Szinte minden kutyából lehet életmentő. A tiedből is!

A magyar életmentő kutyák világviszonylatban is élen állnak. Balla Istvánnal, a Mancs a Kézben Egyesület kiképzőjével beszélgettünk.

Lehet házi kedvenc, lehet vadakat kereső és begyűjtő munkatárs, lehet morgós vagy éppen mindenkit beengedő házőrző, lehet gyerekpótlék vagy kiváló túratárs – fajtától, kortól, nemtől, karaktertől függetlenül bármelyik négylábú válhat mentőkutyává. Az egyetlen feltétel, hogy szeressen dolgozni és valahogyan motiválható legyen az ebünk. Balla Istvánnal, a Mancs a Kézben Egyesület tagjával beszélgettünk.

– Először mesélj egy kicsit a saját kutyádról, Bensonról és az egyesületről, ahol dolgoztok!

– Benson kutya (George Bensonról elnevezve) teljesen véletlenül került hozzánk. Persze mindig szerettem volna kutyát, de sosem voltak igazán adottak a feltételek hozzá. Egy barátom ajánlására aztán mégiscsak „ideiglenes befogadói” lettünk egy kiskutyának. Ennek közel tíz éve. Na jó, legyen, gondoltuk, néhány hétre vállalunk egy ilyen kiskutyát, vigyázunk rá, míg nem lesz meg a végleges gazdija. Akkor volt öt hónapos, és hát azóta is itt van velünk. Tisztában voltam azzal, hogy nem értek a kutyákhoz, a nevelésükhöz. Szerettem volna olyan emberek közelébe kerülni, akik értenek hozzá. Így találtam rá mostani csapattársaimra, akikkel azóta egy közös mentőkutyás egyesületben képezzük az ebeket. 

– Lehet ezt a tevékenységet sportnak is tekinteni?

– Egyik oldalról lehet, mert valójában az. Nagyon tetszett Bensonnak is, nekem is. Elhatároztam, akkor maradhat a kutya a háznál, ha nem „csak” egy hétvégi kedvenc lesz. A cél az volt, hogy legyen értelme az ő életének is, meg legyen egy komolyabb közös elfoglaltságunk. Akikkel együtt dolgozom, már nagyon régóta foglalkoztak mentőkutyaképzéssel.  

– Milyen céllal jött létre az egyesületük?

–  A Mancs a Kézben Egyesületet 2012 környékén alapítottuk, a személykereső kutyák képzése mellett nagy gondot fordítunk a felelős állattartás népszerűsítésére. Előadásokat, bemutatókat, szemináriumokat tartunk az ez iránt érdeklődőknek. Tíz-tizenegy állandó tagunk van, és persze mindenki legalább egy, de inkább két, három négylábúval büszkélkedhet.A legtöbb kutyánk rendelkezik emelt szintű területkutató és romkutató vizsgával, néhány pedig rendelkezik az ún. Nemzetközi bevethetőségi vizsgával is. Erre nagyon büszkék vagyunk. 

 – Hogyan történik a kutyák oktatása?

– Ennél a tevékenységnél egymásra vagyunk utalva a kutyával. Ahhoz, hogy sikeresen tudjon működni, elsősorban mindenki a saját kutyáját oktatja. Csak vele tudok kerestetni, mert őt ismerem, ő bízik meg bennem. Ez az egymásra utaltság nagyon fontos. Viszont a képzést nem lehet egyedül végezni, mindenképpen csapatmunka; ha újak érkeznek az egyesületbe, kezdők, érdeklődők, őket természetesen együtt oktatjuk.

 – Milyen változatai vannak a keresésnek, a mentésnek?

– Hogy rendszerbe szedjük, hat ágazata van a személykeresésnek, a mentőkutyázásnak. Van, ami itthon abszolút nem jellemző: a lavinamentés. Ezzel mi földrajzi, természeti adottságaink miatt nem nagyon foglalkozunk. Van a vízi mentés, ami jópofa dolog, imádják a kutyák, de Magyarországon néhány éve megszüntették ezt a tevékenységet. Értelme sincsen sok, mert ahova a kutyád oda mered engedni, hogy valakit megmentsen, oda te is oda tudsz menni segíteni. Egy 30 kilós kutya egy 80 kilós embert nem nagyon tud kimenteni. A harmadik a területkeresés, ez az, ami itthon a leggyakrabban fordul elő. Erdős, mezős terület, külterületek, amikor egy kirándulócsoportból valaki lemarad, vagy esetleg kiderül, hogy öngyilkossági szándékkal elvonult az erdőbe, de nem tudják, hova. Ami sajnos nagyon gyakori, hogy idős, beteg, demens személyek eltévednek, és nem találnak vissza. Van még ezenkívül a romkutatás, amikor összedőlt épületekben kell embert keresni. Itthon ez általában csak gázrobbanások alkalmával fordul elő, földrengések nálunk szerencsére nem nagyon vannak. Van még a nyomkövetés. Az egyik verzió, amikor szagminta alapján keres a kutya. Megmutatják neki a szagot, ruhadarabot például, ő leteszi az orrát, és követi, jó esetben meg is találja az illetőt. Ez akkor működhet, ha tudjuk az utolsó ismert helyét a keresett személynek, és viszonylag kevés idő telt el az eltűnés óta. A másik változata a mantrailing, ami hasonló a nyomkövetéshez, csak ilyenkor a kutyák nem a földön viszik az orrukat, hanem légszimattal keresnek. Az eltűnt személy kis, leváló szagmolekuláit a levegőben keresi. Így akár napokkal később is tudja követni az útvonalat a kutya. 

– Milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy mentőkutyának?

– Ha valaki tudatosan mentőkutyának szeretne kutyát választani, akkor sok szempontot kell figyelembe venni. Nekünk ezzel szerencsénk volt, mert anélkül, hogy tudtuk volna, Benson megfelelt a kritériumoknak. Erre a képzésre tulajdonképpen bármelyik kutya alkalmas lehet, amelyik motiválható. A motiválhatóság a lényeg, hogy legyen kedve dolgozni, feladatokat elvégezni, tanulni. A motiváció bármi lehet. Tehát ha kajálni szeret vagy labdázni, és ilyesfajta jutalomért bármit megcsinálna a kedvedért, onnantól kezdve minden kutya alkalmas. Nyilván vannak azért alkati kérdések. Egy kis tacskót is meg lehet a mentésre tanítani, de ő azért nehezebben keres le háromhektárnyi erdőt, mint mondjuk egy agár. Vagy egy bernáthegyi alatt könnyebben beszakad egy rommaradvány például. A közepes, vizsla- vagy labradorméret a legalkalmasabb. Ők egy erdőt is könnyen bejárnak, és a romokon is viszonylag kényelmesen tudnak közlekedni. Fajta szempontjából igazából mindegy, milyen kutya. A keveréktől kezdve bármi lehet, az a fontos, hogy egészséges legyen, ne legyenek ízületi betegségei. Stabil idegrendszerrel kell rendelkeznie, mert fontos, hogy megbízható és jól fegyelmezhető legyen. De ez nem fajta- meg méretfüggő, hanem egyrészt genetika, másrészt a képzésnek is az eredménye.

– Miről szól egy mentőkutya munkája?

– Eltűnt személyt kell megkeresnie és jeleznie, hogy hol van. Nekünk pedig a további lépéseket, az elsősegélynyújtást, illetve a talált személy ellátását kell megszerveznünk. Fontos, hogy nem nyomkövetésről beszélünk. Nem arról van szó, hogy szagmintát mutatunk neki, ő pedig végigmegy a nyomon, hanem magatehetetlen, földön fekvő vagy természetellenes testhelyzetben lévő, netán egy fán lógó személyt fog jelezni. Úgy kell elképzelni, hogy a kutya bemegy az erdőbe, és ha talál egy ilyen embert, akkor addig ugat mellette, amíg mi oda nem érünk. Nemcsak egy konkrét személyt keresünk ilyenkor, hanem az adott területen lévő emberek közül bárkit, aki ezeknek a kritériumoknak megfelel. Tehát egy erdőben sétáló embert nem fognak megugatni a mentőkutyák, arra más feladat van.

– Mi az önök elsődleges feladata? 

 – Például a rendőrség vagy a katasztrófavédelem által kijelöl erdős területet fésüljük át úgy, hogy kiderüljön, van-e ott magatehetetlen ember vagy nincs. És itt a NINCS legalább olyan fontos, mint a VAN. Mert a számunkra kijelölt területről, ha a kutya nem jelez, akkor teljes biztonsággal ki kell tudnunk azt mondani, hogy nincs ott. Mert onnantól kezdve azt a részt ki lehet zárni a keresésből. Ez ugyanúgy sikeres része a kutatásnak, mint ha effektíve megtalálnánk a személyt. Az azonban nem fordulhat elő, hogy ott van az emberünk, és mi nem találjuk meg. Együttműködési szerződésünk van a rendőrséggel és a katasztrófavédelemmel. Egy ilyen éles riasztásnál ők adják ki a feltételeket. Ilyenkor nemcsak mi megyünk, hanem az összes többi csapatból mindenki, aki éppen ráér. Mert ugye önkéntes munka az egész. Nem kapunk érte fizetést, hobbiból, mindenki a saját kedvéért csinálja, munka és család mellett.

– A kutyák valóban játékként élik meg ezt a munkát?

– A kutya nem tudja, hogy életet ment, neki ez csak játék. Tudja, hogy jutalomért csinálja, élvezi, mert szeret rohangálni az erdőben meg az orrát használni. Nyilván minden kutya használja az orrát, de ő tudatosan teszik. Két dolgot várunk el a kutyától. Egyrészt azt, hogy önállóan is tudjon döntéseket hozni. Sokszor van olyan helyzet vagy helyszín, ahova már nélküled, egyedül kell bemennie, és ott egyedül kell tudnia dönteni, merre megy tovább. Onnantól kezdve, hogy nem látod a kutyát, ő hozza meg a saját döntéseit. Neked viszont ismerni kell annyira a kutyát, hogy tudd, hogyan dönt az adott szituációban. Másrészt pedig az önállósága ellenére fegyelmezhetőnek kell lennie, oda kell mennie, ahova vezényled, ott kell tudnia maradni egy helyben, akár órákon át nélküled is. De ahhoz, hogy ő megbízzon benned, hogy tudja, nem fogod a szakadékba küldeni, ahhoz együtt kell élni vele. Amikor itthon van, ugyanúgy egy családi kutya, ugyanúgy rosszcsont, ugyanúgy felmászik oda, ahova nem szabad neki…

– Milyen helyet foglalnak el a magyar mentőkutyák nemzetközi viszonylatban?

– Magas szinten áll a magyarországi mentőkutyaképzés, versenyeken is általában szép helyezéseket érünk el. Ha külföldön van szükség a segítségünkre, oda is hívnak bennünket dolgozni. Persze ez sem egyszerű, mivel önkéntesek vagyunk, ilyenkor pedig fontos szabályok alapján hívnak csapatokat. Legutóbb a bejrúti robbanás miatt helyeztek minket készültségbe. Mindenképp elmondhatjuk, hogy a nemzetközi együttműködés kiváló, a képzésben és a munkában is.

Borítókép: Jelenet a Mancs a metőkutya című filmből.