Oroszország: mecset Jézus parancsára és Szent Sztálin ikonja

Ha a modern és klasszikus építészet igazán giccses, zavarba ejtő és valóban borzasztó példáit keressük, elég meglátogatni a tatár fővárost, hisz az ottani építészeti kavalkádnál valószínűleg kevés van.

Kazanyi kavalkád

Kazany városában a kétezres években hatalmas beruházások folytak. A világörökségi helyszínnel is rendelkező, nagy történelmi múlttal bíró város is megsínylette a szovjet időket, számos műemléket leromboltak, városközpontját szocialista mintára átrendezték. Ha azonban most látogatunk  oda, az a benyomásunk, hogy egy igazi XIX. századi nagyvárosban vagyunk. A látszat azonban csalóka: a Nemzeti Könyvár és a Mezőgazdasági Múzeum épületei ugyanis 2005 és 2010 között, a város ezredik születésnapjára épültek, így teljesen újak. Terveik is. Nem elpusztult épületek replikái, mint megannyi másik a városban, hanem gigantikus, orosz historizáló szecessziós-neobarokk stílusban épült városi paloták hatalmas lépcsőkkel, teraszokkal. Mintha csak Hauszmann Alajos járt volna Tatarisztán fővárosában, száz évvel később.

Ez esetben a kivitelezés minőségét sem érheti panasz, az épületdíszek, oszlopfők, domborművek, szobrok egyaránt a múlt század hasonló épületeinek minőségében (és stílusában) készültek. Pár részlet és a belső terek természetesen elárulják az épületek valódi korát, de a város összképét tekintve egy igazi XIX. századi európai nagyváros utcáin sétálhatunk. A városban számos történelmi épületet, így egy Sztálin által lerombolt egykori katedrálist is újjáépítettek a kétezres években. Nehéz tehát megmondani, hogy melyik épület szocreál Sztálin-barokk, melyik egy múlt századi régi ház vagy egy korábban lerombolt régi épület replikája és melyik az, amely teljesen új, csak ezek közé illeszkedik történeti stílust mintázó homlokzatával. Ilyen kavalkádra nem sok példa akad.

Minden vallás temploma

Ha ennél is bizarrabbat keresnénk, elég lenne a helyi buszjáratra felülni, mert azt is Kazanyban találnánk meg, Sztaroje Arakcsino negyedben, mely a város egyik részében falusias, másik részében lakótelepeket tartalmazó külvárosa. Itt élt 1940 és 2013 között Ildar Khanov. A második világháború során négyévesen az éhínség miatt a klinikai halál állapotába került, innen eredeztette túlvilági erejét, a tisztánlátás és a gyógyítás képességét. Klasszikusnak mondható képzőművészeti képzést követően közepesen sikeres, elismert szobrászművész lett, aki több köztéri szobrot is alkotott vidéki orosz városokban a hetvenes-nyolcvanas években. A rendszerváltás környékén azonban komoly küzdelmet folytatott az alkohollal és a drogokkal, amikor is újabb csodásnak mondható esemény változtatta meg az életét. – Jézus felébresztett reggel hatkor, és azt mondta, építs templomot minden vallásnak –mesélte Ildar Khanov a testvérének 1992 egyik reggelén. A látomást követően Ildar nekiállt haláláig tartó műve megalkotásának szülői háza kertjében. Később a szomszédos telkeket is felvásárolta, így a csendes utcácska hamar zarándokhellyé vált.

A Minden vallás temploma, melyet 1992-ben kezdett építeni, 2013-ban még csak félig volt készen, amikor megálmodója, Ildar Khanov rákban meghalt. Saját költségén, barátai és családja segítségével építette a templomot, melyet elsősorban saját gyógyításainak bevételéből finanszírozott, hisz szinte sereglettek hozzá az emberek jövőbelátó jóslatai, illetve kézrátételes gyógyítókúrái miatt. Ezek után adományokat hagytak, melyeket minden esetben a hatalmas templom építésére költött a látnok szobrászművész. Halálakor már galéria, oktatási központ, művészeti műhelyek és kulturális központ is volt a hatalmas komplexumban, melynek 16 kupolája a 16 világvallást szimbolizálja. Az épületben katolikus kápolna, ortodox templom, mecset és zsinagóga is van, de már rég kihalt vagy ősi vallások, mint például a zoroasztriánus vagy az egyiptomi is helyet kaptak. Ildar Khanov halála után testvére, Ilgiz és húga, Flyura Galejeva folytatták munkáját. Az épület hasonlít a magyarországi Bory-várhoz vagy Ferdinand Cheval „Palais Ideal”-jához, de méretei és díszítettsége talán még azokat is felülmúlja.

Az orosz hadsereg katedrálisa

Amúgy nemcsak habókos képzőművészek emelnek a puszta kellős közepén gigantikus, réginek látszó, ám teljesen új templomokat, hanem az orosz ortodox egyház is, a putyini államvezetés hathatós anyagi és erkölcsi támogatásával. Kazanyban a korábban lerombolt katedrális mellett hatalmas mecset is épült az ottani Kreml területén, mely méreteivel vetekszik az iszlám világ legnagyobb épületeivel is. Kevesen tudják, de a világ leghatalmasabb mecsetei közül kettőt is az utóbbi években és Oroszországban építettek: a mahacskalai nagymecsetet, melyet 1998-ban és a grozniji mecsetet, melyet a korábban az oroszok ellen lázadó csecsen vezérről, Ahmad Kadirovról neveztek el. Ezek egyaránt majd húszezer embert képesek befogadni péntekenként.

Az egyik leglátványosabb ilyen épület a sok hasonló között mindenképpen a tavaly májusban átadott Krisztus Feltámadása-székesegyház, mely a maga 11 ezer négyzetméteres alapterületével a világ harmadik legnagyobb ortodox temploma. (A világ leghatalmasabb ortodox katedrálisa egyébként szintén most épül: elkészültekor a bukaresti pátriarchátus széktemploma lesz.) Az orosz hadsereg fő katedrálisának már a helyszíne is érdekes, hisz egy egykori szovjet katonai rakétatámaszpont és repülőtér közepén áll. A területet 2016-ban nyitották meg a közönség számára, miután a régi harci járműveknek otthont adó szovjet bázist „hazafias parkként” alakították át 2016-ban. Ennek a tankokat, repülőgépeket, katyusákat, kibelezett atombombákat és nukleáris rakétákat bemutató szabadtéri múzeumnak a közepén áll az „orosz újjászületés stílusában” alkotott templom, ami első ránézésre legalább kétszáz évesnek tűnik. Az épületet hatalmas félköríves, korinthoszi oszlopokkal tagolt kollonád veszi körül, hasonló a római Szent Péter térhez, ez azonban egy nagy interaktív kiállításnak ad helyet, melyben az orosz hadsereg legnagyobb csatái elevenednek meg.

A templomba lépve lenyűgöző látvány fogad: az altemplom falai gzseli porcelánnal vannak burkolva, az ikonosztázon aranyból és bronzból készült drágakő berakásos díszítés van, míg a templom falait részletgazdag mozaikok borítják. Ezek között – az orosz lélek titkait mutatva – Sztálin és Putyin portréi is megtalálhatók lettek volna eredetileg, bár végül nem kerültek fel. A koncepció szerint az orosz hadsereg összes dicső csatája és azok vezetői is megjelennek a falakon, így a nagy honvédő háború számos egyházellenes, kommunista tábornoka, például a Budapestet „felszabadító” Vorosilov marsall képe, valamint az afganisztáni és csecsen háborúk hősei is helyet kaptak számos cári tábornok mellett. Eredetileg Putyin mint a Krímet visszafoglaló hős vezető került volna fel a mozaikok közé, végül személyes kérésére erre nem került sor. A majd száz méter magas, tetején többméteres kereszttel a tájat uraló hatalmas épület azonban kétségtelenül furcsa hatást kelt.