Mi lett volna, ha?

Izgalmas térképek megváltoztatott történelmi eseményekről és azok következményeiről. 

Mi lett volna, ha a nagy választások, háborúk és más fontos történelmi események kicsit másképp alakultak volna? Samuel Arbesman, a Lux Capital technológiai-befektetési vállalat kutató munkatársa a BBC-be írt cikkében most megmutatja, milyen világot is ábrázolnak az alternatív történelem térképei. 

Samuel Arbesman: Érdekfeszítő térképek alternatív történelmekből

A 2020-as év eddig nem hozott túl sok jót a világnak, és úgy néz ki, hogy ez az év végére sem változik. Ezekben a turbulens időkben sokan menekülnek a fantazmagóriák világába, hogy kicsit eltereljék a gondolataikat a járvány által okozott nehézségekről – a legtöbben ilyenkor filmekben, sorozatokban vagy a fiktív irodalomban lelnek vigaszra. Van azonban egy szűk réteg, amely egy másik elképzelt világba menekül: az alternatív történelem világába, ahol kreatív „mi lett volna, ha” feltevésekkel szórakoztatják magukat az emberek. Ezeknek a történelmi fantazmagóriáknak több fajtája is létezik. Vannak, akik az időutazás ötletével kacérkodnak, például a mából a múltba térnek vissza és így változtatják meg a történelmet.  Jó példa Philip K. Dick tudományos-fantasztikus regénye, az Az ember a fellegvárban, ahol a második világháborút a náci Németország nyerte meg (a regényből nagy sikerű sorozatot is készítettek) vagy a For all mankind, mely azzal az ötlettel játszadozik el, hogy vajon mi lett volna, ha a szovjetek jutnak el először a Holdra.

Az alternatív történelem ma már nem csupán egy tudományos-fantasztikus szubkultúra, hiszen napjainkban komoly történészek kutatásai is gazdagítják a témát. Eközben a rajongók olyan webhelyeken gyűlnek össze, mint az alternatehistory.com, ahol többek közt olyan kérdéseket vetnek fel, hogy milyen is lenne ma a film és a televíziózás világa, ha a Star Trek és a Star Wars sosem létezett volna vagy ha a világot megváltoztató tudósok élete kissé más utat járt volna be.

Az alternatív történelmek egyik legizgalmasabb részét a térképek megfejtése, az azokkal történő játék jelenti.  Ezek teszik lehetővé a történetek kibontakozását, továbbá kiegészítik az elmondott „mesék” hipotetikus világát. 

A térképek abban is segíthetnek, hogy friss szemmel láthassuk a múltat ​​és a jelenet. Az alternatív történelem igazi mesterei teljes forgatókönyveket és részletes történeteket dolgoznak ki. Robert Sobel alternatív történelmi tankönyve, a For Want of a Nail például azt mutatja, mi lett volna, ha az amerikai polgárháború története másként alakul.

Az alábbiakban képeket láthatnak Sobel kitalált Észak-Amerikájáról. Az interneten ráadásul egy lelkes rajongó segítőkészen még egy egyszerű animációt is készített arról, ebben az esetben miként alakulhattak a politikai határok. Eleinte a változások aprók, de hamar felismerhetetlenné válik a kontinens.

Egy másik amatőr térképrajongó egy 1000 hetes birodalom ötletével állt elő, valahogy így: „Alapvetően Németország 1941 elején fegyverszünetet ír alá Nagy-Britanniával, majd nagy veszteségek árán legyőzik a Szovjetuniót. Ezek után még évekig folynak gerillaharcok Kelet-Európában, miközben Nagy-Britannia és Amerika szoros szövetséget épít velük szemben. Végül polgárháború tör ki Európában, mely egészen az 1950-es évek közepéig eltart, melyben a kegyelemdöfést végül a nyugati beavatkozás adja” – írja az ötletgazda. A náci birodalom lényegében kifullad.

A forgatókönyv készítője számos térképet és gazdag fiktív világot generált. A térkép, mely a legérdekesebb lehet ebből a forgatókönyvből, a demokráciaindex világtérképe 2019-ből. Ez hihetetlenül részletes, és bár első pillantásra nem látunk sok eltérést, mégis egy párhuzamos, kitalált történelemből származik:

Ezek a térképek olykor nem is feltétlenül az elmesélt történetek miatt nyűgözik le az embert, hanem sokszor a hihetetlenül aprólékos kidolgozottságuk miatt.

Az alábbiakban például egy olasz fiktív történelmi atlasz látható, amely elsőre úgy néz ki, mintha a The Economist magazinból származna. Lentebb szintén egy nagy gonddal elkészített térkép látható arról, miként nézne ki ma a Közel-Kelet, ha nem lett volna a II. világháború.

A második világháború eseményei rengeteg alternatív történetnek adtak inspirációt, melyek közül az egyik legmeghökkentőbb Harry Turtledove írótól származik, aki regényeiben gyakran merít az alternatív valóságok feneketlen kútjából. Az egyik sorozata például megtestesíti az alternatív történelem úgynevezett Alien Space Bats kategóriáját (olyan sztorik, melyek idegen inváziókkal pezsdítik fel a történetet): mi lenne, ha a II. világháború alatt idegenek támadnák volna meg a Földet? Ezt a vad premisszát nyolc regényen keresztül részletezi az író.

A vad ötletekért a II. világháborúnál messzebb is vissza lehet nyúlni. A rizs és a só éveiben című műben Kim Stanley Robinson regényíró úgy képzeli el a világot, hogy a fekete halál a lakosság egyharmada helyett szinte egész Európát megöli. Ennek fényében olyan kérdéseket vet fel, min például, hogy a közeli civilizációk (elsősorban az iszlám világ) hogyan tudták volna kihasználni az így keletkezett űrt? Hogyan fejlődött volna a technológia és a kultúra, hogyan alakultak volna a világháborúk? A linkre kattintva láthatják az eredményeket.

Kis magyar kitekintés

Samuel Arbesman eredeti cikkéből kihagytunk pár témát és térképet, melyek elsősorban az Egyesül Államok történelmével foglalkoznak. Inkább mutatok pár olyan alternatív térképet, melyek Magyarország sorsát elemzik.

Az első egy fiktív I. világháborút mutat és annak lehetséges következményeit.  A térképhez tartozó történet meglehetősen messziről indul, hiszen minden azzal a feltevéssel kezdődik, hogy mi lett volna, ha egy orosz zsidó orvos fedezi fel a penicillint. A penicillin felfedezése természetesen óriási sikernek számít, aminek következtében fellendül az orosz vegy- és gyógyszeripar, valamint a zsidókat sem érik sérelmek a cár részéről. Oroszország így nagyon megerősödik, és megnyerik az I. világháborút. Németországot nagyobb területi veszteségek érik, az Osztrák–Magyar Monarchia pedig ugyanúgy felbomlik – ami nagy különbség viszont, hogy valamiért Magyarországot nem érik komoly veszteségek, azonkívül, hogy fel kell adni Horvátországot.

Szerencsére sikerült olyan alternatív történelmet bemutató munkát is fellelni, amely konkrétan a Monarchia és Magyarország sorsával foglalkozik. Alább látható Ferenc Ferdinánd megvalósult terve: a Dunai Föderáció. Érdekes kérdés: miért épp Temesvár lett a főváros?

A történet nincs túlságosan kidolgozva, de lényege, hogy az I. világháború korábban robban ki (már 1907–1911-ben), valamint Ferenc József is korábban hal meg, 1908-ban. Utódja, Ferenc Ferdinánd elkezdi lefektetni a föderáció alapjait, azonban őt most is megölik, ezúttal 1916-ban. Őt Károlyi Mihály követi, aki befejezi az elődje által elkezdett munkát. Évtizedekkel később pedig így néz ki a Dunai Unió.

A történelem messze áll a haladás lineáris útjától vagy a memorizált dátumok rendezett sorozatától. A történelem keszekusza: telis-tele van apró eseményekkel, melyek lehet, hogy nagy változásokat hoznak vagy végül semmin sem változtatnak. Olyan zűrzavaros időkben, mint a 2020-as év, nehéz lehet átlátni minden történést, és még nehezebb megjósolni, melyek lesznek azok, amik megváltoztatják a történelem menetét vagy melyek lesznek teljesen triviálisak. Alakuljanak bárhogy is a dolgok, a nagy bizonytalanság közepette egy biztos pont talán akad: mindig jókat lehet szórakozni olyan világok térképein, melyek sosem léteztek.

Forrás: BBC Future

Az eredeti cikk szerzője: Samuel Arbesman