értette, és ceruzával kipipálta a papíron, mely még ma is megvan.
Október 9. Postai világnap
A posta eredetileg állomást jelent. Már az ókori perzsák, majd a rómaiak is az utak mentén egyenlő távolságra lóváltó állomásokat hoztak létre. A királyi futárok itt pihentek meg és váltottak lovakat, de a pihenőállomás később más, civil utazóknak is menhelyül szolgáltak. Az újkorban az állomások között társas postakocsik járatai indultak el, menetrend szerint. Ezek az utasokon kívül később leveleket és csomagokat is vittek magukkal. A házhoz szállítás, a postai és utasforgalom különválása, a pénzküldés már a 19. század vívmánya.
Magyarországon a postaszolgálat a 15. századi kezdetekre megy vissza. Állomások a török hódoltságban is voltak, erre utal a csárda szó, mely a török „állomás” szóból ered. Mária Terézia korától indult meg a menetrend szerinti személyszállítás. Ekkor vált a postaállomás állami hivatallá, élén a postamesterrel. (A kürt azért a posta jele, mert ennek megfúvásával jelezték a járat továbbindulását.)
Az első bélyeget Nagy-Britanniában adták ki 1840-ben, és az elsőségre utalva, azóta sem tüntetik fel az országot az angol bélyegeken. Az első postaszekrény nálunk 1852-ben jelent meg, az első magyar bélyeget pedig 1867-ben adták ki. 1869-ben a Monarchiában jelent meg a világ első képeslapja. 1885-től szállítják házhoz a csomagot és pénzt. A következő évben jött létre a postahálózatra épülő postatakarékpénztár, a Postabank elődje.
