Kalózok a magyar tengeren

Manapság békésen strandolhatunk a Balatonnál, néhány évszázaddal ezelőtt viszont kemény ütközeteket vívtak a tavon. Ennek a korszaknak állítana emléket A magyar tenger kalózai elnevezésű filmötlet, melyről Szigel Gábor forgatókönyvíróval beszélgettünk.

– Mindenki ismeri a Karib-tenger kalózai filmeket. A Balatonon játszódó film a híres produkciók hazai változata lenne?

– A címet tényleg onnan vettük, de a hasonlóság ezzel nagyjából ki is merült. Tudtuk, hogy erre a címre sokan felkapják a fejüket, de nem valami magyar adaptációra kell gondolni, a történet és a dimenziók is teljesen mások. A cselekmény az 1600-as években játszódik a török kori Balatonon, amikor az oszmánok hazánk jelentős részét, így a Balaton déli partját is uralmuk alatt tartották. Ha már mindenképpen filmes párhuzamokat keresnénk, akkor a filmötletünket inkább A koppányi aga testamentumához tudnám hasonlítani. Szóval ez is ízig-vérig magyar sztori, történelmi kulisszák előtt.

– Való igaz, hogy furcsa lenne, ha Jack Sparrow kapitány hasonmása szelné a Balaton hullámait. Akkor pontosan honnan jött az ötlet?

– 2018-ban a Magyar Nemzeti Filmalap pályázatot hirdetett történelmi filmes ötletekre. A pályázat előtt nem sokkal vitorlásvizsgát tettem, és mivel mindig is érdekeltek a kalóztörtének, gyermeteg pillanataimban elgondolkoztam azon, hol lehetne itthon „kalózkodni”. Arra jutottam, hogy ez a mai Balatonon szinte lehetetlenség, mivel ha felhúznám a halálfejes zászlót, pillanatok alatt ott teremnének a vízi rendőrök… Aztán véletlenül a kezembe került egy cikk arról, hogy a XVII. században teljesen más volt a tó környezete. Akkor tényleg voltak itt hadihajók, melyek csatákat is vívtak a tavon. Szóval, ha valamikor lehetséges volt kalózkodni Magyarországon és konkrétan a Balatonon, akkor azt a lehetőséget ebben az időszakban kell keresnünk. Úgy véltem, hogy van potenciál az ötletben, így be is neveztem a filmalap pályázatára, ők pedig kiválasztottak.

– Azért a Karib-tengerhez képest a Balatonon valószínűleg sokkal kisebb hadihajók közlekedtek.

– Pontosan, nem három ágyúsoros fregattokra, hanem olyan egyárbócos, húsz-harminc főt befogadni képes hajókra kell gondolnunk, melyeknek az orrán vagy a tatján elhelyeztek egy ágyút, valamint evezőkkel is felszerelték őket. Ilyenekből a törökök és a magyarok is kisebb, körülbelül egy tucat hajóból álló flottát tartottak fenn a Balatonon, amelyekkel azért egyszerre akár 200-300 embert is át tudtak dobni egyik partról a másikra egy-egy rajtaütéshez – szóval összességében azért komolyabb akciókat is lehetővé tettek.

– Ezek szerint jelentősebb hadműveletek is folytak a Balatonon?

– Igen, vannak írásos emlékek arról, hogy a törökök több hajóval ütöttek rajta a keszthelyi vásáron, illetve a tihanyi magyar flottilla is kifosztotta a siófoki vásárt, sőt konkrét hajós csatáról is tudunk. A forgatókönyv írásakor alaposabban utánaolvastam a történelmi háttérnek, és itt mindenképpen meg is kell említenem dr. Végh Ferenc pécsi történész nevét, aki kutatásaiban a balatoni hadiflotta történetét feltárta, és akitől a fentieket én is tudom.

– A filmötlet történetében szereplő helyszínek mind a valóságot tükrözik?

– Alapvetően igen. A tihanyi apátságot gyakorlatilag erőddé alakították, a várhoz tartozott kikötő és hadihajók is. Hasonló volt a helyzet Szigligeten, ahol az óvár volt a sajkások szálláshelye, ennek van is emlékhelye a település mai kikötőjében. Siófok pedig a törökök központja volt, de a balatonendrédi erődnél vagy a balatonszemesi Bolondvárnál is állomásozott egy flotta. Bár a filmötletünk szereplői kitaláltak, de egyébként név szerint is ismerünk tihanyi várkapitányokat, tudunk hozzájuk kötni történeteket, és nagyon érdekes sztorik is vannak ezek között, amik mind inspirálták a fiktív történet alakítását is.

– Térjünk rá egy kicsit a látványvilágra. Számítógéppel készült animációkkal teli filmet képzelt el?

– Igen. Mivel egyelőre csak a forgatókönyv készült el, így eddig nem voltunk tekintettel a megvalósíthatóságra és a költségekre. A filmalap a forgatókönyv elkészítését támogatta, de azóta nem részesülünk további finanszírozásban. Most akarjuk felmérni az igényeket és azt, hogy mekkora érdeklődés mutatkozik a sztori iránt. Szerintem csak akkor lenne értelme megvalósítani az ötletet, ha kellően látványos produkciót lehetne belőle készíteni.

– A filmkockákon felrobbanó hajókat, nagy csatákat is láthatnánk?

– Mindenképpen törekednénk a látványos jelenetekre. Ezért is gondolkodunk az animációban, mivel ha élő szereplőkkel szeretnénk rögzíteni ezeket, annak költségei a kis magyar piacra szánt film lehetőségeihez képest irreálisan magasak lennének. Persze a látványos animáció sem olcsó…

– Klasszikus kalóztörténetet vagy fordulatokkal teli sztorit kell elképzelnünk?

– Igyekeztünk fordulatosra írni a történetet, a kalandfilmek műfaji sajátosságait követve. Főszereplőnek alapvetően paraszti sorban lévő emberek választottunk, ami talán azért különleges, mert a török hódoltság idejét idéző alkotásokban (Egri csillagok, A koppányi aga testamentuma) jellemzően a katonai réteg adja a főhősöket. Mi viszont be szerettük volna mutatni a frontvonal közelében élő parasztság nézőpontját is.

– A leírás szerint a történet valamikor az 1600-as években játszódik. Miért nem választottak ki egy konkrét eseményhez kapcsolódó esztendőt?

– Mivel a szereplők is kitaláltak, így nem láttuk értelmét egy konkrét évszám kiválasztásának. A történet a tizenöt éves háború után, de a törökök kiűzése előtt játszódik. Emellett a 150 évig tartó török uralom története nemcsak a történelemkönyvek lapjaira került hadjáratokból, hanem a köztük lévő, kevésbé látványos „békeidőkből” is állt, és az utóbbiak legalább olyan érdekesek, mint az előbbiek. A „béke” ugyanis nagyjából csak annyit jelentett, hogy szüneteltek a nagy ostromgépekkel végrehajtott várostromok, de a portyázások, az emberrablások és a rajtaütések folyamatosan előfordultak.

– A török flották a Duna hullámait is szelték. A folyami kalózok történetét kevésbé lehetne eladni?

– Közismert, hogy a dunai hadihajók a nándorfehérvári csatában kulcsszerepet játszottak, és talán nem annyira közismert, de valójában a többi Duna menti vár körüli harcoknak is fontos szereplői voltak. Szóval az is érdekes téma, de az, hogy ilyen hadihajós történetek a Balatonon is voltak, talán több újdonsággal szolgál, és az sem elhanyagolható szempont, hogy Magyarországon szinte mindenkinek van egy kedves balatoni emléke, kötődése. Ezért esett a választás a Balatonra.

– Eljuthat-e a filmötlet a megvalósításig?

– A forgatókönyv készen van, a következő lépés, hogy valahonnan támogatást szerezzünk. Bár a filmalap jogutódja, a Nemzeti Filmintézet egyelőre nem finanszírozza tovább a projektet, azért titokban reménykedem, hogy esetleg még meggondolják magukat. Azt sem tartom kizártnak, hogy privát forrásból szerezzünk pénzt, mivel a Balaton sokak életében fontos szerepet tölt be, és szerintem a témában a népszerűség és a siker lehetősége benne van. Forgatókönyvíróként az most a célom, hogy találjunk finanszírozót, producert és profi stábot, amelyik feldolgozza a történetet.

– Érkeztek már megkeresések?

– Igen, a forgatókönyv fejlesztési fázisában több rendező is érdeklődött, akik láttak a forgatókönyvben fantáziát, de mi is megkerestünk producercéget. De persze finanszírozás nélkül nyilván az érdeklődés is kisebb.

– Ha megvalósulna, milyen sikert jósolna a filmnek?

– Biztos vagyok benne, hogy megfelelő látványvilággal egy nagy nézőszámot generáló, népszerű produkció lenne. De két lábbal állok a földön, a megvalósulási esélyeket illetően nem vagyok teljesen naiv, mivel elég sok pénzt kellene szerezni hozzá. De a nehézségek ellenére sem adom fel. Az utóbbi évtizedekben nem nagyon készültek olyan alkotások, melyek a török hódoltság témakörét elevenítik fel, így kifejezetten motivál, hogy modern és szórakoztató film készüljön erről a korszakról. Ráadásul a Balatonról, amit mindenki ismer, de nem így. Akinek tetszik az ötletünk, azt kérjük, hogy látogassa meg  és lájkolja az oldalunkat, mivel a projekt egyetlen esélye, ha kellő érdeklődés mutatkozik iránta.