Mészöly Miklós: Hamisregény - könyvajánló

Mészöly Miklós: Hamisregény - könyvajánló

A Hamisregény kapcsán szembenézhetünk számos olyan, továbbra is megoldatlan kérdéssel, amelyek Trianon századik évfordulója kapcsán is felszínre kerültek.

Milyen aktualitása lehet ma Mészöly Miklós Hamisregényének? Azon túl, hogy szerencsénkre több tucat író több száz másik alkotása mellett ezt is olvashatjuk a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán, bármikor, ingyen, online. (Az X.-nek itt vége is). 

  • Talán az, hogy a feltupírozott. kitalált és összerakott megmondóemberek korában üdítő változatosság lehet egy öntörvényű, szuverén hang? 
  • Talán mert ez a hang nem magát akarja eladni, nem önimádatának szólamaival fáraszt, hanem mert képes kilépni a nárcizmus terméketlenségéből, hogy az emberek, tárgyak, történések lényegét dalolja el?
  • Talán mert egyszerűen csak szükségünk van egy tiszta olvasmányélményre, ami mentes a hamisságtól?

De hát hogy lehet a nevében is deklaráltan Hamisregény hamisságtól mentes? Nos, annyiban valóban hamis, hogy nem egy hagyományos regényt kapunk, eleje-vége szállal, szereplők sorsának bemutatásával, hanem egy tizenhárom novellából és egy regényrészletből összeállított művet, amelyben az író életművének legkiválóbb darabjai lettek egymásba folyatva.

Hogy a szerző mi célból használta fel újra és fűzte össze az egyes darabokat az összekötő szövegekkel? Bizonyára nem a manapság oly divatos reuse szellemében cselekedett 1995-ben, amikor a könyv elsőként megjelent (bár Mészöly igazi természeti lény volt, az egyszerűség maga, tehát akár még ez is lehetett volna a szándéka). A gyűjteménnyel sokkal inkább az volt a célja, hogy a különálló darabokat láncra fűzve közös közép-európaiságunk, létélményünk hamisságát mutassa meg. A látszólagos diverzitás és széthúzás mögötti céltalanságot és reményvesztettséget, korlátozott szabadságunkat, amely mindannyiunkat gúzsba köt. A Hamisregény címválasztás valójában így nyer értelmet: nemcsak a formanyelv, a műfaj más, mint amit várunk, de a mélyen belénk égett megosztottság-koncepció is csak látszólagos, valójában homogén masszát alkotunk, közös végzettel. 

Ha valaki hitelesen tudja Hamisregényével kimondani az igazságot, az Mészöly Miklós. A trianoni békediktátum aláírásakor már édesanyja hasában volt, végigélte a huszadik század förtlemes évtizedeit, megtapasztalta a periférián élés és diszkrimináció számos formáját politikai, kulturális és személyes tekintetben is: volt például hadifogoly és egy ideig feketelistás szerző is. Megalkuvásra képtelen személyisége, morális tartása, valamint írói képességei miatt kiemelkedett kortársai közül. Amivel nem visszaélt, nem egója fényezésére használta zsenijét, hanem az igazság keresésére és kimondására.

DIA-Kass János: Mészöly Miklós
Kass János: Mészöly MiklósFotó: DIA

A Hamisregény nem egy könnyű olvasmány, de nem is arra született, hogy szórakoztasson. Segítségével viszont szembenézhetünk számos olyan, továbbra is kibeszéletlen és megoldatlan kérdéssel, amelyek Trianon századik évfordulója kapcsán ismét felszínre kerültek. Például tipikus közép-európai dilemmáinkkal, frusztrációinkkal és önámításainkkal. Olvassunk Mészölyt újra, mert igaz hangja máig és egyetemesen érvényes!

Fotó: youtube.com
Névjegy
Fotó: DIA
Mészöly Miklós
1921. január 19.- 2001. július 22.

Szekszárdon született, eredeti neve Molnár Miklós (1948-ban veszi fel írói névként az egyik felmenő ág Mészöly vezetéknevét).1938 és 1942 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karának hallgatója, ahol jogászdoktori oklevelet szerez. 1943–44-ben frontkatona, szerbiai fogságban van. 1944-től munkásként, terménybegyűjtőként, malomellenőrként dolgozik. 1947–48-ban Szekszárdon laptulajdonos. 1949-ben feleségül vette Polcz Alaine-t. 1951–52-ben a Bábszínház dramaturgja. 1956-tól szabadfoglalkozású író. Nem alkudott meg a hatalommal sem '56 előtt, sem utána. Egy időben ezért feketelistás szerző is lett, ezért Az atléta halála című regénye előbb jelent meg franciául, mint magyarul. A kádári rendszer sem értékelte nagyra művészetét, csak a nyolcvanas évek második felében kezdték elismerni: (Déry Tibor-díj, 1986; Év Könyve Díj 88, 89, 91), Kossuth-díjjal pedig csak a rendszerváltás után, 1990-ben tüntették ki. 1990 szeptemberétől a Magyar Írószövetség elnökségi tagja. 1991-ben a Budapesti Magisztrátus tagja. 1992 és 1994 között a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke. Halála után a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.


Mészöly Miklós díjai

1986 – Déry Tibor-díj
1988 – Magyar Művészetért Díj
1988 – Örley-díj
1988, 1989, 1991 – Az Év Könyve-díj
1990 – Kossuth-díj
1990 – Kortárs-díj
1990 – Fitz József-díj
1991 – Szekszárd díszpolgára
1992 – a Nyitott Társadalom Alapítvány Díja
1992 – a Soros Alapítvány Életműdíja
1995 – a Soros Alapítvány Díja
1996 – a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje csillaggal
1996 – Budapest díszpolgára


Ajánló | Könyv

Nádas Péter Bármi jő - Emléklapok halott barátaimról című esszéjével A 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának és társának, a tanatológia magyarországi úttörőjének több mint 700 darabból összeállított levelezése két erős és nagy hatású személyiség összefonódó sorsáról, sokat próbált, de elszakíthatatlannak biz

Fotó: iroszovetseg.hu

Mészöly Miklós emléknap