Szent István-emlékérme

Szent István király tiszteletére új emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank, ami egyben egy új sorozat kezdő darabja. Az új éremmel kapcsolatban a Horváthné Rudolf Terézzel, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.

Államalapító királyunk ezer évvel uralkodása után is fontos szerepet tölt be hazánk életében. Alakjával nemcsak a művészetben, de különböző emlékérméken is találkozhatunk. A gyűjtők előtt jól ismert példaként említhető az 1938-ban kibocsátott öt pengős pénzérme, de a forint pénzrendszerben is több emlékérme is született első királyunk tiszteletére.

Tematikus gyűjtők – akik egy bizonyos gyűjtési területre koncentrálnak, akár uralkodókat, akár történelmi tematikát gyűjtenek – biztosan a gyűjteményükben szeretnék tudni azokat az érméket, amelyek Szent Istvánnal kapcsolatosak. De mindezek csak másodlagos indokként említhetők ebben az esetben, hiszen a most megjelent Szent István király-emlékérme egy új emlékérme-sorozat kezdő darabja.

Horváthné Rudolf Teréz hangsúlyozta, hogy az Országépítő királyok Árpád dinasztiájából nevet viselő széria az Árpád-ház királyai előtt tiszteleg, és a történelmi hűség, illetve a sorrendiség betartásával legnagyobb, legkiemelkedőbb királyaink kapnak benne helyet.

Lehet-e fizetni Szent István-os érmével?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs osztályától megtudtuk, hogy az emlékérmék rendelkeznek mindazon kötelező alaki kellékkel, amelyek egy érmet érmévé, azaz pénzzé tesznek: van névértékük, megtalálható rajtuk a kibocsátó ország megnevezése, a kibocsátási idejüket jelző verési évszám és szerepel rajtuk a verés helyét igazoló verdejegy.

Ennek ellenére mégsem az a feladatuk, hogy a pénzforgalomban a fizetőeszköz szerepét töltsék be, erre a forgalmi pénzérmék hivatottak. Az emlékérmék kibocsátásával a jegybank a történelmi és kulturális értékeink, nagyjaink előtt tiszteleg vagy éppen kiemelkedő kortárs eseményekre hívja fel a figyelmet. Ebből adódóan sokkal inkább kiváló figyelemfelkeltő, ismeretterjesztő eszközök, hiszen sokan követik érdeklődéssel, hogy egy-egy pénzérmén ki szerepel vagy milyen eseményt örökít meg.

Bár a művészi kivitelezés mellett az emlékérmék egyik leglényegesebb tulajdonsága, hogy néhány száz darabtól néhány ezer darabig terjedően meglehetősen alacsony a verhető példányszámuk, egy-egy emlékérme előállítása a tervezéstől a kivitelezésig 3-6 hónapig is eltarthat.

Így készülnek az emlékérmék

Az emlékérmék és a forgalmi érmék gyártási technológiája – bár mindkettő sajtolás útján, úgynevezett hideg benyomással készül – eltér egymástól. Horváthné Rudolf Teréz ismertette, hogy a forgalmi érmékből a pénzforgalmi igényekhez igazodóan évente több millió darabot gyártanak, automata adagolással, percenként hatszáz darabos löketszámmal, emberi kéz érintése nélkül, egyszeri veréssel. Az emlékérmék viszont kézi adagolással készülnek: az érmék gondosan előkészített alapanyagát, az úgynevezett lapkát csipesszel fogva, egyenként helyezik be a verőgépbe. Az emlékérme gyártására alkalmas verőgép nyomóereje 170 tonnától akár 400 tonnáig is terjedhet, és ezzel az erővel egy-egy lapkára többször is ráütnek, a készítendő emlékérme éremképének részletgazdagságától és plasztikai magasságától függően.

Horváthné Rudolf Teréznél arról is érdeklődtünk, hogy az emlékérmék domborlenyomata vajon tényleg nagyobb méretben készül-e el, és azt kicsinyítik le a kellő méretre. A vezérigazgató leszögezte: először grafikai terv készül külön-külön az emlékérme mindkét oldaláról, A4-es lapra elférő, az emlékérme eredeti méretéhez képest jóval nagyobb méretben. Az emlékérmék tervezésére pályázatot hirdet a kibocsátói jogkörrel kizárólagosan rendelkező Magyar Nemzeti Bank. Egy-egy pályázatra általában három éremművész, szobrászművész kap meghívást.

Gipszmodell is készül

A művészek a pályázatra grafikai terveket nyújtanak be, több változatban. Szakértői zsűri értékeli a pályamunkákat, majd tesz javaslatot az MNB-nek a megvalósítandó tervre. A nyertes grafikai tervekről ugyancsak nagyméretű, 160-180 mm átmérőjű gipszmodell készül. A gipszmodellen faragja meg a tervezőművész az éremkép harmadik dimenzióját, rendeli hozzá a plasztikai elemeket a grafikai terv kétdimenziós változatához.

Azért készülnek el az emlékérmék esetében a valóságosnál nagyobb méretben a gipszmodellek is, hogy minden apró részlet tökéletes pontossággal átörökíthető legyen a majdani érmére. A gipszmodellekről digitalizált másolat készül. Ezt a képet CNC-marógéppel, számítógép-vezérléssel, a készítendő emlékérme méretére lekicsinyítve marják be egy acéltömbbe, majd benyomják egy másik acélrúdba, az ún. verőtőbe. Az így átörökített éremkép negatív lesz. A negatív éremképű verőtőt – éremoldalanként egyet-egyet – fognak be a verőgépbe. Közéjük kerül a fémlapka, amelyre a verés történik.

Nagy és elismert királyok kapnak helyet az érméken

Azt is megtudtuk, hogy az MNB minden emlékérme esetében tematikai szakértőt kér fel a tervezői pályázatok meghirdetését megelőzően. A velük folytatott konzultáció alapján fogalmazzák meg azokat az alapvető tervezési kritériumokat, amelyeknek a pályamunkáknak tematikai szempontból meg kell felelniük a történelmi hűség, a pontosság, a valósághű ábrázolás érdekében. Ez történt az Országépítő királyok Árpád dinasztiájából tematika esetében is.

A vezérigazgató ismertette: a kiválasztás arra fókuszált, hogy a legkiemelkedőbb, az ország sorsára leginkább befolyással bíró és ható uralkodók jelenjenek meg az emlékérméken, azzal a céllal, hogy az emlékérmék ismeretterjesztő szerepének kiaknázásával a történelemtudomány és a történelmi köztudat eltérő hangsúlyai közeledjenek egymáshoz.

Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a különleges pénzeszközök gyűjtése már kiment a divatból, az emlékérmék iránt az elmúlt években folyamatosan növekszik a kereslet, évről évre egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható. Természetesen ez összefügg a korszerűsödő értékesítési csatornák – mint például az online értékesítési lehetőségek –, illetve a promóciós eszközök kihasználásával is.

Egyes érmék napokon belül gazdára találnak

Általánosságban is elmondható, hogy míg a magyar történelem legkiemelkedőbb szereplői és általában a történelmi tematikák inkább a klasszikus gyűjtői kör érdeklődésére tartanak számot, addig az aktuális nemzetközi sportesemények (labdarúgó Európa-bajnokság, olimpiai játékok) alkalmából megjelenő emlékérmék vagy az olyan populáris tematikák, mint a magyar vadász- és pásztorkutyákat bemutató érmesorozat darabjai, a 2021-ben induló magyar népmesék sorozat a nem gyűjtő, de az adott téma iránt érdeklődők figyelmét is felkeltik, így szélesítik a vevői kört.

Természetesen minél alacsonyabb egy-egy emlékérme maximálisan verhető példányszáma vagy minél szélesebb kör érdeklődésére számot tartó aktuális eseményt céloz meg a tematikája, annál keresettebb az adott érme. Vannak olyan emlékérmék, amelyek darabjai napokon, néhány héten belül gazdára találnak. Ilyenkor igen gyorsan elkezdődhet a másodpiaci értéknövekedés, pusztán a keresleti igények miatt. Mindazonáltal általánosságban elmondható, hogy az emlékérmék esetében a limitált példányszám, nemesfémek esetében a bennük lévő nemesfémérték, a művészi kivitelezés, illetve a névértékükhöz kötődő kibocsátói beváltási garanciavállalás okán valóban számítani lehet az értékük növekedésére. Nem lennénk meglepve, ha az Országépítő királyok Árpád dinasztiájából sorozat darabjai is hamar gazdára találnának.