Nádas Péter: Párhuzamos történetek – könyvajánló

Nádas Péter: Párhuzamos történetek – könyvajánló

A könyv egyaránt tartalmaz detektív-, szerelmes-, család-, és történelmi regény elemeket is. 

Húsz év és majdhogynem aszkéta életmód kellett Nádas Péternek ahhoz, hogy az egyik legjelentősebb magyar kortárs nagyregényt, a Párhuzamos történetek három kötetes művét megírja. A külföldön is jelentős közönség és kritikai sikereket elért regénybe a Digitális Irodalmi Akadémián mi is bármikor belefoghatunk, ingyen és online elolvashatjuk. 

Nádas nagyívű műve a rövid 20. század – az első világháborútól a rendszerváltásig – időszakát öleli fel, amelyet több tucat szereplő életén keresztül mutat be, ugrálva a különböző idősíkok, az éppen aktuálisan történő események és a visszaemlékezések között. A történetmesélés nem lineáris, a címhez méltóan párhuzamosan alakulnak a sorsok, ráadásul időnként meg sem lehet állapítani, hogy az adott fejezetnek éppen ki a főszereplője. Nem lehet egyetlen műfaji kategóriába sem besorolni, a könyv egyaránt tartalmaz detektív-, szerelmes-, család-, és történelmi regény elemeket is. 

Az idődimenziók mellett a térbeliség legalább olyan lényeges, rengeteg figyelmet fordít leírásukra. Ezek nemcsak közelebb hozzák azt a korszakot, amelyben a cselekmény éppen játszódik, de könnyebbé is teszik a történések lekövetését, ezáltal olvasóbarátabbá válik a regény. A naturalista leírásmód ehhez még inkább hozzátesz, így nem kell küszködnünk a szöveggel, amely gördülékenyen hagyja magát olvasni. 

Beliczay László-
Fotó: Beliczay László

Azért figyelmet követel a befogadása, hiszen a cselekmény- vagy visszaemlékezés szálak hol felbukkannak, hol eltűnnek, hogy aztán néhány fejezet múlva újra fel kelljen venni a fonalat. A fő- és mellékszereplők ráadásul gyakran úgy hatnak egymásra, hogy nem, vagy alig találkoznak. Ennek ellenére össze vannak kötve, személyes történeteik – és a belőlük felépülő „nagy történelem" – nem értelmezhetőek önmagukban, hanem kölcsönösen, oda-vissza befolyásolják egymást. 

Bár fiktív élettörténetekről szól a mű, a helyszínek és a történelmi események nagyon is valóságosak. Nádas ráadásul igen alaposan utánajárt a tényeknek, a regény megírásához felhasznál könyvek jegyzéke több mint 200 címet tartalmaz. Ezek elsősorban a huszadik század hazai és európai történelméről, a világháborúkról, a holokausztról, a kommunista diktatúráról és az 1956-os forradalomról szólnak, de vannak köztük kriminalisztikai írások és helytörténeti feljegyzések is. A könyv így igen széles spektrumon vizsgálja a közös európai múltunkat, nem véletlen hát, hogy külföldön, elsősorban Németországban is igen népszerű lett, de már angol, francia, svéd és szlovák fordítása is megjelent.

Párhuzamos történetek nagyszabású, provokatív mű, amellyel kapcsolatban nem lehet semlegesnek maradni, és nem lehet kibújni a hatása alól. Ahogy egy olvasó (moly.hu) olyan szemléletesen megfogalmazta: 

Szerettem és gyűlöltem. Ez is egyike azoknak a regényeknek, amit minden felnőtt embernek el kell olvasnia egyszer.

Fotó: Beliczay László
Névjegy
Fotó: Beliczay László
Nádas Péter
1942. október 14.

Budapesten született zsidó polgári családban. A második világháború időszaka, majd az ötvenes évek tragédiák sorát hozta a család életébe: az anya 1955-ben mellrákban meghalt, ugyanebben az évben Péter agyhártyagyulladással kórházba került, 1958-ban apja, aki képtelen volt feldolgozni felesége halálát és saját meghurcoltatásait, önkezével vetett véget életének. Péter és öccse, Pál nagynénjük, Aranyossi Magda gyámsága alá került. Nádas 1958-ban félbehagyta vegyipari technikumi tanulmányait, később fényképész szakmunkás lett, gyakornokként a Nők Lapja szerkesztőségében dolgozott. Elvégezte a MÚOSZ újságíró-iskoláját, a katonaság után a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt, az esti gimnáziumot kétszer kezdte el, és mindkétszer abba is hagyta. 1967-ben megjelent első kötete, A Biblia, két évre rá a Kulcskereső játék című novelláskötete. 1969-ben Kisorosziba költözött, ettől kezdve csak az írásnak élt. 1972-ben befejezte az Egy családregény vége című munkáját, amely csak 1977-ben jelent meg. 1974 és 1979 között a Gyermekünk című lap olvasószerkesztője volt, 1980-ban a győri Kisfaludy Színházhoz szerződött lektornak. 1981-82-ben ösztöndíjjal Nyugat-Berlinben élt, 1982-ben megjelent három színházi művét (Takarítás, Találkozás, Temetés) tartalmazó Színtér című kötete. 1984 óta a Zala megyei Gombosszegen él és dolgozik. 1986-ban jelent meg nagyregénye, az írói ábrázolásmódot megújító Emlékiratok könyve, amelyen 1973-tól dolgozott. 1988-ban Játéktér, 1991-ben Az égi és földi szerelemről címmel jelent meg esszékötete. 1992 áprilisában az európai irodalom terén kifejtett kiemelkedő tevékenységéért – második magyarként – megkapta az 1991-es osztrák Irodalmi Állami Díjat. 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották, ugyanezen év áprilisában infarktust kapott, újraélesztették és megműtötték, a nemlét közelségének megtapasztalásából született Saját halál című kötete, amelyben a szövegek mellett saját fotográfiái láthatók a kertjében álló vadkörtefáról. Felépülése után tovább dolgozott a Párhuzamos történetek című regényén, amely csaknem húszévnyi alkotómunka után 2005-ben jelent meg. Nádas Péter munkásságáért számos rangos elismerést kapott itthon és külföldön is. Nevét évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosai között említik. (Forrás: cultura.hu)





Kapcsolódó cikkek