Csoóri életműve mindig időszerű és izgalmas lesz
Csoóri Sándor idén február 3-án lett volna kilencvenéves, az évforduló alkalmából az Irodalmi Magazin egy egész lapszámot szentelt a kivételes életműnek.
Kondor Péter Jánost, az Irodalmi Magazin főszerkesztőjét kérdeztük az igen tartalmas és sokszínű kiadványról.
– Csoóri Sándor sokrétű alkotó volt, a legtöbben mégis mint költőt ismerik. Mit gondol, sikerült minden oldalát legalább felvillantaniuk ennek a kiemelkedő irodalmi szereplőnek?
– Csoóri Sándor életműve különleges, mert egyszerre összetett és egynemű. Összetett, mert szerteágazó, sokrétű, ám mégis egynemű, egységes, mert ezt a szerteágazó alkotói tevékenységet összefogja egy nagyon karakteres alkotói attitűd és értelmezői horizont, amelynek forrása a nemzeti múlt tanulságainak kibontásából és megértéséből fakadó egyfajta igazság- és valóságigény, a közösség iránti felelősségérzet. Összeállításunkban az életmű egyes irányait vizsgálva az életmű egységét jelentő alkotói horizontot is kutattuk. Csoóri Sándor talán költőként a legismertebb. A lírai életműről Szakolczay Lajos Széchenyi-díjas irodalomtörténésszel Pataky Adrienn kolléganőm beszélgetett többek között arról, hogyan ismerkedett meg Csoóri Sándorral, a 2006-os Nekünk ilyen sors adatott című interjúkötet készítésének munkatapasztalatairól, illetve arról, milyen költészeti hagyomány folytatója Csoóri Sándor. Érzékeny verselemzések is születtek: Pécsi Györgyi Barbárnak született címmel írt Csoóri Sándor nomád verseiről, Ekler Andrea Csoóri kései költészetéről, Horváth Kornélia a Valaki súgja és a Véred ha kiserkenne, míg Alföldy Jenő a Jóslás a te idődről című versről közöl elemzést. Bódis Zoltán Csoóri gyermekverseiről írt átfogó tanulmányt, Bedecs László a költő Téli alvásomból című versének elemzését nyújtja.
– Költészetén túl Csoóri Sándor maradandót alkotott esszé- és forgatókönyvíróként, valamint jelentős volt szociográfiai munkássága is. Hogyan mutatták be ezek a területeket?
– A szerző esszéírói, szociográfiai munkásságáról Thimár Attila, Monostori Imre, valamint Gróh Gáspár, Illyés Gyula és Csoóri kapcsolatáról pedig Vasy Géza közöl tanulmányt. Összeállításunk fontos darabja a Hitel főszerkesztőjének, Papp Endrének a tanulmánya, aki Csoóri legjelentősebb monográfusa, Görömbei András Csoóri Sándor-képét rajzolta meg. Csoóri filmes munkásságát Gelencsér Gábor tekinti át Ők hárman– Csoóri és film címmel. A legendás alkotói hármasról van szó: Kósa Ferenc filmrendezőről, Sára Sándor operatőrről és Csoóri Sándorról mint filmíróról, a Tízezer nap, az Ítélet, a Nincs idő, a Feldobott kő, valamint a Hószakadás című filmek alkotóiról. Nagy Dániel Szokolay Sándor zeneszerző ars poeticájának és Csoóri költészetének kapcsolatáról írt. Beszélgetést közlünk Kovács Attila Zoltánnal, az Erdélyi Szalon Kiadó vezetőjével, akit Molnár Krisztina kolléganőm kérdezett az életműkiadás kihívásairól, illetve jelen állásáról, a tervezett kötetek tematikai koncepciójáról. Rátóti Zoltán színművészt pedig Hambalkó Dalma kérdezte Csoóri Sándor-estje kapcsán a versmondás kihívásairól.
– A kiadványban többször szóba kerül a Nappali hold című esszé. Hogy látja, ma milyen a megítélése ennek a sokat vitatott Csoóri műnek?
– Csoóri Sándor nevezett esszéjében bár indulat nélküli, de pontatlan, általánosító kijelentést tesz a zsidóságra vonatkozóan. Azonban Csoóri életművére e kijelentés felől nyitni perspektívát komoly irodalomszakmai hiba volna. Direkt politikai elvárásokkal közeledni egy irodalmi életműhöz, illetve így fogadni be egy irodalmi művet a legkényelmesebb, ugyanakkor az egyik, ha nem a legigénytelenebb módja az olvasásnak. Egyes szerzők politikai, ideológiai alapon való megbélyegzésével és kirekesztésével vagy föltétlen és kritikátlan elfogadásával elhárítható az értelmezés, így az önvizsgálat felelőssége is. Ez a rendkívül káros, ugyanakkor a hazai kultúrharc érdekeltjei körében népszerű és általuk népszerűsített gyakorlat sokszor légmentesen képes elszigetelni művelőjét a gondolkodástól, és nagyban hozzájárul az úgynevezett véleménybuborékok komfortjának kialakításához, fenntartásához. Indulatos és indulatmentes tévedéseket, eltúlzó kijelentéseket, meggondolatlan általánosításokat számos szépírótól, többek között Spiró Györgytől, Németh Lászlótól, Esterházy Pétertől, Döbrentei Kornéltól vagy Kertész Imrétől is szoktak idézni, meggyőződésem azonban, hogy miként Csoórié, úgy az említett szerzők életművei sem ítélhetők meg jogosan ilyen kijelentések alapján; különösen annak kockázata nélkül, hogy a kárhoztatni kívánt általánosítás hibájába éppen maga az ítélkező ne essen bele. A szerkesztőség szakmai koncepciójának meghatározó célja volt, hogy Csoóri Sándor életművét kiemelje a politikai kontextusból. Ne közéleti, politikai tevékenysége felől olvassuk a szépírót, hanem éppen fordítva, inkább Csoóri szépírói munkássága felől közelítsünk a közéleti tevékenységéhez.
– Számos mai, elismert alkotó osztja meg a költővel kapcsolatos gondolatait a kiadványban. Őket milyen szempontok alapján kérték fel ezek megírására?
– Olyan szerzőket kértünk föl, akiknek alkotói szemléletére, költészetére hatással volt Csoóri Sándor, így Ágh István, Báger Gusztáv, Iancu Laura, Kovács István, Lackfi János, Mezey Katalin közöl – Csoóri-inspiráció címmel – rövid esszét versélményekről, illetve a szerzőhöz fűződő személyes kapcsolatról.
– A magazinban nemcsak Csoóriról, hanem Csoóritól is bőven találunk alkotásokat. A gazdag életműből milyen kritériumok szerint válogattak?
– Az egyes elemzésekhez, illetve inspirációkhoz kapcsolódó Csoóri-versek szövegillusztrációként jelennek meg az összeállításban, így olvashatjuk többek között az Anyám fekete rózsa, a Vadfiú hajjal, a Véred ha kiserkenne, a Levél Gregory Corso amerikai költőnek, a Hó emléke, a Haláltánc-kísérlet, a Jóslás a te idődről, valamint az Anyám szavai és a Téli alvásomból című verseket.
– Csoóri Sándor a magyar átalakulás egyik vezéralakja is volt. A magazinban mekkora szerepet kap közéleti szerepvállalásának bemutatása?
– Fontos fejezete az életműnek Csoóri Sándor közéleti szerepvállalása, irodalomszervező tevékenysége. Ennek kapcsán készítettem interjút Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas irodalom- és művelődéstörténésszel, akivel Csoóri rendszerváltozásban betöltött szerepéről, az úgynevezett népi-urbánus ellentétről, illetve a nyelv és a politika viszonyáról beszélgettünk. Csoóri nem csupán a híres 1987-es lakiteleki találkozónak, hanem már az 1979-es lakiteleki Fiatal Írók Találkozójának is az egyik fő szervezője volt. Csoóri Sándor adta az ötletét a Duna Televízió létrehozásának azzal a céllal, hogy egy magyar nyelvű televíziócsatorna elérhető legyen a Kárpát-medence valamennyi kisebbségben élő magyarja számára. „Keleti Károly utcai lakása – mondja Kiss Gy. Csaba – nemzeti panaszirodaként működött, Sepsiszentgyörgytől Rimaszombatig kilincseltek nála segítséget, tanácsot kérve.” Csoóri Sándor irodalomszervező tevékenységéről, a Hitel című folyóiratnál végzett főszerkesztői munkájáról, illetve annak jelentőségéről Falusi Márton költő írt tanulmányt.
– A Csoóri-kiadvány nemcsak szövegében, de vizuálisan is igen színes, számos korabeli és kortárs fotó, újságkivonat, képzőművészeti alkotás teszi látványossá. Milyen forrásokat és milyen szempontok szerint használtak a grafikai kivitelezés során?
– Az illusztrációk kiválasztását és összegyűjtését László Laura képszerkesztőnk végzi számos közgyűjtemény közreműködésével. Már a kezdetektől stratégiai szakmai együttműködést alakítottunk ki az Országos Széchényi Könyvtárral, és tavaly májustól a Petőfi Irodalmi Múzeummal is keretmegállapodásban dolgozunk, de az együttműködés folyamatos a Magyar Nemzeti Múzeummal, a Nemzeti Galériával, a Szépművészeti Múzeummal és a Kieselbach Galériával is. Külön köszönettel tartozunk Csoóri Sándor özvegyének, dr. Balogh Júliának, aki számos fényképet és dokumentumot bocsátott szerkesztőségünk rendelkezésére. Jelen összeállításunkat Csoóri Sándor által kedvelt képzőművészek munkái illusztrálják, így többek között Koszta József, Orosz János, Mednyánszky László, Tornyai János képeivel találkozhatunk a lapszámban.
– Az Erdélyi Szalon Kiadó 2018-ban indította el a Csoóri Sándor Életműve sorozatot, amelyben már tíz kötet megjelent, most pedig itt ez a különszám is. Ez azt mutatja, hogy Csoórira továbbra is van „kereslet”. Véleménye szerint a ma emberének mit tud adni munkássága, miért érdemes továbbra is Csoórit olvasnunk?
– Csoóri Sándor életműve mindig időszerű és izgalmas olvasmány lesz, mert egy világirodalmi rangú líra- és esszényelv horizontjában egyesítette a népi és urbánus alkotószemléletet. Itt az ideje, hogy az irodalomtudományos szakma is a maga összetettségében és mélységében vizsgálja ezt a meghatározó szépirodalmi teljesítményt
