Tanulj, és boldog leszel!
Mi is vajon a boldogság titka? Valóban boldogabbak leszünk, ha hirtelen több pénzhez jutunk? Vagy már a puszta tanulás is hozzájárulhat a boldogabb mindennapokhoz?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ Bastien Blain és Robb Rutledge, a UCL és a Yale Egyetem munkatársa a The Conversation magazinba írt cikkükben.
A boldogság iránti megszállottságunk nem olyan modern, mint amilyennek látszik. Filozófusok Arisztotelésztől Jeremy Benthamig mind azt állították, hogy a szubjektív jólét döntő fontosságú. Bentham felvetése szerint a jó és a rossz tesztje az, hogy valami a lehető legnagyobb boldogságot okozza-e a lehető legtöbb ember számára. Ezt a megközelítést sok olyan nemzet alkalmazza, mely megpróbál javítani lakossága boldogsági szintjén.
A társadalmi boldogság növelése viszont közel sem bizonyul egyszerű feladatnak. Ez részben azért lehet így, mert eleve nehéz meghatározni, hogy a boldogságban mely tényezők játsszák a legnagyobb szerepet. Például sokan úgy gondolják, hogy boldogabbak lennének pusztán attól, ha több pénzük lenne. Az olyan események viszont, mint egy telitalálat a lottón vagy egy nagy fizetésemelés gyakran csak ideiglenesen befolyásolják a boldogságot. Ehelyett egy az eLife-ban megjelent tanulmány azt sugallja, hogy a tanulás jelentősebb és tartósabb szerepet játszhat a boldogságban, mint mondjuk a pénz.
Egy másik, szintén friss tanulmány mindeközben azt állítja, hogy a jutalmazásból eredő boldogság valójában nem magából a jutalomból fakad, hanem abból, hogy a jutalom mértéke mennyire felel meg az előzetes várakozásainknak. Ha valaki fizetésemelést kap, csak akkor fogja boldogabbnak érezni magát, ha az emelés nagyobb volt, mint amire az illető eredetileg számított. Ezt a várható és tényleges jutalom közötti különbséget nevezzük jutalom-előrejelzési tévedésnek.
A jutalom-előrejelzési tévedéseknek kulcsszerepük van a tanulásban. A tévedések ugyanis arra ösztönzik az embereket, hogy megismételjék azokat a viselkedésformákat, amelyek váratlanul nagyobb haszonnal jártak. Például ha valaki nagyobb fizetésemelést kap, mint remélte azok után, hogy sok energiát ölt a bértárgyalásba, rájön, hogy ezentúl is tartania kellene magát ehhez a stratégiához.
Mindezek fényében vajon helyes-e az a feltételezés, hogy a jutalom-előrejelzési tévedések nem a jutalmak miatt kapcsolódnak a boldogsághoz, hanem azért, mert segítenek egy kicsit jobban megérteni a világot körülöttünk?
A kísérlet
Legutóbbi tanulmányukban Bastien Blain és Robb Rutledge tesztelte ezt a feltevést. Összeállítottak egy olyan feladatot, amelyben a jutalom megszerzésének valószínűsége nem volt összefüggésben a jutalom nagyságával, lehetővé téve számukra, hogy elkülönítsék a tanulás és a jutalmazás szerepét a boldogságban.
Kísérletükben 75 résztvevő játszhatott egy olyan játékot, amelynek során mindenféle előzetes tudás nélkül meg kellett tippelniük, hogy két autó közül melyik nyer meg egy versenyt. „Stabil” állapotban az egyik autónak mindig nyolcvan százalék esélye volt a győzelemre, míg a „változékony” állapotban az autók nyolcvanszázalékos győzelmi esélye húsz körönként váltakozott. Az önkénteseknek nem mondták el előre a valószínűségeket – azokra a játék során maguknak kellett rájönniük.
A kísérlet vezetői minden kör elején elárulták az önkénteseknek, hogy mekkora jutalomra számíthatnak, ha az általuk választott autó nyer (a nyereményeket véletlenszerűen rendelték hozzá az autókhoz). A jó döntések meghozatalához mind a lehetséges jutalmakat, mind a győzelem valószínűségét figyelembe kellett venni – természetesen az ember mindig a lehető legtöbbet akarja nyerni. A jutalmak mérete azonban nem volt hasznos annak megismeréséhez, hogy melyik autó nyer nagyobb eséllyel a jövőben (hiszen a jutalmak véletlenszerűek, míg a győzelmi esélyek nem).
A boldogság méréséhez a kutatók néhány körönként arra kérték az önkénteseket, hogy mozgassanak egy kurzort, melynek segítségével jelezni tudták az akkori boldogsági szintjüket. Nem meglepő módon az önkéntesek boldogabbak voltak a győzelem után, mint a vereség után, átlagosan pedig jobban érezték magukat a „stabil” állapotban, mint a „változékonyban”. Ez különösen igaz volt azokra az önkéntesekre, akik előzőleg depressziós tünetekről számoltak be.
A legnagyobb meglepetés viszont az volt, hogy a boldogság egyáltalán nem függött a jutalom nagyságától. Ehelyett a pillanatnyi boldogság attól függött, hogy az eredmények jobbak lettek-e a vártnál – azaz hogy az önkéntesek által kiválasztott autók jobban teljesítettek-e, mint ahogy azt remélték. A résztvevők így ennek megfelelően változtattak elvárásaikon, miközben teljesen figyelmen kívül hagyták a jutalmak nagyságára vonatkozó információikat. Más szavakkal: a játék működésének megértése volt az, ami miatt az emberek jobban érezték magukat, nem pedig a megszerzett jutalom mértéke.
A tanulás előnyei
Elvontabb értelemben ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy világunk fokozatos megismerése sokkal jobban befolyásolja az érzelmi világunkat, mint a közvetlen jutalmazások. Nem olyan ördögtől való gondolat ez, ha belegondolunk, hogy általában a tanulást magát is kifizetődőnek tekintjük – legyen szó nyelvről, történelmi tényekről, sudokuról vagy számítógépes játékról.
Az emberek keresik és élvezik a tanulási lehetőségeket, még akkor is, ha ezek nem vezetnek egyértelműen anyagi haszonhoz. Ezt egyébiránt az a tény is alátámasztja, hogy senki sem élvezi a túl könnyű vagy éppen megoldhatatlan játékokat, amelyek semelyik esetben sem szolgálnak tanulási élménnyel. Ehelyett sokkal jobban élvezzük azokat a játékokat, melyeket igazi kihívás megérteni és megtanulni jól játszani.
A lelki jólét szempontjából tehát fontos lehet a rendszeres tanulási lehetőségek megtalálása. A kutatások egyébként azt mutatják, hogy egy önmagában kifizetődő tevékenység, például egy probléma megoldásának motivációját valójában aláássa az, ha jutalmat (például fizetséget) kapunk érte.
A vizsgálat egyébiránt olyan további fontos kérdéseket is felvet, mint hogy egyes emberek miért tudják jobban kezelni a bizonytalan helyzeteket, mint mások (mint például a depresszióban szenvedők). Ennek megértéséhez további kutatásokra lesz szükség, amiben most ön is segíthet. Kifejlesztettek egy okostelefonos alkalmazást (The Happiness Project), amelyet bárki ingyen letölthet, hogy hozzájáruljon a boldogság tudományos kutatásához.
Ez a hatalmas tudományos projekt többek közt olyan játékokat tartalmaz, amelyekben a felhasználó egyszerre tanul és döntéseket hoz, közben pedig beszámol arról, hogy éppen milyen boldognak érzi magát. Az anonim felmérések segítenek megérteni az emberek közötti különbségeket, segíthetnek elmagyarázni, mi történik akkor, amikor valaki szorong vagy depressziós.
Egyelőre egy dolog biztos: a boldogság körül még sok a tisztázatlan kérdés. Most viszont ön is segíthet a kérdések megválaszolásában.
