Magyarország a júdásfával versenyez
Egyelőre a spanyolok, az olaszok és a lengyelek állnak a legjobban, de még versenyben vagyunk mi is.
Immáron tizenegy éve, 2010 óta hirdeti meg az Ökotárs Alapítvány (Enviromental Partnership Association) az év európai fája versenyt. A vetélkedésben nemcsak a fa szépsége, kora, egészsége és természetes idomai számítanak, hanem a mögötte lévő történet és a hozzá kapcsolódó legendák is.
Az európai színtéren tizennégy ország helyi bajnokai mérkőznek meg egymással, hogy kiderüljön, melyik nemzet adja az adott esztendő fáját.
A szavazás minden év február elseje és 28-a között zajlik. Mindenki két szavazatot adhat le. (Hiszen egy szavazatát valószínűleg mindenki a hazai versenyzőnek adja.) Ráadásul az utolsó héten titkosítják a számokat, így csak a március 17-én esedékes ünnepi díjátadó gálán derül ki, hogy az addig első helyen lévő növény meg tudta-e tartani az előnyét az utolsó héten, vagy valamelyik nemzet bajnoka egy nagy hajrával az élre tört.
Természetesen maga a verseny másodlagos a kezdeményezés eszmeisége mögött: szánjunk rá egy kis időt, és gyönyörködjünk a minket körülvevő kincsekben, valamint ismerjük meg a mögöttük húzódó történeteket.
Jelenleg Magyarországot a Bács-Kiskun megyei Mélykút város mértani közepén található, 250 éves júdásfa (Cercis siliquastrum) képviseli, amely a cikk írásának pillanatában az előkelő negyedik helyet foglalja el a maga 7306 szavazatával, egyelőre jócskán lemaradva a dobogós spanyol magyaltölgytől, a lengyel hárstól, valamint a jelenlegi éllovas talján platánfától.
A hazai versenyző a Bács-Kiskun megyei település római katolikus temploma mellett található, története pedig egészen 1750-ig nyúlik vissza, amikor szabadkai ferences rendi szerzetesek elültették a helyi dombon, az akkor épülő templom északi oldalára. A fa azóta Mélykút egyik jelképévé vált, a település lakói pedig most egészen biztosan nagyon szorítanak, hogy majd egy nagy hajrával kedvenc júdásfájuk az egész kontinens elismerését és szeretetét is elnyerhesse.
Amennyiben ez sikerülne, úgy a mélykúti júdásfa lenne az ötödik hazai növénykincs, amely elnyeri ezt a címet, ugyanis 2012-ben a felsőmocsoládi öreg hárs, 2013-ban az egri platánfa, 2016-ban a bátaszéki molyhos tölgy, míg 2019-ben a pécsi havi-hegyi mandulafa tudhatta magáénak ezt az elismerést.
Aki szavazna vagy visszanézné az előző évek eredményeit, esetleg csak elolvasná a nevezett fák mögött álló történeteket és legendákat, az ITT megteheti, a verseny ugyanis egy rendkívül szép, letisztult, könnyen kezelhető, nem utolsósorban magyar nyelvű oldallal is rendelkezik. Nincs más hátra, mint szurkolni a mélykúti júdásfának, esetleg szavazni a két legszimpatikusabbra, valamint megállni egy pillanatra, és egy nagy levegővel beszívni a büszke tudatot, hogy mennyi elképesztő kincset is rejt a gyönyörű magyar táj.