Illyés Gyula: Kora tavasz – Mint a darvak – könyvajánló

Történelmi számvetés, társadalmi korrajz és önéletrajzi elemek: ezek mind megtalálhatóak Illyés Gyula Kora tavasz – Mint a darvak dupla művében, amelyeket a Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából bármikor online és ingyenesen olvashatunk. 

A Kora tavasz az 1918–19-es forrongó időszakot kelti életre, több mint húsz év távlatából. Az író nemcsak fiatalkorának felidézésére vállalkozik benne, hanem szembe is néz ezzel a ki nem beszélt időszakkal, és azzal, hogy milyen volt valójában a „történelemben élni". Merthogy ekkor, az első világháborút követő forradalmak idején az egyéni életet sokkal jobban befolyásolták a politikai-társadalmi változások, mint békeidőben bármikor. 

Illyés zsenialitása abban áll, hogy a 16–17 éves, még félig gyermek fejlődésrajzába képes volt a lélektani regényt és a történeti tanulmányt úgy összeolvasztani, hogy a különböző jelenségeket – egyénieket és közösségieket egyaránt – logikusan kifejti, okokkal és motivációkkal is ellátja. Bár fiktív történetről van szó, és az író szándékosan megváltoztatja a közismert neveket és színtereket, mindvégig egyértelmű marad, hogy kiről és miről van szó, a mű végig objektív és történelmileg hiteles marad. 

A történetiség mellett az egyéni szál kibontása ugyanolyan fontos a nagyepikai műben. A nehéz korszak felgyorsítja a felnőttévállást, a világháború egyik pillanatról a másikra férfivé avatja a serdülőket, és az azt lezáró korszakban még inkább helyt kell állniuk. A főhős ráadásul a vidék-város határmezsgyéjén is egyensúlyozik, származása a paraszti életmódhoz, tanulmányai pedig egy teljesen más, intellektuális közeghez húzzák, így a két kultúra különbözőségeihez, szokásaihoz is alkalmazkodnia kell. 

A Kora tavasz valójában egy útmutató is az író életművéhez, hiszen megtalálhatóak benne mindazok a gondolatok, amelyek későbbi alkotásaiban is lényeges szerepet kapnak: a lélekrajzba szőtt önéletrajzi elemek, az eszmények tárgyilagos tálalása, a vidék-város szembeállítása, az egyén és közösség egymásra hatásának vizsgálata. 

A Mint a darvak már ezen mondanivalóknak a tömörített, az esztétika nyelvére lefordított esszenciája. Életteli és szomorkás vitacikkek sorozata, amelyek az erkölcsös magatartás, az etikus viselkedés szükségességét helyezik előtérbe. Mivel a közösség, társadalom morális felemelkedésben már nem hisz, így marad az egyén felelőssége a lelkiismeretes, csendes helytállásra. Akár szegénységben is. Hiszen a fő karakter küzdelmei elsősorban nem a pénzről szólnak – sőt, a pénztelenség inkább tartásra és jólneveltségre oktatja –, hanem világszemléletének kialakításáról, saját helyének, szerepének megtalálásáról. 

Bár két külön műről van szó, nem véletlen, hogy a Kora tavasz és a Mint a darvak összefűzve olvashatóak a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán. A könyvek szinte tételszerűen tartalmazzák Illyés Gyula erkölcsi mondanivalóját, gondolatiságának lényegét, így ha csak most ismerkedünk az író prózai műveivel, vagy szeretnénk azokat feleleveníteni, akkor mindenképpen ezekkel érdemes kezdeni.