Bartis Attila: A nyugalom – könyvajánló
A könyv, amely ismertté tette írója nevét. A könyv, amelyből a megjelenés után pár évvel színdarab és film is készült. A könyv, amely többek között már angol, francia, spanyol és orosz nyelveken is megjelent. Bartis Attila: A nyugalom című könyve most már a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán is elérhető, bármikor ingyen, online olvasható.
Ha van megosztó mű, akkor A nyugalom az. Hatalmas rajongótábora a kétezres évek egyik legjobb kortárs magyar regényének tartja, de azért a fanyalgókból is van bőven. Ez utóbbiak a hatásvadászatot, a szennyben turkálást, a mocskos szavakat, a közös, nagy magyar depresszió újabb darabját látják benne.
És mit mondanak azok, akiket behúzott a könyv? Például olyasmit, hogy „Zseniálisan ír, és mondom ezt úgy, hogy engem kifejezetten irritál a trágár beszéd és az obszcenitás, és ezekből itt kaptam bőven, nehezen is viseltem." meg „Gondoltam és gondolkoztam... legfőképpen azon, hogy mivel csavarja Bartis az ujja köré az olvasókat. Mert engem ledarált, begyűrűzött, megvett." (Moly)
De hogy miről is szól ez a vitatott mű? A rendszerváltozást követő korszakban járunk, amelynek ideológiailag és erkölcsileg zavaros évei az egyéni sorsokra is rányomja bélyegét. Például Weér Andoréra, a könyv főhősére, aki anyjával, az egykor híres színésznővel lakik közös lakásban, elviselve az idősödő nő egyre nagyobb őrültségét. Weér Rebeka ugyanis azt követően, hogy politikai okokból elmozdították színházából – férje ÁVO-s volt, lánya pedig nyugatra menekült –, már tizenöt éve nem lépett ki a lakásból.
A nő állandó siralmaival és panaszaival pokollá teszi író fia életét, kapcsolatuk beteges, abnormális mélységekbe zuhan, ami elől Andor először könyve szerkesztőjével, az anyjával egykorú Jordán Évával alakuló viszonyba próbál menekülni. De később kiderül, a nő már apja szeretője is volt, ez még lejjebb taszítja, még nyomorultabbá teszi őt. Ebből a neurotikus állapotból már Fehér Eszterrel való kapcsolata sem tudja kirángatni, pedig ő az, aki a tisztaságot hozná Andor életébe. A szerelem kibontakozását nemcsak az egyre jobban fiába kapaszkodó, nárcisztikus anya akadályozza meg, de a lány is tragikus sorsú, számos pszichés terhet hordoz, így nem tud valódi támasza, vigasza lenni a férfinak.
A könyv címében megjelenő nyugalom a főszereplő életéből gyakorlatilag hiányzik, valahogy mindig minden a lehető legszerencsétlenebb módon történik meg vele. Ami nem csoda, tekintve a karakterek egymással szembeni kegyetlenségét, a tabudöntögető viszonyrendszereket – például az anya és fia között majdnem létrejövő szexuális aktust –, a cselekedetek kényszeres voltát, amelyek egyre bizarrabb és betegesebb helyzetekbe keverik a szereplőket.
Ez a zaklatottság egy idő után az olvasó lelkébe is beférkőzik, nem lehet érzelemmentesnek és távolságtartónak maradni a könyvvel kapcsolatban. Bartis Attila: A nyugalom című műve ezért nemcsak a kortárs magyar irodalom rajongóinak ajánlott, hanem mindenkinek, aki egy sodró lendületű, ugyanakkor az emberi érzelmek mélységét rendkívül képszerűen bemutató olvasmányélményre vágyik.
