Németh László: Iszony – könyvajánló
Bár Németh László sokáig mellőzött, az irodalom perifériájára szorult író volt, Iszony című regénye ma már nemcsak kötelező olvasmány, de az egyik legtöbb nyelvre lefordított magyar próza is. A lélekrajzi elemekkel átszőtt tragikus regény a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán online és ingyenesen bármikor olvasható.
Már csak a míves és gazdag nyelvezetéért (pl: megnyöszördül, hazahőbölög) is érdemes lenne az Iszony-t el- és újraolvasni, mégsem emiatt ajánljuk Németh legismertebb regényét. A női karakter lelki folyamatainak precíz és plasztikus ábrázolása, a már kezdetektől halálra ítélt házasság pokoli kínjainak érzékletes bemutatása és a drámai, a főszereplő szempontjából mégis felszabadító végkifejlet adja a mű legfőbb értékét.
Amelyet az író öt éven keresztül, folytatásokban, pályatársai unszolására írt csak meg. Az 1920-as évekbe helyezett cselekmény voltaképpen egyszerű, Kárász Nelli és Takaró Sanyi házasságának négy évét mutatja be, a nő szemszögéből. Az egyes szám első személyű narratíva lehetőséget ad egyrészt a retrospektív visszatekintésre, másrészt az önelemző monológra is. A főhős a szubjektíven megélt igazságait végig kicsit önmagától és történetétől eltávolodva, tárgyilagosan, zárt és kronologikus sorrendben mondja el, szinte érezzük a nő idegenségét, világtól való távolságtartását.
Hogy Nelli, ez a befelé forduló, magányos teremtés más mellett boldog lehetett volna, azt nem tudjuk meg, ami viszont bizonyos, hogy Takaró Sanyitól már az első pillanattól kezdve idegenkedik és egyáltalán nem akar hozzámenni. Apja váratlan halála és örökölt szegénysége azonban olyan helyzetbe hozza, hogy kénytelen a nem kívánt kötelékbe belépni. Bár sem teste, sem lelke nem kívánja a gazdag parasztlegényt, egy ideig igyekszik elviselhetővé tenni a házasságát: dolgos feleség és odaadó anya lesz. Csak azoknak a bizonyos asszonyi kötelezettségeknek ne kellene megfelelnie!
A szexualitás, amely Sanyi – a tömzsi „húsember"– esetében a szeretet kifejeződése, Nelliben, ebben a szoborszerű, szinte éteri teremtésben csak a végtelen iszonyt váltja ki. Főleg, amikor megtudja, hogy férjének viszonya volt a szolgálólánnyal és talán már korábban is megcsalta őt egy másikkal. Végül egy végzetes este, amikor Sanyi, tüdőgyulladása ellenére újra „játszani" akar, megtörténik az elkerülhetetlen, a nő párnát szorít férje fejére és lábával is megrúgja. Aztán már
Sanyi nem játszott. Vagy ha igen, akkor kitűnően. Félig nyílt szemmel, mozdulatlanul feküdt az ágyában.
Nelli nem biztos abban, hogy férjét ő ölte-e meg, vagy az erőlködésbe halt bele. Jókuti, az orvos falaz neki, félszavakból is megérti a helyzetet, a gyanú árnyékát is eloszlatja a nő körül. Gyakorlatilag visszaadja a nő szabadságát, amit az már nem enged el többé. Kategorikusan visszautasítja az orvost, anyjával és lányával örökségének köszönhetően új életet kezd, kórházi betegek ápolója lesz. Választott életében végre kiteljesedik, megtalálja irgalmas, részvéttel teli és odaadó önmagát.
Bár Németh László orvos és hat leány édesapja is volt, és így valószínűleg sokat tudott a női lélekről, ennek ellenére szinte hihetetlen, hogy az Iszony férfi író műve. Nelli gyötrelmei, a szexualitással kapcsolatos averziói mégis annyira érzékletesek, hogy szinte felszabadító még a tragikus megoldás is, mert így végre a főszereplő – és mi is – kimenekülhetünk a lelki szenvedésekből. Amelyeket ezért a regényért megéri bevállalni: egy szinte filmszerű, megindító és valóban elgondolkodtató olvasmány élményt kapunk, gyönyörűen megírt sorokkal és lüktető, életszagú jelenetekkel.
