Szabó Magda: Pilátus- könyvajánló

Szabó Magda: Pilátus- könyvajánló

A Digitális Irodalmi Akadémia oldalán ingyen és online olvashatjuk Szabó Magda műveit, így a Pilátust is. 

„Amikor Pilátus látta, hogy nem ér el semmit, sőt a zavargás még nagyobb lesz, vizet hozatott, a sokaság előtt megmosta a kezét, és így szólt: Ártatlan vagyok ennek az igaz embernek a vérétől. A ti dolgotok!" (Máté evangéliuma, 27. fejezet)

Pilátus ártalmatlannak tartja magát Jézus keresztre feszítésével kapcsolatban, mossa kezeit, mondván, ő nem bűnös. Ahogy Szabó Magda: Pilátus című regényének főhőse, Szőcs Iza is vétlennek érzi magát anyja öngyilkossága miatt.  

Bűnös- e valaki, aki jó szándékból mégis rosszat tesz, bár ennek nincs tudatában?

Hiszen Szőcs Iza a saját és a külvilág szemében is a tökéletes gyereket testesíti meg. Gondoskodik idős anyjáról, miután apja meghal, magához költözteti vidékről. Az anya viszont a városban, mindentől elszakítva nem találja a helyét és kapcsolódni sem tud lányához. Tétlenül telnek napjai, hiszen jól kereső, sikeres lánya mindennel ellátja, semmit sem kell tennie, még házvezető is van. 

Szeretik egymást, de nem úgy, ahogy az a másiknak jó lenne, amire a másik vágyik. Iza csak materiális javakat képes adni, miközben anyjának csak odafigyelésre, törődésre lenne szüksége. Nem értik meg egymást, így maradnak a kényszeredett, semmitmondó beszélgetések. Az első pillanattól kezdve ott remeg a levegőben a feszültség, ami idővel egyre nő, hiszen az anya frusztrált, haszontalannak érzi magát, míg a lány terhesnek érzi anyja gondoskodási próbálkozásait. Szőcsné nem is bírja sokáig a számára kilátástalan helyzetet és önkezével vet véget életének. 

Ami előtt lánya értetlenül áll, hiszen rideg és merev természetével nem is képes felfogni anyja lelki szenvedéseit, az öngyilkossághoz vezető okokat. Azonban végül mégis megbűnhődik: elveszti udvarlóját, miután az korábbi férjéhez hasonlóan felismeri Iza önző és egoista természetét. 

Az író ebben a könyvében is hihetetlen érzékenységgel és mélységgel rajzolja meg a karaktereket, arra kényszerítve az olvasót, hogy saját hibáival is szembenézzen. És hogy felismerje, a szeretet csak akkor ér valamit, ha úgy szeretünk, ahogy a másiknak arra szüksége van, máskülönben akár katasztrófába is torkollhat a közös történet. 

Szabó Magda Pilátusa fájdalmas és megrázó regény, erős érzelmi töltettel, önvizsgálatra kényszerítő sorokkal. Feledhetetlen és megrendítő. Ahogy egy olvasó fogalmazott a könyvről:

Rég fájt regény ennyire, mint ez. Fizikai fájdalmat érzek a mellkasomban. Számtalanszor elfutotta a könny a szememet olvasás közben, és mégis azt mondom igen, így kell. Így lehet megértetni bárkivel is, hogy milyen sokszínűek vagyunk mi emberek, hányféle igazság, hányféle szeretet, hányféle jó szándék zsibog a világban.

A könyvből tavaly tévéfilm is született, amely hat jelölésből négy díjat haza is hozott a Milánói Filmfesztiválról: legjobb rendező (Dombrovszky Linda), a legjobb női főszereplő (Hámori Ildikó), a legjobb operatőr (Hartung Dávid) és a legjobb vágó (Mezei Áron). A rendezővel a Petőfi TV készített interjút a díjesőt követően, amely itt tekinthető meg: 

Fotó: Hajónapló
Névjegy
Fotó: PIM
Szabó Magda
1917. október 5.- 2007. november 19.

Iskolás éveit Debrecenben töltötte, itt érettségizett 1935-ben, majd 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővásárhelyen tanított. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig.1947-ben kötött házasságot Szobotka Tiborral. 1949-től kényszerű hallgatásra ítélik, 1958-ig nem publikálhat, azonban ebben az időszakban is alkot. Míg korábban inkább verseket költ, később a regényírás felé fordul.  Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től már szabadfoglalkozású író. Több műve életrajzi ihletésű (Ókút, Régimódi történet, Für Elise). Az egyik legtöbbet fordított magyar író, külföldön is ismerté vált finom lélekábrázolásaival. 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává, 2001-ben a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, Debrecen városának díszpolgára.


Kapcsolódó cikkek

Szabó Magda díjai

1949 – Baumgarten-díj (visszavonva)
1959, 1972 – József Attila-díj
1977 – Debrecen díszpolgára
1978 – Kossuth-díj
1982 – SZOT-díj
1983 – Pro Urbe Budapest-díj
1987 – Csokonai-díj
1992 – a Getz Corporation díja
1996 – Déry Tibor-jutalom
1998 – Szép Ernő-jutalom
2000 – Nemes Nagy Ágnes-díj
2001 – Corvin-lánc
2003 – Femina-díj
2003 – Prima Primissima-díj
2003 – Gundel Művészeti Díj
2006 – Budapest díszpolgára
2007 – a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat)
2007 – Hazám-díj