Belecsaptunk az almás lecsóba

Belecsaptunk az almás lecsóba

Ki ne szeretné a lecsót? Mondhatni nyári nemzeti ételünk. Képes Gábor és Saly Noémi savanykás almával és mézzel kicsit tovább gondolta az alapkoncepciót. Dénes Adél ma ezt készítette el nekünk. Próbáljátok ki ti is!

„A lecsót – két fő hozzávalójával együtt – minden bizonnyal a Balkánról kaptuk, de a paprikás krumplival együtt a magyar konyha „örök darabja” lett. Nincs két egyforma, még az én itthoni piros lábosomban sem. Az alap ugyanaz: zsiradékon pirított hagymára kerül a zöldpaprika, majd a feldarabolt paradicsom, megsózzuk, lefedjük, megfő, kész. De hogy az a paprika hosszában vagy karikára? Hogy van-e alatta szalonna, benne kolbász vagy virsli, netán belehabart tojás? Magában? Kenyérrel? Rizzsel? Horribile dictu nokedlivel vagy tarhonyával? Kiváló muzeológus barátom, Képes Gábor, alias leó kidolgozta a sajátját, és megengedte, hogy közreadjam. Íme (kétemberes adag.) „A felaprított hagymát az olajon vagy a kiolvasztott szalonnán üvegesre pároljuk, hozzáadjuk a felszeletelt zöldpaprikát és a héjastól kis kockákra vágott almát. Beletesszük a fűszereket, majd a vékony szeletkékre vágott fokhagymát. (Keverni kell, oda ne kapjon!) Amikor a paprika kezd puhulni, jöhet a felkockázott paradicsom, akkor már lesz annyi leve, hogy ne kelljen aggódnunk érte. Megsózzuk, megfőzzük (innentől még kb. 10–15 perc), megkóstoljuk: ha az alma és a paradicsom is jó érett, nem lesz túl savanyú. Ha mégis az, akkor jöhet az a kicsi méz.” * Saly Noémi: A leó-féle lecsó. In: Magyar Konyha, Piros Lábos-rovat, 2017. október.

Hozzávalók:

1 nagy fej hagyma, 5–6 db szép zöldpaprika, 2–3 nagy db paradicsom, 1 gerezd fokhagyma, 1 db savanykás alma, 2–3 evőkanál olaj vagy egy darabka füstölt szalonna, 1 teáskanál curry, 2 teáskanál pirospaprika, 1/2 teáskanál őrölt kömény, 1–2 teáskanál méz, só.


Cikksorozatunkban a PIM „Nyelv babérral” című kiadványának receptjeit és a hozzá tartozó írásokat dolgozzuk fel.

Nyelv babérral: „Legalább egyetek egy jót!” - mondta Mosonyi Alíz meséjében a jósnő a magyaroknak, miután megmutatta nekik múltjukat és jövendőjüket. És a magyarok esznek: jókat is, meg rosszakat is, néha meg, ha nem akad semmi, akkor éheznek – az íróik pedig mindezt megírják. Az evésről, ételekről szóló szépirodalmi szövegek mennyisége bizonyítja, hogy a téma nem csak kiapadhatatlan ihletforrás, de irodalmilag is jól használható, sokféle jelentést sűrítő költői lehetőség. A PIM új kiadványa, a magyar irodalom gasztronómiai sokszínűségét bemutató Nyelv babérral című antológia idézetek százával bizonyítja mindezt. Ínyenceknek ajánljuk!

A sorozat további receptjeit IDE KATTINTVA találod meg!

Dénes Adél-
Fotó: Dénes Adél

Nyelv babérral

A kötet szerkesztői: Szilágyi Judit, Nagy Ágnes
Az utószót Cserna-Szabó András írta
A könyvet Bieder Anikó és Gelsei Balázs tervezte

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
1053 Budapest, károlyi u. 16.
www.pim.hu
Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató
Nyomdai munkák: EPC Nyomda, Budaörs
Felelős vezető: Mészáros lászló
© Petőfi Irodalmi Múzeum
© Cserna-Szabó András
© A szépirodalmi szövegek jogtulajdonosai
© A tárgyak és fotók tulajdonosai
ISBN 978-615-5517-52-5

Fotó: Dénes Adél
Névjegy
Fotó: noklapja.hu

Saly Noémi 1956. június 7-én született Budapesten. Irodalom- és Budapest-történész, helytörténeti írások szerzője, rádió- és tévéműsorok gyakori és népszerű szereplője, a Nagy Budapest Törzsasztal egyik alapítója. Legfontosabb témája a kávéháztörténet – ahogy ő maga meghatározza: „a régi budapesti élet elbűvölő esszenciája”. Bármennyire szereti is Budapestet, Podmaniczky Frigyessel ellentétben szereti elhagyni szeretett városát, nagy utazásokat tett szinte minden távoli földrészen.

Fotó: itf.njszt.hu

Képes Gábor 1980. június 8-án született Budapesten. Magyar költő, sci-fi író, muzeológus, szakterülete: informatikatörténet. Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban érettségizett. Az ELTE BTK magyar szakán diplomázott 2004-ben. Verseket egyetemistaként kezdett publikálni. Érdeklődése a kortárs magyar irodalom és a tudományos-fantasztikus irodalom mellett a bölcsészettudományi informatika felé fordult. Három verseskötetét adták ki eddig (Igaz történet, Az élet egy nagy öröklakás, Az utcafront és az öregember).


Kapcsolódó cikkek