Petőfi halálának megrázó részletei
Lőrinc László | 2020.07.28. | Aktuális

Petőfi halálának megrázó részletei

Mindig izgalmas kérdés, vajon éppen ezen a napon, ezen a héten mi történt a múltban. Miközben persze minden napra ezernyi érdekes esemény jut, válogatásunk azokat a pillanatokat és tényeket rögzíti, amelyekre ritkán emlékeztet bennünket a kultúrhistória.

1953. július 27. Koreai fegyverszünet

A hidegháború leglidércesebb időszaka befejeződött. A koreai háborúban a dél koreaiak mellett az ENSZ égisze alatt amerikaiak, az északiak mellett kommunista kínai „önkéntesek” harcoltak. Mindenki a harmadik világháború kirobbanását várta. Az amerikaiak a háború folyamán fontolgatták azt is, hogy Kínában atombombát dobnak le. Ezt Truman elnök megakadályozta MacArthur tábornok leváltásával. A fegyverszünetet a mai napig nem követte békeszerződés. 

1794. július 28. A jakobinusok bukása Párizsban

Július 26-án Robespierre a törvényhozásban egyes harácsolókra célzott, akik a terror túlkapásaiért felelősek. Azonban nem mondott neveket, így sokan érezték fenyegetve magukat. A legkülönbözőbb csoportok álltak össze, hogy véget vessenek a vég nélküli letartóztatásoknak. Másnap már nem engedték szóhoz jutni Robespierre-t, óriási hangzavar fogadta. Egy ismeretlen képviselő váratlanul vádindítványt terjesztett be, amit a képviselők egyhangúlag elfogadtak. Robespierre és társai a városházára menekültek. De a hozzá hű katonai alakulat vezetője ezen a döntő napon részeg volt. A konvent katonái 28-án hajnalban bevették az épületet, és elfogták őket. Még aznap, ítélet nélkül fejeztek le 19 jakobinust (köztük vezérüket, Robespierre-t), másnap újabb 71 főt. Ez volt a guillotin legnagyobb napi teljesítménye eddig, és ezúttal még látszatítélet sem volt a kivégzéshez. De ezzel vége is lett a terrornak. 

britannica.org-Robespierre és társai kivégzése
Robespierre és társai kivégzéseFotó: britannica.org

1866. július 29. Velence Olaszországé

Ebben az évben Olaszország úgy vesztett, hogy nyert. Bár katonái vereséget szenvedtek az osztrák csapatoktól, de az olaszokkal szövetséges porosz erők győztek Königgratznél (lásd a július 3-i annót!). Így a békében megkapták Velencét. A nagy múltú város és vidéke függetlenségét Napóleon számolta fel, majd bukása után Ausztriához került. Ennek lett most vége. Hiába épült hát meg a lombardiai várnégyszög, a komor nagy erődök nem tudták „megvédeni” Bécsnek ezt a tartományt. A vereség erősítette a magyar kiegyezés esélyeit.

1866. július 30. Egressy Gábor halála

A romantikus színjátszás kiválósága volt. Akkor a színészi játékstílus is politikai vitákat kavart. Egressy az eszményítő, szavaló stílussal szemben a természetest kedvelte. A mérsékelt politikai nézeteket vallók nehezményezték, hogy III. Richárdként sántított, kacarászott, hetvenkedve, torzított hangon beszélt, ujjával örömében pattogtatott. Nem akarták elfogadni, hogy egy koronás király ilyen is lehet, egyedül Petőfi kelt barátja védelmére. A Coriolanus előadás Kolozsváron politikai tüntetéssé is dagadt, mivel Egressy népellenes gőgös arisztokratának játszotta a címszerepet. 1848-ban nemzetőr volt, majd Szeged kormánybiztosa, Törökországba emigrált. 1855-től újra a Nemzeti tagja, a színpadon érte a szélütés. Jóval túlélte barátját (lásd holnap!).

1849. július 31. Petőfi halála

Május elején Klapka tábornok kétségbe vonta, hogy Petőfi jogosan visel őrnagyi rangjeleket. Erre a költő önérzetesen megvált a hadseregtől. Pénz nélkül maradt, lovát el kellett adnia. A következő két hónap alatt meghalt apja és anyja is. Bem két levélben is könyörög neki, hogy térjen vissza. Július 29-én éri utol a tábornokot, aki „Fiam!” felkiáltással, sírva öleli meg. Azonnal visszakapja őrnagyi rangját is. Bem két nap múlva ugrik neki az orosz túlerőnek Segesvárnál. Az ütközet reggel kezdődik. Egy órakor Bem utasítja Petőfit, hogy vonuljon vissza a harctól. Petőfi most nem engedelmeskedik. Ötkor látták, amint egy 800 fős dzsidás kozákkal kerül szembe egy kétszáz fős székely csapat élén. „Potomság” – mondta állítólag. Mikor látja, hogy Bem is menekül, maga is futni kezd. Egy katonaorvos még látta menekülni az országúton, később beazonosították a holttestét. A döfés szemből érte: futás közben megfordult. 

nagymagyarorszag.network.hu-
Fotó: nagymagyarorszag.network.hu

Augusztus

1944. augusztus 1. A varsói felkelés kezdete

A lengyel Honi Hadsereget Londonból irányította a lengyel emigráns kormány. Moszkva nem a londoni kormánnyal kívánt együttműködni, hanem a kommunista vezetőséggel és a hozzájuk hű, bár kisebb létszámú lengyel ellenálló csapatokkal. Mikor a Honi Hadsereg kirobbantotta Varsóban a felkelést a németek ellen, akkor arra számítottak, hogy az oroszok a segítségükre sietnek. Ám Sztálin megállította hadseregét, és megvárta, amíg a „konkurens” kormány csapatait legyőzik a németek, majd kegyetlenül megtorolják a felkelést. Ezt követően indultak az oroszok tovább. Csak hogy megjegyezzék a lengyelek, ki az úr a házban. 

1990. augusztus 2. Kuvait lerohanása

Éppen tíz éve indította meg csapatait az iraki Szaddam Husszein diktátor Kuvait állam ellen. Pár nap alatt elfoglalta a tízszeres-hússzoros túlerővel a kis országot. Kuvait 1829 és 1899 között török fennhatóság alá tartozott. 1899-ben az angolok szállták meg. Meg akarták ugyanis akadályozni, hogy a németek a Perzsa-öbölig építsék ki a vasútjukat. 1961-ben lett független. Husszein a gazdag olajlelőhelyek miatt vetett szemet a kis államra, és félre értette az USA korábbi jelzéseit: azt hitte, büntetlenül marad akciója. Ám már egy hét múlva megkezdődött az amerikai erők felvonultatása a térségben. A következő év januárjában indult meg az ellencsapás, az úgynevezett Sivatagi Vihar.

 

Fotó: PIM
Névjegy
Fotó: Lőrinc László Facebook oldala
Lőrinc László

Budapesten született 1961-ben. Az ELTE magyar-történelem szakán végez 1986-ban. Azóta történelmet tanít: az Árpád Gimnáziumban 1990-ig, majd az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban. Számos történelem tankönyve és segédkönyve jelenik meg a Calibra, az AKGA és a Tankönyvkiadónál. Történelmi ismeretterjesztő cikkei, szakkönyvkritikái számos folyóiratban (História, Rubicon, BBC History, Századvég, Magyar Narancs, Fundamentum, Holmi, Élet és Irodalom, 2000 stb.), és honlapon jelennek meg. A 25 szelfi az Árpád-korból című, ifjú diákoknak szóló könyvét a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum gyermekzsűrije az év leginnovatívabb könyvének nyilvánította. A négy kötetesre tervezett sorozat következő darabja, a 25 szelfi a török korból 2020 augusztusában jelenik meg. 2013 februárjától kezdeményezésére indult, és azóta szerkeszti a legendákat cáfoló Tényleg!/? Hogy volt, hogy nem volt honlapot (www.tenyleg.com) és a hozzá tartozó Facebook oldalt, mely a hazai történelmi ismeretterjesztés ismert fórumává vált, szerzői között az egyes témák jeles kutatóival. 2020-ban az oldal elnyerte a társadalmi innovációkat támogató osztrák magánalapítvány, a SozialMarie díját. 2004-ben megkapta a TTE Szebenyi Péter-díját a történelemtanítás megújításáért, 2016-ban Pedagógus Kutatói Pályadíjat. 2008 óta a TTE Bizottmányának tagja, 2012 és 2019 között alelnöke. Több színháztörténeti könyvnek is szerzője, 1993 óta színjátszó csoportot vezet az AKG-ban. 


Kapcsolódó cikkek

Ajánló | Könyv

Honfoglalás, csata, királyi esküvő – vajon milyen szelfiket posztoltak volna ezekről az eseményekről Árpád-kori eleink, ha íj, bárd és lúdtoll helyett okostelefont tartanak a kezükben? Merthogy lelkesen posztoltak és kommenteltek volna, az tuti. Árpád vezér, István király, Gizella királyné, Szent Margit vagy épp Gellért püspök ezeken a rendhagyó történelemórákon hús-vér emberként jelennek meg: örülnek, sírnak, és persze húzzák egymást. És hogy mi történhetett valójában – mi az, amit a történészek biztosan tudnak –, a fejezetek végén található összefoglalókból derül ki.

Fotó: libri.hu