Páratlan kincsre bukkantak Firenzében
Az olasz restaurátorok is igencsak meglepődtek, amikor a Vasari-oltárkép mögött egy XIV. századi freskóra bukkantak. Minden valószínűség szerint ez lehet Aquinói Szent Tamás első és legrégebbi ábrázolása.
„A dolgok vagy léteznek, vagy nem. Ha minden ilyen lenne, akkor lehetne, hogy egyszerre legyen minden, és akkor nem lenne keletkezés és pusztulás. Tehát minden valamiből ered, és mivel ez nem mehet a végtelenségig, fel kell tételezni egy első eredetet.” (Aquinói Szent Tamás)
Az olasz restaurátorok is igencsak meglepődtek, amikor a Vasari-oltárkép mögött egy XIV. századi freskóra bukkantak. A Santa Maria Novella-templomban tett felfedezés Aquinói Szent Tamást ábrázolja, amint a Párizsi Egyetemen doktori előadását tartja meg. Minden valószínűség szerint ez lehet Szent Tamás első és legrégebbi ábrázolása, melyen könyvek közt tanít éppen. (toscanaoggi.it)
Aquinói Tamás a XIII. század egyik legnagyobb és legfontosabb hatású filozófusa, teológusa, gondolkodója volt, domonkos rendi szerzetes. Arisztotelész, Szent Ágoston és az iszlám misztikusai mellett foglalkozott asztrológiával és alkímiával is. Ezeket a tanokat újragondolva és rendszerbe foglalva nevezték később a tomizmus irányzatának.
Talán egyik leghíresebb és legtöbbet idézett bölcsessége az öt ontológiai istenérv. Ezeket a Summa Theologiae című művében írja le részletesen, de lényegük röviden így foglalható össze: mivel az ember megismerése az érzékeinél kezdődik, elutasította az a priori bizonyítékokat, és érvelése során a tapasztalatot tette meg alapnak, a regressus in infinitum (a végtelenbe való visszahaladás) elvét alkalmazva.
A Santa Cecilia mesternek tulajdonított, újonnan restaurált freskót – több más falfestménnyel együtt – egy XVI. századi megrendelés következményeként fedték el egy másik művel – a mostani helyreállításig.
1565-ben a trentói zsinat után Cosimo de’ Medici megbízta Giorgio Vasarit, hogy a tridenti kánon szerint újítsa föl a Santa Maria Novella-bazilikát. A festő teljesen forradalmasította a templom díszítését: a középkori és reneszánsz falfestmények nagy része megsemmisült. Ezek között volt néhány Beato Angelico-freskó is. Csak néhány festményt nem kapartak le a falról és fedtek be egy réteg vakolattal, derül ki a Vatican News híradásából.
A kifinomult technikával készült, különböző anyagokat felhasználó, ólomfehérrel, azurittal, aranyozással készített, apró részletekkel dolgozó festmény Simone Vettori munkásságának köszönhetően került újra a felszínre.
Aquinói Tamást 1880-ban XIII. Leó avatta a katolikus iskolák védőszentjévé. A domonkos rendi szerzetesről Ferenc pápa is megemlékezett a freskó feltárása után: mint mondta, az ő példája ösztönözzön mindenkit, különösen a diákokat arra, hogy Jézusban az élet egyetlen tanítómesterét lássák. Tanítása pedig bátorítson, hogy a szív tudására bízzuk magunkat küldetésünk teljesítésében.
