Ezen múlik, hogy olvasnak-e a gyerekek
Katona Ildikó, a Könyvmolyképző Kiadó tulajdonosa missziónak tekinti az olvasás népszerűsítését.
2000. volt az az év, amikor szinte az egész ország összerezzent az első PISA-teszt eredményektől, amelyek már számokban is megmutatták, hogy a magyar gyerekek olvasási-szövegértési képességeikben (is) jelentős lemaradásban vannak a fejlettebb OECD államokhoz viszonyítva. Ekkor, az Olvasás Évének kinevezett esztendőben indította el Katona Ildikó a Könymolyképző Kiadót, amely az igényes gyermek- és ifjúsági könyvek terjesztésére szakosodott. A férjével közösen alapított szegedi vállalkozás nem kisebb missziót tűzött ki maga elé, minthogy tevékenységükkel javítsanak a gyenge eredményeken, népszerűsítsék az olvasást a fiatalok körében és értő könyvfogyasztókat neveljenek. Hogy mit értek el az indulás óta, arról Katona Ildikóval beszélgettünk.
– Valóban a húsz évvel ezelőtti gyenge PISA-eredmények ösztönözték a könyvkiadó elindítására?
– Igen, többek között ez is szerepet játszott benne. Én magam, egész életemben, fiatal koromtól „könyvmoly" voltam és nagyon elkeserítettek ezek a szomorú adatok. Azonban a sápítozás és sopánkodás helyett tenni akartam valamit, így jött egy olyan vállalkozás gondolata, amely kifejezetten gyermek- és ifjúsági könyvek kiadásával foglalkozik. Azért is volt időszerű az ötlet, mert 1998-ban, amikor hozzánk is berobbant a Harry Potter, még nagyon kevés fiataloknak szóló könyv jelent meg az országban. Azaz ott álltak a gyerekek, akik a varázslótanoncok történetébe beleszeretve végre elkezdtek volna olvasni, de nem nagyon volt mit. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése minden évben kihozza a könyvkiadási és forgalmazási statisztikákat, és akkoriban gyakorlatilag kimutathatatlan volt ez a szegmens. Ma már 25-27%-ot tesz ki a gyerek és ifjúsági kiadványok aránya az összes könyveladásból, ez mindenképpen pozitív változás és azt is mutatja, szükség is van nemcsak a mi, de más, hasonló portfóliójú kiadók munkájára is.
– Ezek az adatok azért némi optimizmusra adnak okot. A fiatalok a külföldi vagy hazai szerzők műveit keresik inkább?
– Továbbra is az olyan külföldi „sztárírók" könyvei a legnépszerűbbek, mint Jeff Kinney, Rich Riordan, vagy Sarah J. Maas. Nálunk van a Twilight sorozat is Stephenie Meyer-től. Neki idén jön ki egy új kötete, amit nyilván a filmek sikerei miatt is nagy várakozás előz meg. A Vörös pöttyös sorozatunk pedig – amiben elsősorban lányoknak, fiatal felnőtteknek szóló szórakoztató könyveket jelentetünk meg – annyira sikeres, hogy a Facebookon közel 75 ezer, igen aktív követője van csak ennek a szekciónak. Ugyanakkor mindig is fontosnak tartottam, hogy a gyerekeknek, ifjúságnak író hazai kortárs alkotóknak is segítsünk publikációs lehetőséggel. Ezért indítottuk el az Aranymosás Irodalmi Válogatót, amelyre bárki jelentkezhet művével, ha megfelel a szabályozott formai, tartalmi követelményeknek. Idén már a kilencedik válogató zajlik, az előszűrést, valamint az olvasói véleményezéseket követően a lektorok fogják kiválasztani azt a 3-5 könyvet, amit meg is jelentetünk. Mióta elindítottuk az Aranymosást, már 50-60 magyar szerző mintegy 100-120 művét adtuk ki, akik közül többen szép sikereket értek már el: Eszes Rita, Rácz-Stefán Tibor, Róbert Katalin vagy az On Sai néven is publikáló Varga Bea előtt egy-egy dedikálásnál hosszú sorok szoktak kígyózni. De mi gondozzuk Csukás István örökérvényű műveit és Böszörményi Gyula köteteit is mi adjuk ki, neki például az Ambrózy bárós könyvei tízezres példányban fogynak.
– Ez akkor azt jelenti, javultak a gyerekek olvasási-szövegértési képességei is? Sikerült ezen a területen előre lépnünk?
– Sajnos nem. Hiába fogy több fiataloknak szóló könyv, kevesen olvasnak sokat és sokan szinte semmit. A PISA eredményeinkkel továbbra sem dicsekedhetünk. Az olvasás megszeretése azon múlik elsősorban, hogy a gyerekek kézbe kapják-e időben a korosztályuknak való, nekik írt könyveket. A száraz, számukra sokszor érthetetlen és érdektelen kötelezőkkel egy életre elvehetik a kedvüket az olvasástól. A tapasztalatunk az, hogy osztályonként 1-2 gyerek van csak, aki magától, kedvtelésből is olvas. Ezért is szeretnénk szeptemberben újraindítani a Jonatán Könymolyképző olvasásnépszerűsítő levelező programunkat, amellyel korábban több tízezer általános iskolást értünk el. Valamint idén vesszük át az Alexandra könyvesboltokat is, ezekben tervezzük, hogy az online térből kilépve offline módon is olvasó közösséget építsünk fiataloknak szóló könyves programokkal, rendezvényekkel. Az olvasást ma is ugyanolyan fontosnak tartom, mint húsz éve, amikor a könyvkiadó üzletbe belevágtam, úgyhogy biztosan folytatni fogom az elkezdett missziót.
