Vas István: Nehéz szerelem – könyvajánló

Vas István: Nehéz szerelem – könyvajánló

Ritkán olvashat az ember olyan monumentális művet, amelyet majdnem ötven évig írtak. Vas István Nehéz szerelem című emlékezésfolyama pontosan ilyen, az első világháborút követő viharos évtizedekről szóló hat kötetes mű betekintést nyújt nemcsak az író fejlődéstörténetébe, de az akkori kortárs irodalmi-kulturális életbe, valamint a zavaros társadalmi-politikai közegbe is. A Nehéz szerelem a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán bárki számára elérhető, online formában ingyen olvasható. 

Vas István megítélése mindig igen vegyes volt és ma sem egyértelmű a helye a magyar irodalmi arcképcsarnokban. A szocialista érában nemcsak megtűrt, hanem támogatott íróként jó viszonyt ápolt az akkori kultúrpápával, Aczél Györggyel és ezt kortársai közül sokan nem nézték jó szemmel. Pedig műveiben soha nem kötött kompromisszumokat, sőt, gyakran egészen szókimondóan írt egészen személyes, intim dolgokról (például sikertelen öngyilkossági kísérleteiről), de társadalmi kérdésekről is. 

Nehéz szerelem című műve ezért is annyira magával ragadó és lebilincselő. Egyszerre önéletrajz és korrajz, amelyben nemcsak az író alakját ismerjük meg, hanem az irodalmi közeget is, amelynek ismert figurája volt, és azt a szociális-politikai berendezkedést is, amelyben akkoriban boldogulniuk kellett.  A Nehéz szerelem (1957), a Miért vijjog a saskeselyű? (1981), és az Azután (1991) hat kötete így az egyéni fejlődéstörténeten túl arról is szól, hogy egy lehetetlen korszakban, a húszas-harmincas-negyvenes évek Magyarországán miként lehetséges mégis a túlélés. A regényfolyamot az 1956-os forradalommal akarta lezárni, egy Ottlikkal folytatott beszélgetéssel, de erre már nem volt ideje. A Feloldozás című befejezetlen mű fejezetei a Holmiban jelentek meg halála után, 1992-ben.

Így a regény – merthogy az alkotó annak titulálta grandiózus művét – nyitott maradt, ami semmit nem von le az értékéből, sőt, valahogy szimbolikus is: továbbra is azokkal a kérdésekkel bajlódunk, amikkel az író és kortársai annak idején. Ahogy az emberi jellem sem fejlődött sokat az elmúlt majd egy évszázad alatt, az intrikák, kicsinyes játszmák, végeláthatatlan viták, politikai csatározások továbbra is életünk részei.

Ezektől híres irodalmi alakjaink sem voltak mentesek, Vas művében egy szubjektív rálátást is kaphatunk például Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Füst Milán vagy József Attila portréira. És hát ott van a nagy barát, Radnóti Miklós is, akinek halálát Vas István nagyon sokáig képtelen volt elfogadni, szintén fontos karakter a szerző életében. 

PIM-Jobb szélen Radnóti Miklós, mellette Vas István
Jobb szélen Radnóti Miklós, mellette Vas IstvánFotó: PIM

Nem lehet elfeledkezni arról sem, hogy a korrajz mellett az egyéni, személyes szál bemutatása is igen erős a műben. Megismerhetjük élete szerelmének, Kassák nevelt lányának, Nagy Etelnek az alakját, akivel a szülői tiltások ellenére egybekeltek; a szerelemnek csak Etel korai halála tudott véget vetni. Majd ott van második felesége, Kutni Mária is, aki sokáig bújtatta a vészkorszak alatt a zsidósága miatt üldözött írót. És természetesen felbukkan harmadik felesége, Szántó Piroska, szocialista festőnő személye is, akivel sokáig csalta a másodikat, és ami miatt végig gyötrő lelkiismeretfurdalása volt.

mandarchiv.hu-Vas István és Szántó Piroska
Vas István és Szántó PiroskaFotó: mandarchiv.hu

A szövevényes, kusza szerelmi szálak, a szellemi útkeresés, az irodalmi nagyságok plasztikus bemutatása, vagy akár a politikailag igen terhes időszak kifejező ábrázolása miatt is érdemes Vas István Nehéz szerelem művét virtuálisan felcsapni, és belemerülni  abba a finoman ironikus és egyben nagyon szórakoztató stílusba, ami ennek a kissé elfeledett írónak a jellemző sajátja. 

Fotó: Fortepan/Hunyady József
Névjegy
Fotó: DIA
Vas István
1910. szeptember 24. – 1991. december 16.

Budapesten született jómódú, asszimilálódott zsidó polgárcsaládban. Apja, Vas (Veisz) Pál textilkereskedő, cégigazgató. Az elemi iskolát és a gimnáziumot Budapesten végezte, 1928-ban érettségizett, majd egyetem helyett Bécsben kezdett tanulni kereskedelmi akadémián, de ezt nem végezte el. 1928-ban ismerkedett meg Kassákkal, akinek egy kávéházban mutatta meg verseit. Első publikációi a bécsi időszakban jelentek meg (kritika, fordítás és vers is) a Munkában és a kolozsvári Korunkban. 1929 tavaszán Bécsben ismerkedett meg Nagy Etel táncosnővel, Kassák nevelt lányával, akivel 1935-ben összeházasodtak. 1929-44 között különböző gyárakban hivatalnok. 1939 szeptemberében felesége agydaganatban meghalt, még ebben az éveben ismerte meg második feleségét, Kutni Máriát, akivel 1945-ben házasodott össze. Többször behívták munkaszolgálatra, de első felesége miatt kivételezettnek számított, ezért mindig hazaengedték. A német megszállás után ez érvényét vesztette, ekkor Kutni Mária, majd Ottlik Géza és felesége, Debreczeni Gyöngyi segítették és bújtatták. 1945 márciusában belépett a kommunista pártba. A háború vége után kis ideig a Belügyminisztériumban dolgozott tisztviselőként, majd Illés Endre hívására 1946-tól a Révai Könyvkiadóhoz került lektornak, amelyből az államosítás után a Szépirodalmi Könyvkiadó lett. Később az Európa Könyvkiadó szerkesztője volt. Párttagságát saját kérésére hosszú ügymenet után 1953-ban felfüggesztették. Az ötvenes évek elején nem publikált, csak 1956-tól jelennek meg művei. 1951-ben hivatalosan is elvált második feleségétől, és elvette Szántó Piroskát, akivel már 1949 óta együtt éltek. Rengeteg verset, drámát és regényt fordított (német, angol, francia és orosz nyelvekből), és a hatvanas évektől monumentális önéletrajzi regényén dolgozott, valamint számos verseskötetet is publikál. 1961-ben József Attila-díjat, 1962-ben Kossuth-díjat kapott (utóbbit 1985-ben még egyszer). 1970-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Hosszú betegség után 1991. december 16-án halt meg Budapesten. 2015-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. (Forrás: DIA)


Kapcsolódó cikkek

DIA-Vas István és Szántó Piroska
Vas István és Szántó PiroskaFotó: DIA

Társasági élet

Vas István harmadik felségével, Szántó Piroska festőnővel pezsgő társasági életet éltek. Szentendrei nyaralójuk, valamint pesti, majd később a budai rakparton fekvő, hatalmas könyvtárral rendelkező lakásuk az irodalmi, kulturális élet fontos színtereivé váltak. Az író a legkülönfélébb világnézetű emberekkel is megtalálta a hangot, és mindig volt ideje a fiatalokra. Ő fedezte fel Juhász Ferencet, de gyakran megfordult náluk Tandori Dezső és Várady Szabolcs is. A budai lakásból később emlékmúzeumot alakítottak ki.