Kettős fürdő
Nyírő András | 2020.10.16. | Aktuális

Nyírő András: Rómaiak – A fürdő aranykora

Nyírő András Rejtőzködő tenger című könyve varázslatos világba invitál minket. Egyik legértékesebb nemzeti kincsünk, a karsztvizek nyomába eredt. A különleges kötetből olvasóink kaphatnak először ízelítőt.

Aquincum

A nyílegyenes, kétszer két sávos Szentendrei út felszabadítja az autósok gátlásait. Végre kikeverednek a szűk budai utcákból, padlógáz. Hiába indexelek a Záhony utcánál, majdnem elsodornak. Kiszállok az Aquincumi Múzeum tágas parkolójában. A levendulabokrok között fegyveres őr sétál: a múltat őrzi. Fényes Gabriella vár az udvaron. Ő kutatja a múzeumban a római kori fürdők és vízvezetékek történetét. Széles mosollyal fogad. Az irodája a tetőtérben van, most túl meleg, elsétálunk a romokhoz, és letelepszünk egy árnyas padra.

Nyírő András-Gyűlésterem
GyűlésteremFotó: Nyírő András

A Szentendrei út moraja idehallatszik, de észre sem veszem: lenyűgöznek a kétezer éves romok. Elkalandozik a figyelmem, megpróbálom elképzelni, milyen nyüzsgő lehetett az élet Aquincum fénykorában, a II. században, amikor ötvenezer ember élt itt. Annyian laktak Pannónia provincia fővárosában, mint ma Veszprémben. Ennyi embernek sok vízre volt szüksége, azért, mert imádtak fürdeni.

Nyírő András-Vízköpő
VízköpőFotó: Nyírő András

Minél többet olvasok, annál kevesebbet tudok, mondja Fényes, és nagyot nevet. 1998-ban szerezte meg a régész diplomáját, utána a PhD-fokozatot. Az egyik tanulmányában súlyos egyenleteket és képleteket találtam, ezekkel boncolgatta a vízemelő készülékek teljesítményét. Megdolgozott a műszaki tudásért, a BME műemlékvédelmi szakmérnöki szakát is elvégezte, ezután kezdett a római fürdőkultúrával foglalkozni.

Nyírő András-Kettős fürdő
Kettős fürdőFotó: Nyírő András

Kissrác koromban két nyáron is Marseille-ben voltam cseregyerek. Francia barátaink elvittek a Pont du Gard római kori vízvezetékéhez. Három árkádos emelettel íveli át a Gardon folyót, háromszáz méter hosszan, ötven méter magasságban. Káprázatos. A barátaink azt magyarázták, hogy a rómaiak a távoli forrásoktól vizet vezettek a folyó felett Nemausus városába. Nem értettem. Miért kell a folyó felett vezetni, ha a folyóban is van víz? De bevésődött az emlékezetembe, ahogy elállt a lélegzetem, és bámultam az égbe szökő árkádokat. Aki ilyet épített, az nem ismert félelmet. A Római Birodalom aquaeductusait az antik világ csodájaként tartják számon. Alapos helyismeret, magabiztos mérnöki tudás, pontos kivitelezés. Arról is gondoskodni kellett, hogy kivezessék az elhasznált szennyvizet. Szükség volt karbantartásra, ehhez komoly hivatali apparátust tartottak fent. A Római Birodalommal együtt ez a tudás is eltűnt a középkorban. Csak a XX. század első éveiben jutottak el oda a mérnökeink, hogy kiépíthették az első városi vízvezeték-hálózatokat. Addig kutakból, forrásokból ittak.

Nyírő András-Szőlőinda, kődombormű
Szőlőinda, kődomborműFotó: Nyírő András

Fényes Gabriella nem köntörfalaz, azzal kezdi, hogy több mint száz éve kutatják a régészek Aquincumot, de a vízművek működésével kapcsolatban rossz a mérleg: több a kérdés, mint a válasz. Elkalandoznak a gondolataim, a mi szokásainkat sem lesz könnyű rekonstruálni kétezer év múlva, mert a műanyag palackjaink már 4-500 év alatt elbomlanak. Az aquincumi vízvezeték a II. században épült, pontos évszámot nem tudunk. Akkor készülhetett, amikor a légiótábor és a katonák tágas közfürdője. Kik voltak az építőmérnökök? Hogyan juttatták fel a forrásból a vizet a vezetékbe? Hogyan néztek ki a kútházak? Hol voltak a vezeték leágazásai? Milyen volt az a vályú, amiben a vizet vezették? Hol ért véget? Nem, nem és nem tudjuk.

Nyírő András-Csatornafedő
CsatornafedőFotó: Nyírő András

A konkrét aquincumi megoldások részleteit talán sosem fogjuk megismerni. Mégis sokat tudhatunk az itteni világról. A rómaiak tökéletességre törekedtek, nem eredetiségre. Vergilius az Aeneisben másolta Homérosz Odüsszeiájának a fonalát, helyenként szó szerint vett át passzusokat a nagy görögtől. Szerb Antal úgy magyarázza ezt, hogy tudott volna eredeti történetet is írni, de nem akart, így tisztelgett a homéroszi tökéletesség előtt. Ha a római elme az idegent vagy a már létezőt tökéletesnek találta, habozás nélkül átvette. Így jártak el az aquincumi hadmérnökök a vízvezeték tervével. Ez megkönnyíti a régészek dolgát, mert segítségül hívhatják azokat az információkat, amik más vízvezetékek környékén elérhetővé váltak az utóbbi időkben.

Fotó: Nyírő András
Névjegy
Fotó: Nyírő András

Nyírő András a Hajónapló lapigazgatója. Az 1990-es évek elejétől internetes tartalomfejlesztéssel foglalkozik. Most felállt a számítógépétől, és különleges világba invitál minket. A Dunántúli-középhegység alatt, a föld mélyében csodálatos, kristálytiszta karsztvíz áramlik. Ez a rejtőzködő tenger bővizű forrásokban, romantikus patakokban, termálfürdőkben és lágyan hullámzó tavakban mutatja meg magát. Egyik legértékesebb nemzeti kincsünk, de alig tudunk róla valamit. Itt az ideje, hogy felfedezzük!


 

Nyírő András-
Fotó: Nyírő András

Nyírő András Rejtőzködő tenger című könyve karácsonyra jelenik meg. A szerző négy éven keresztül kutatta a Dunántúli-középhegység karsztvizeinek történetét. Ebből a témából doktorált 2020-ban. Elsőként írta meg az 1970-80-as évek nagy karsztvízkatasztrófájának a történetét, amikor a túlzott bányászat miatt kiapadtak a források. Nyírő csak a szomszédba utazott, de varázslatos, alig ismert tájakat, romantikus forrásokat, tavakat fedezett fel. Kutatásai során érdekes izgalmas emberekkel találkozott. Könyve lendületes, üdítő olvasmány, látványos fényképekkel.