Tollforgató ügyvéd
Videós interjú Kötter Tamással, aki jogi praxisából és a multinacionális vállalatoknál töltött éveiből nyer ihletet könyveihez.
Különleges írónak tartják Kötter Tamást. Olyan világba vezeti olvasóit, amelyről a magyar irodalom eddig nem vett tudomást. Pedig, ha beleolvasunk szerzőnk egyik-másik kötetébe, mindjárt rádöbbenünk, hogy bizony érdekes és különleges a pesti yuppie-k csillogó világa.
Ügyvédből lett író Kötter Tamás, akit, mint oly sokakat, az olvasás szeretete vitte arra, hogy szavakba öntse gondolatait. Magyarországon elsőként kezdett foglalkozni a felső-középosztály témáival, egyik kedvenc íróját, Bret Easton Ellist idézve: „Elindultam, hogy elfoglaljak egy területet, amit még senki nem foglalt el." Történeteihez saját élményeiből, tapasztalataiból merít: ügyvédi praxisából és a multinacionális vállalatoknál töltött éveiből nyer ihletet.
Szellemiségben nagy amerikai elődöket követ, a már említett Ellis mellett Hemingway és Carver hatott írói stílusára, témaválasztására, valamint Michel Houellebecq francia író, akit az európai irodalom egyik legnagyobb kortárs alakjának tart. Ha ezt az arcképcsarnokot nézzük, nem meglepő, hogy Kötterben soha fel sem merült, hogy valamilyen szirupos, giccses irányba vigye el könyvei kifejezésmódját, műfaját. Már csak azért sem, mert célközönségét is azok a középosztálybeli olvasók jelentik, akik hajlandóak magukra ironikusan tekinteni és szembesülni saját létük problémáival, kicsinységeivel.
Ennek ellenére – vagy pont ezért – Kötter fentről indított: első, nagy sikert aratott kötete, a Rablóhalak még a budapesti elitet mutatta be, majd későbbi könyveiben fordult a középosztály felé. A Dögkeselyűkben a multis kultúrával, A harcból nincs elbocsátásban az ex-valóságshow szereplőkkel, míg az IKEA vasárnapban az unalmas középszerrel foglalkozott. A Nem kijárat pedig már egy sodródó, elveszett ember életéről szól.
Akármelyik könyvéről is legyen azonban szó, szereplői boldogtalanok, akik egy boldogtalan korban élnek. Az író szerint felbomlottak azok a struktúrák, amelyek kapaszkodót nyújthattak korábban, például a vallás vagy a nemzeti öntudat, így az emberek teljesen egyedül maradtak vágyaikkal, reményeikkel. Ezért aztán semmi sem menti meg őket saját maguktól és a vágyaiktól, amelyek parazitaként zabálják fel a gazdatestet.
De akkor mi a megoldás? Kötter a hagyományos értékrendekhez való visszafordulást, a családot és a gyerekvállalást szorgalmazza, amely eleve egy szabályozottabb rendszerhez vezet. Ami szintén fontos, hogy el kell fogadnunk– bármit is sugalljanak a reklámok – nem jár nekünk minden. Mindezt viszont humorral érdemes elviselnünk és felfognunk. Ezért írói repertoárjából nem hiányozhat a Woody Allenes, néha édes-savanyú, iróniába csomagolt humor sem, amihez gyakran nyúl, hogy a karakterleírások és a történetek feszültségét oldja.
Legújabb művével, a Férfiak fegyverben kötettel új területre, a frontnovellák felé tereli olvasóit. A novellák a II. világháborúban játszódnak, főszereplői pedig magyar katonák. A tizenhat történet megírását hosszas kutatómunka előzte meg, nemcsak az akkor használt fegyverek, harcmódok, történelmi tények mélyére ásott le, hanem a katonák lelkületét is vizsgálta számos memoár elolvasásán keresztül.
Éppen készülő, egy sorozatfüggő tortúráit bemutató könyvével Kötter Tamás újra visszakanyarodik jelenünk problémáihoz. Hogy miről fog szólni ez a kötet, milyen egyéb témák foglalkoztatják és hogyan képes összehangolni írói és ügyvédi munkáit, arról bővebben a vele készült videós interjúnkban!
