Alsóban az élet

Az ELKH ATK Talajtani Intézet azt kéri a lakosságtól, hogy a tudományos cél érdekében ássák el az alsóneműiket. A társadalom minél szélesebb rétegét célzó projekt részleteiről dr. Árvai Mátyással, az intézet tudományos munkatársával beszélgettünk.

– Önök azzal szólították meg az embereket, hogy ássák el az alsóneműiket. Miért kérik őket erre?

– A kezdeményezés ötlete onnan indult, hogy közösségi tudományra épülő projektben gondolkodtunk. A Talajtani Intézetben már tavaly ötleteltünk, de csak az év végén kezdett el körvonalazódni, hogy mit és hogyan szeretnénk vizsgálni. Azt tudni kell, hogy a közösségi tudomány nem ismeretlen fogalom, Kanadában, Nyugat-Európában is több ilyen projekt volt. Hazánkban is sok hasonló program fut, például az Ökológiai Kutatóközpont szúnyogészlelési akciójába is bevonták a lakosságot, hiszen a kutatók nem tudnak mindenhol jelen lenni.

– Tehát külföldön megvalósult projektet honosítottak meg itthon?

– Igen, ennek a programnak az alapját nem mi, hanem a kanadai agrárminisztérium találta ki. Ők szólították meg a gazdákat azzal a céllal, hogy ássanak el egy alsóneműt. Szerintünk egy ilyen jellegű talajtani vizsgálat esetében a legjobb, ha a földhasználókat, gazdálkodókat célozzuk meg. Mindig problémás folyamat az emberek megszólítása, így segítségül hívtuk a közösségi médiát, és ennek érdekében nagyjából egy hónapja elindítottuk Facebook-oldalunkat.

– Mi a projekt jelmondata?

– Alsóban az élet. A szlogen többértelmű, egyrészt a ruházatra, másrészt képletesen szólva a talaj fontos funkciójára is rámutat. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az egyik legfontosabb környezeti elem, sokkal komplexebb rétege a Földnek, mint elsőre gondolnánk. Egyébként meglepődtünk azon, hogy a közösségi oldal révén széles körben el tudtuk érni az embereket, akik aztán a megosztások útján már maguk vitték tovább a kezdeményezés hírét.

– Kik érdeklődnek a projekt iránt?

– Azt kell hangsúlyoznunk, hogy a kezdeményezés jó lehetőség arra, hogy akár gazdálkodóként, akár magánemberként megvizsgáljuk földterületünk talajának egészségi állapotát. Erre sokan kíváncsiak. A tudatos kertművelők is mindent megtesznek azért, hogy jobb állapotú legyen a földjük. Így azt mondhatom, hogy az emberek alapjában véve érdeklődnek a talajtani kutatások iránt. Jelenleg 840 alsónemű talált gazdára, a jelentkezési időszak március végén zárul.

– Térjünk rá egy kicsit a kutatásuk lényegére. Miért van szükség arra, hogy elássunk egy alsóneműt?

– Igazából annyi a jelentősége, hogy női alsónemű kerüljön a föld alá, ami a figyelemfelkeltés szempontjából is hasznosnak bizonyult. A lényeg, hogy 20-25 centiméter mélyre kell elásni egy pamut ruhadarabot, amit aztán hetven nap után kiszedünk. A talaj élővilága hihetetlen változatos, egy négyzetméternyi területen akár több százezer mikroízeltlábú is élhet a mikrobák mellett, amelyek befolyásolni tudják a talaj egészségét. Ennek jó indikátora lehet az elásott pamutanyag, hiszen azt a földbe kerülését követően az élőlények elkezdik lebontani. Akár azt is meg tudjuk mondani, hogy a női alsó hány százalékát fogyasztották el.

– Mi alapján számolják ezt ki?

– A kutatás elején digitális fénykép készül a ruhaneműről. Az egyszerűség kedvéért azt mondhatjuk, hogy az eredeti állapot a száz százalék. Két hónap elteltével kérünk egy fotót a kiásott bugyiról, és egy szoftveranalizáló szoftver segítségével kiszámoljuk, hogy mekkora hányadát bontották le az élőlények.

– Mire lehet felhasználni a kutatás eredményeit? Új talajművelési eljárást is feltalálhatnak?

– A pamutanyag elásásával nem az a célunk, hogy tápanyagot juttassunk a talajba, a bugyi jelen esetben csupán indikátorszerepet tölt be. Ezáltal az eredményeket sem használjuk arra, hogy művelési nóvumot határozzunk meg. A jelentkezőknek köszönhetően országos viszonylatban megbecsülhetjük, hogy hol alacsonyabb, hol magasabb a biológiai aktivitás. Nem egy bevett, nemzetközi szabvány szerint elfogadott módszertannal valósítjuk meg a kutatást, így nem lesznek nagyon pontos méréseink, a lakosság bevonásával mégis olyan mennyiségű adathoz jutunk, melyeknek megszerzése évekig tartana és hatalmas költségeket emésztene fel.

– Önök szerint milyen állapotban van a talaj? Milyen eredményre számítanak?

– Nincsenek prekoncepcióink, mivel országos lefedettségű, digitális talajparaméter-adatbázisunk van, ami a legtöbb kutatásunk alapját szolgáltatja. A talajélet becslése egy kicsit problematikusabb, ezért kértük az önkéntes civil kutatók segítségét. Terveink szerint a programot szeretnénk ősszel folytatni, mivel azt tudni kell, hogy a talajaktivitásra nagy hatással van az aszály és a fagy. A nyári szárazságkor csökken, majd augusztus végétől egészen az első fagyokig újra felpezsdül a talajélet.

– Terveznek hasonló projekteket is?

– Ez az első közösségi tudományos talajtani vizsgálat, és hatalmas érdeklődés mutatkozik iránta. Köszönjük mindenkinek, aki eddig jelentkezett! Az intézetnél a hazai programok mellett vannak európai uniós projektek is, melyek sok szálon kapcsolódnak össze az olyan kezdeményezésekkel, melyekbe bevonják a civil tudósokat is. Az is fontos szempont, hogy a közösség tagjai akár a tudatos földhasználat, a környezetváltozáshoz való alkalmazkodás, a fenntartható mezőgazdaság és az élelmiszer-biztonság terén is megoszthatják a kutatási tapasztalataikat. Emiatt elképzelhető, hogy a jövőben más projektünk is lesz, de egyelőre csak erre fókuszálunk.