A klímaszorongás ellen harcolnak

Fel kell lépni a klímaszorongás ellen, fenntarthatóságra, pozitív gondolkodásra és cselekvésre kell ösztönözni az embereket. Röviden ez a Greendex nevű portál missziója. A magazin főszerkesztője, Sápi Zsófi úgy véli: nem várhatjuk el senkitől, hogy megváltsa a világot, de egyenként a saját környezetünkért sokat tehetünk.

– Hogyan jött a Greendex ötlete?

– Augusztusban kerültem a portálhoz, de kampánystratégiával és marketinggel foglalkozó szakemberek már hónapokkal ezelőtt gondolkodtak azon, hogy el kellene indítani ezt az oldalt. Azzal szembesültek, hogy ha zöldüzeneteket, környezetvédelmi kampányokat szerettek volna közölni a médiában, akkor az ismertebb portálokon csak kis terjedelmű cikkek születtek, a kimondottan zöldtémákra szakosodott lapoknak pedig kicsi az olvasottsága. Így kitalálták, hogy létrehozzuk a Greendexet, ami Magyarországon az egyetlen ilyen jellegű portál. A missziónk, hogy pozitív gondolkodásra és cselekvésre ösztönözzük az embereket ahelyett, hogy világvége-hangulatot generálunk. Nem gondolom jónak a „minden mindegy” hozzáállást és azt, hogy egyesek a Föld rákos daganatának tartják az emberiséget. Ezen változtatni szeretnénk, a klímaszorongás elleni fellépésre törekszünk.

– Egyre több hírportál indít zöldrovatot, mindenki felismeri a fenntarthatóság fontosságát. A Greendex hogyan közelíti meg ezt a témát? Mi a sajátossága, miben különbözik a többitől? Mi a brandje, ha nevezhetjük így?

– Nálunk a szakmaitól a könnyedebbekig minden, a fenntarthatósággal kapcsolatos téma előfordul, így a nagyközönség mellett a szakemberek is megtalálják a számukra kellően színvonalas cikkeket. A fenntarthatóság mindenkin, az egyénen is múlik, ezért fontos, hogy a könnyedebb írások is eljussanak mindenkihez. Bulvárszintre nem visszük le a zöldtematikát, de nagyjából minden más jöhet.

– A közelmúltban politikai táborok mentén kezdett kettéválni a környezetvédelem ügye. Roger Scruton és a hozzá hasonló konzervatívok a lokalitásból, a hazaszeretetből, a helyi közösség önvédelmi igényéből és szabályozó szándékából vezetik le a tennivalókat, míg a nagy, többnyire baloldali elkötelezettségű nemzetközi zöldmozgalmak a globális térben harcolnak a környezetkárosítás ellen. Ebben a vitában hova teszi magát a Greendex, akar-e foglalkozni egyáltalán ilyen jellegű elvi kérdésekkel?

– Nem szeretnénk aktuálpolitikai csatározások színterévé válni, de vannak olyan témák, melyek zöldszempontból megkerülhetetlenek. A kiegyensúlyozott tájékoztatás hívei vagyunk, pró és kontra érvekkel szeretnénk bemutatni az eseményeket, ezáltal szívesen foglalkoznánk ilyen jellegű elvi kérdésekkel is. Globális színtéren harcoló szervezetek mellé is oda tudunk állni, de a konzervatív irányból jövő gondolatokat is magunkénak érezzük. Azt valljuk, hogy az egyén képes a cselekvésre, és hogy a saját környezetében is változásokat érhet el. Nálunk helye van mindkét álláspontnak.

– Mit tapasztal, hogyan viszonyulnak az emberek a környezetvédelem, a környezettudatosság kérdéséhez?

– Vannak olyan országok, amelyeknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy ilyen kérdésekkel foglalkozzanak. Másutt viszont a környezettudatosság a civilizált viselkedés része. Azt látom, hogy nagyon hamar megtaláltuk az olvasóinkat: kezdetben a nők voltak többségben, majd két-három hónap elteltével a férfiak és az egyre fiatalabb korosztály irányába tolódott el a nézettség. Általában elmondható, hogy a nőket a gyermeknevelés és a család miatt jobban érdekli a téma. Nyugaton népszerű a környezetvédelem és a környezettudatosság ügye: a zöldmozgalmak, de a mértéktelen túlfogyasztás vagy a szennyező iparágak kitelepítésének ötlete is tőlük ered. Szerintem összességében nem állunk rosszabbul a nyugat-európai országoknál.

– Egy korábbi interjújában úgy fogalmazott: cselekvésre, gondolkodásra szeretnék biztatni az olvasóikat. Miben nyilvánul ez meg?

– Fontos, hogy a Greendex a civil szervezetekhez, egyesületekhez hasonlóan közösségi élményt is nyújtson. Például szívesen szerveznénk vezetett túrákat, amelyeken biológusok osztanának meg érdekességeket a résztvevőkkel. Gondoltunk filmvetítésekre és olyan összejövetelekre, ahová el lehet hívni egy tekintélyes előadót.  Majd a COVID után.

– Inkább a fiatal generáció tagjait vagy a középkorúakat, idősebbeket szeretnék megszólítani?

– Mindenkit szeretnénk megszólítani. A honlapunk mellett Facebook-oldalt is működtetünk, onnan is jönnek az olvasók, emellett most indítjuk el az Instagram-oldalunkat. Az elmúlt hetek statisztikái alapján látható, hogy a harmincas éveikben járókat érjük el igazán.

– Sokan azt gondolják, hogy amit az emberek tehetnek – tehát szelektíven gyűjtik a szemetet, fenntarthatóságra törekednek –, azzal mindössze csekély mértékben csökkenthetjük a Földön a környezetszennyezés mértékét. Egyetért ezzel?

– Nem értek egyet, mert a nagyipari szennyezők mellett rengeteg ember él a Földön, aki át tudja adni gyermekének a jó szemléletet A kulcs az, hogy a fiatalok mit látnak otthon. Ha úgy nőnek fel, hogy szüleik szelektíven gyűjtik a szemetet, akkor azt tartják majd a normális gondolkodásnak. Ha pedig valaki ilyen szemlélettel lesz cégvezető, akkor a saját értékrendjével hatni fog a vállalat tevékenységére is. Az emberek csak a saját portájuk környékén tudnak változtatni, nem várhatjuk el tőlük, hogy világszinten érzékelhető hatást generáljanak. Nekünk, a Greendexnek sem kell a külföldi attitűdöt megváltoztatni, kizárólag helyben kell cselekedni, mert az is fontos, hogy itt mi történik. Például az, hogy termelőtől vagy áruházban vásárolunk-e zöldséget. Jól tudjuk, hogy az emberek vásárlási szokásai meg tudják változtatni a világot. Minden egyén cselekedete számít, és az is fontos, hogy meg tudod-e becsülni a hazait. Tudod-e értékelni az Országos Kéktúrát vagy csak az El Caminóra mész el, mert az menőbb.

– Ön szerint ha az emberek környezettudatosabban élnek, hatással lehetnek a vállalatok környezetszennyezéssel kapcsolatos viszonyára is?

– Szerintem számtalan cég próbál változtatni a hozzáállásán, de köztük vannak olyanok is, amelyek a greenwashing, vagyis a „zöldre festés” jegyében igyekeznek környezettudatosnak látszódni. Az egyik ismert üdítőitalt gyártó multi például ivóvízforrásokat vásárolt, és ásványvizeket is piacra dob, de nem írja rá, hogy melyik termékcsaládhoz tartozik az áru. Akkor ugyanis már nem biztos, hogy a környezettudatos vásárlók megvennék a palackozott vizet. Az is érdekes, hogy minden, az életünkben elhasznált fogkefénk létezik valahol, azok nem bomlanak le, valahol felhalmozódnak, és problémát okoznak. Én azt látom, hogy az emberek igényei alakítják a piacot, és hogy a környezetvédelem egyre inkább előtérbe kerül. Nem mindig van tökéletes megoldás, de el kell gondolkodni azon, hogy van-e jobb alternatíva.