Jókai-bableves, az eredeti

Jókai-bableves, az eredeti

Jókai Mór eredeti bablevesét készítette el nekünk Dénes Adél a mostani hétvégére. Főzzetek vele, íme a recept!

„– Nos, Pál úr, mi ma az ebéd? – kérdi a hazaérkező kapitány, kardját leoldva oldaláról, s fegyvergyűjteményébe akasztva, melyet pompás antik fringiák és handzsárok egészítének ki. Pál úr tudniillik, hogy szakács is.
– Hát – »görög olvasó« – felel Pál úr karakán flegmával.
– Az jó lehet – szólt a kapitány –, s mi főtt bele?
– »Angyalbakancs.«
– Hisz az pompás eledel! terített rám, Pál úr?
[…]
Nemsokára visszatért a gőzölgő tállal. A »görög olvasó« paszuly volt, jó vastagon rántva, s a belefőtt »angyalbakancs« nem volt más, mint disznóláb. A vén huszár magának készítette azt, de ha kettőjük között megoszlott, akkor is elég volt mind a kettőnek. Richárd jó kedéllyel látott hozzá a katonás eledelhez. Evett, mintha sohasem látott volna annál jobbat.” Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (Athenaeum, 1869.)

Dénes Adél-
Fotó: Dénes Adél

Hozzávalók:

Bab (paszuly), disznóláb (malacköröm), a rántáshoz zsír, liszt.


Cikksorozatunkban a PIM „Nyelv babérral” című kiadványának receptjeit és hozzá tartozó írásokat dolgozzuk fel.

Nyelv babérral: „Legalább egyetek egy jót!” - mondta Mosonyi Alíz meséjében a jósnő a magyaroknak, miután megmutatta nekik múltjukat és jövendőjüket. És a magyarok esznek: jókat is, meg rosszakat is, néha meg, ha nem akad semmi, akkor éheznek – az íróik pedig mindezt megírják. Az evésről, ételekről szóló szépirodalmi szövegek mennyisége bizonyítja, hogy a téma nem csak kiapadhatatlan ihletforrás, de irodalmilag is jól használható, sokféle jelentést sűrítő költői lehetőség. A PIM új kiadványa, a magyar irodalom gasztronómiai sokszínűségét bemutató Nyelv babérral című antológia idézetek százával bizonyítja mindezt. Ínyenceknek ajánljuk!

A sorozat további receptjeit itt találod.

Nyelv babérral

A kötet szerkesztői: Szilágyi Judit, Nagy Ágnes
Az utószót Cserna-Szabó András írta
A könyvet Bieder Anikó és Gelsei Balázs tervezte

Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum
1053 Budapest, károlyi u. 16.
www.pim.hu
Felelős kiadó: Demeter Szilárd főigazgató
Nyomdai munkák: EPC Nyomda, Budaörs
Felelős vezető: Mészáros lászló
© Petőfi Irodalmi Múzeum
© Cserna-Szabó András
© A szépirodalmi szövegek jogtulajdonosai
© A tárgyak és fotók tulajdonosai
ISBN 978-615-5517-52-5

Fotó: Dénes Adél
Névjegy
Fotó: Adolf Dauthage (1872-73)
Jókai Mór
1825. február 18.- 1904. május 5.

Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór Komáromban született. A márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Elemi iskoláit 1831-ben szülővárosában kezdte meg, 1832-ben már ugyanott a református középiskolában a gimnáziumi declinisták sorába lépett, és 1833-ban conjugista lett. 1834–35-ben grammatista volt Sörös Lajos tanár keze alatt. 1835-ben Pozsonyba adták cserébe Zsigmondy Sámuel ágostai evangélikus líceumi tanárhoz a német nyelvet tanulni. 1837-ben, hazatértekor már halálos betegen találta szeretett atyját, és még abban az évben el is veszítette. Az 1841–42-es iskolai évre a pápai református iskolába küldte őt édesanyja, ahol végül az érettségit letette.


Kapcsolódó cikkek