Száraz Miklós György: Lovak a ködben – könyvajánló

Történelmi kontextusba ágyazott szerelmi történet, a felnőtté válás nehézsége, a kisebbségi lét gyötrelme, a múlt identitásformáló hatása.

Száraz Miklós György Lovak a ködben című nagyregénye igen sok olvasói igényt képes kielégíteni úgy, hogy egyszer sem válik nyomasztóvá vagy nehezen fogyaszthatóvá. 

Hiszen bármennyire is fajsúlyosak a témák, amelyeket a szerző bemutat, azt könnyedén és értékítéletek nélkül teszi. A szövegek Száraz Miklós Györgytől megszokott módon mívesek, elegánsak, ugyanakkor az időbeni ugrások dinamizmust és mozgalmasságot is kölcsönöznek a sokfelé ágazó, sokszereplős történetnek, amelyet át- és átsző a magyar történelem egyik legnagyobb és leginkább tabusított tragédiája, Trianon. Viszonylag kevés szépirodalmi alkotás mert eddig ehhez a kényes témához nyúlni, talán azért is, mert nehéz elfogulatlanul és indulatok nélkül beszélni, írni róla, túl sokakat érint még mindig érzékenyen. A könyv szereplőinek élete is akarva-akaratlanul beleütközik az akadályokba, következményekbe, amelyeket Trianon okozott és amelyek egyéni, családi, közösségi sorsokat írtak át, kitörölhetetlenül.

A könyv főhőse, Márta egy felvidéki kisvárosból érkezik egyetemi tanulmányai miatt Budapestre, ahol aztán szinte azonnal találkozik is élete szerelmével. Azonban az útkeresős, bájos, napfényes szerelmi és egyben fejlődéstörténetet beárnyékolja a múlt. Márta választott párja is hordozza magában a kisebbségi lét komplexitását és nehézségeit, hiszen ő meg Erdélyből származik. A két fiatal életének, sorsának alakulásán keresztül bepillantást nyerünk családjaik személyes történelmébe is, amelyet mélyen és jelentősen alakított a „nagy történelem”.

A magyarországi, felvidéki, erdélyi, zsidó, szlovák örökség keveredése jelentősen befolyásolja a szereplők identitását is, amely így nem lehet mentes a sérülésektől. Az elfojtott sérelmek, az asszimilációs törekvések, az összetartozás és a különbözőség érzéseit a szerző olyan kifejezően jeleníti meg, hogy még akkor is megértjük őket, ha Trianon kapcsán nem vagyunk közvetlenül érintettek. 

Az író zsenialitása – a gyönyörűen megkomponált mondatok és a csöpögéstől mentes szerelmi szál mellett – abban áll, hogy a súlyos történelmi örökség mégsem teszi komorrá a történetet, a sorok között mindig ott a derű és a humor is – és a hit, hogy előbb-utóbb kisüt a nap. Száraz Miklós György ráadásul úgy tudta Trianon témáját feldolgozni, hogy nem ferdít, nem vádol, nem hibáztat, miközben képes sorsközösséget teremteni a határon innen és túl élő magyarok között. 

A Lovak a ködben a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán bármikor ingyen, online elérhető.