Ők az idei Libri díjasok!

Ők az idei Libri díjasok!

A Libri irodalmi díját Láng Zsolt Bolyai kötete, a Libri irodalmi közönségdíját Grecsó Krisztián Vera című regénye nyerte el idén. 

Egy fel nem ismert zseni és egy kamaszkorba lépő kislány.
Egy tizenkilencedik századba fonódó mai és egy Kádár-kori történet.
Valós alakok és fiktív szereplők.

Különböző időszakok, helyszínek, szemléletek, megközelítések. Ami közös, hogy a szülőkkel egyik főhősnek sem egyszerű. 

Bolyai és Vera. 2020 Libri nyertesei. 

Május 13-án egy rendhagyó, online ünnepség keretében fedték fel az idei Libri irodalmi díjas és Libri irodalmi közönségdíjas köteteket. Az előbbi a szakmai zsűri döntése (Bálint András, Beck Zoltán, Fullajtár Andrea, Károlyi Csaba, Szilágyi Zsófia), az utóbbi pedig a több, mint 30 000 olvasói szavazat alapján nyert. Mind a zsűri, mind a közönség egy szűkített, tízes listára szavazhatott, amelyet egy 180 fős szakmai bizottság állított össze 51 kiadó 179 művéből kiválasztva a döntős műveket:

Babarczy Eszter: A mérgezett nő
Barnás Ferenc: Életünk végéig
Bodor Ádám: Sehol
Darvasi László: Magyar sellő
Grecsó Krisztián: Vera
Láng Zsolt: Bolyai
Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Tóth Krisztina: Fehér farkas
Závada Pál: Hajó a ködben

A két nyertes könyv szerzője 2 millió forintos pénzjutalmat és 30 millió forint értékű médiatámogatást is kap a díjak eszmei értékén túl. 

Láng Zsolt: Bolyai 

Ha Láng Zsolt Bolyai könyvét a kezünkbe vesszük, akkor ne egy hagyományos életrajzi műre számítsunk. Az író ugyanis egyedi módon nyúlt hozzá az egyik legnagyobb, de korában el nem ismert magyar tudós, Bolyai János történetéhez, aki a matematikában, filozófiában, zeneművészetben, de még a hadtudományokban is maradandót alkotott.  A könyv egyik szálában az ő életéről, mindennapjairól, apjával való konfliktusos viszonyáról kapunk szemelvényeket.

A cselekmény másik fonala viszont a Bolyaival kapcsolatos kutatómunkáról szól. Arról az elképesztő mennyiségű, több mint 12 000 darabos Bolyai hagyaték feldolgozásáról, amit az író egy svájci alkotóházban kezd el rendszerezni és felhasználni a könyv megírásához. 

A két, egymástól távoli idősík így fonódik egybe: nemcsak egy eddig ismeretlen Bolyai portrét kapunk, de az azt megrajzoló író alkotói küzdelmeit, dilemmáit is megismerjük. 

libri.hu-
Fotó: libri.hu

Grecsó Krisztián: Vera

Grecsó Krisztián Vera című regénye egy tíz éves kislány története, akinek nagyon hirtelen kell felnőnie. Néhány véletlenül elkapott mondat, pár régi fotó gyökeresen felforgatja az addig biztonságosnak hitt életét, ráadásul támaszát, legjobb barátnőjének barátságát is elveszti. A főhősnő ugyanis szerelmes lesz, a féltékenykedő Sári pedig súlyos családi titkokat zúdít Vera nyakába. Ezzel együtt új barátja, szerelme, Józef, a rebellis lengyel srác kirángatja őt addigi jó kislány szerepköréből is. 

Vera lelki vívódásai, félresiklott gyermeki döntései visszarepítenek minket a saját fiatal korunkba, amelynek emlékei gyakran idealisztikusra halványodnak az évek alatt. Elfelejtjük azokat a hibákat, amiket vétettünk, az értetlenséget és tehetetlenséget, amivel a felnőttek, és főleg a szüleink világára tekintettünk. Meg azokat a félelmeket és szorongásokat, amiket előbb vagy utóbb, de mindannyian átéltünk a felnőtté válásunk során.

Grecsó melankolikus hangvételű történetével felidézhetjük és átértékelhetjük gyerekkori tapasztalatainkat, miközben újra bizonyosságot szerezhetünk, hogy az elhallgatás és az elfojtás mindig problémákat szül, a titkok pedig előbb-utóbb felszínre kerülnek. Ami után "már sohasem lesz úgy, ahogy azelőtt, már nem lehet visszacsinálni". 

libri.hu-
Fotó: libri.hu

Fotó: Libri
Névjegy
Fotó: Libri
Láng Zsolt
1958. október 17.

Prózaíró, szerkesztő. Elemi és középfokú tanulmányait szülővárosában, Szatmárnémetiben végezte. 1982-ben mérnöki diplomát szerzett a kolozsvári Műegyetemen. Tanulmányai után hét évig helyettesítő tanárként dolgozott több Szatmár megyei faluban. Első kötetét, a Fuccsregényt 1989-ben adták ki. 1990-től a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője, azóta él Marosvásárhelyen. Az 1992-től beindult Éneklő Borz hangos irodalmi folyóirat alapító szerkesztője. Jó pár írói ösztöndíjat elnyert (1993: Móricz Zsigmond-ösztöndíj, 1993: a Hét nívódíja, 1994: Soros-ösztöndíj, 1995: Yaddo-ösztöndíj, New York), majd 2002 nyarától a németországi DAAD ösztöndíjjal egy évre családjával Berlinbe költözött. Közben számos esszé- és novelláskötetet, regényt publikál. Író munkásságát díjakkal, kitüntetésekkel is elismerik (1999: A Soros Alapítvány Ady Endre díja, 2003: Déry Tibor-díj, 2003: A Romániai Írószövetség díja, 2005: Márai Sándor-díj, 2005: József Attila-díj, 2005: Alföld-díj, 2020: Libri irodalmi díj. )

Fotó: Libri
Grecsó Krisztián
1976. május 18.

Az általános iskolát szülőfalujában, Szegváron végezte,  majd a csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett. Békéscsabán, a Kőrösi Csoma Sándor Főiskolán tanítói képesített szerzett. Ezután a József Attila Tudományegyetem magyar szakán tanult, tanulmányait 2001-ben fejezte be. Újságírói tevékenységét a Békés Megyei Napnál kezdte, majd rövid ideig tárcista volt a Délmagyarországnál. 1997-től volt a Bárka folyóirat külső munkatársa, majd 2001-től 2006-ig szerkesztője. Írói ösztöndíjak is segítették alkotói munkáját (1999: Móricz Zsigmond-ösztöndíj, 2001,2003: Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói ösztöndíja, 2002: Örkény István drámaírói ösztöndíj). Első közönségsikerét a 2001-ben kiadott Pletykaanyuval aratta. Két évig a Nők Lapja vezetőszerkesztőjeként dolgozott és egy cikluson át a Szépírók Társaságának alelnökeként is tevékenykedett. Az Élet és Irodalom prózarovatát 2009-től vezeti. Regényei több nyelven is megjelentek (arabul, csehül, németül, horvátul, lengyelül, szlovénul, törökül és oroszul). Több forgatókönyvet és színdarabot, szövegkönyvet is írt. A Grecsó-Hrutka Tandem első lemezén énekes- dalszerzőként is bemutatkozott. Sokszínű munkásságával számos díjat, kitüntetést elnyert (1996: Gérecz Attila-díj, 2002: Bródy Sándor-díj,  2002: Faludy György-díj, 2004: Déry Tibor-díj, 2006: Darvas-díj, 2006: József Attila-díj, 2008: Márciusi Ifjak Díj, 2012: AEGON művészeti díj, 2017: Szegvár díszpolgára, 2020: Libri irodalmi közönségdíj). 


A korábbi évek Libri irodalmi díjasai

Rakovszky Zsuzsa – Fortepan (2016)
Jászberényi Sándor – A lélek legszebb éjszakája (2017)
Tompa Andrea – Omerta (2018)
Szvoren Edina – Verseim (2019)

A korábbi évek Libri irodalmi közönségdíjasai

Bartis Attila – A vége (2016)
Kepes András – Világkép (2017)
Bödőcs Tibor – Addig se iszik (2018)
Krusovszky Dénes – Akik már nem leszünk sosem (2019)