A vakondok aranya
Vakondoknak köszönhetjük, hogy Simontornyán török hódoltság korabeli pénzérméket találtak.
A becsületes megtalálók lelkiismeretesek voltak, hiszen nem tették zsebre a zsákmányt, hanem azonnal szóltak a régészeknek. Így nem a feketepiacon, hanem a múzeumban kötött ki a különleges leletanyag.
A Tolna megyei intézmény nemrégiben jelentette be, hogy a török hódoltság kezdetén elrejtett éremleletre bukkantak Simontornyán. Egy családi ház melléképületének sarkánál leltek rá a régi pénzekre, melyeket egy vakond túrt fel a felszínre.
– Az érméket évszázadokkal ezelőtt egy korsóba helyezték el, ami a mai földfelszíntől számítva 35 centiméter mélyen feküdt. Az egyik bejelentő kicsit utánaásott a vakond járatának, és akkor vette észre, hogy az érme egy sérült, oldalára dőlt edényből származik. Ezután értesítettek minket, én pedig kértem, hogy ne folytassák tovább a munkát – idézte fel Ódor János.
A régészek a bejelentés másnapján feltárták az edényt. A korsót a szekszárdi múzeumban numizmata, restaurátor közreműködésével bontották szét. Mivel az alja sérült volt, így onnan kezdve elemezték a tartalmát. A réteges bontás során kiderült, hogy a korsóba nem hosszabb időn keresztül rakták az érmeket, vagyis a régebbiek nem az alján, a fiatalabb pénzek pedig felül helyezkedtek el, hanem keveredve.
– Valószínűleg hirtelen rejthették el, erre utalhat a rendezetlenség és az is, hogy a korsóban néhány patinásodott szalmaszálat, levelet is találtunk – mondta az igazgató, majd hozzátette: egy bőrszütyőben pedig öt darab aranypénz rejtőzött, melyet az ezüstpénzek tetejére helyeztek.
A növényi maradványok kapcsán Ódor János elmondta, hogy alaposan átvizsgálják az edényben talált földet is, hátha vannak benne további olyan növénymaradványok, pollenek, melyek segíthetnek a környezet rekonstruálásában.
– A pénzeket egyébként a középkori Simontornyától pár száz méterre fekvő helyen találták meg. Azt feltételezzük, hogy egy középkorban használt út közelében rejthette el a tulajdonosa. Most csak egy négyzetméteres területet tártunk fel, de tervezzük, hogy tavasszal nagyobb felületen is megvizsgáljuk a lelőkörülményeket – ismertette az igazgató.
A szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum vezetője szerint több szempontból is érdekes a simontornyai éremkincs. Egyrészt a pénzlelet ritka előfordulású régészeti jelenség, az átlagosnál több információt hordoz és általában nagy traumára, hatalomváltásra, háborús időszakra utalhat.
Másrészt a jóhiszemű, törvénytisztelő bejelentőknek köszönhetően régész tárhatta fel a helyszínt, ami ritka szerencse. Továbbá az edény szétszedése is ellenőrzött keretek között zajlott, és megállapították, hogy 1625 darab érme lapult benne. Hunyadi Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos és I. Ferdinánd ezüstdénárjai mellett hazai ezüst obulus, osztrák és lengyel területről származó ezüstveretek, de török akcsék is előkerültek.
– Az öt aranypénzből három Szapolyai János, kettő pedig Hunyadi Mátyás idejéből származik. Előbbi rövidebb ideig volt forgalomban, kevesebb példányszámban verték, emiatt sokkal értékesebb. A szakemberek azt is meg tudják mondani, hogy mennyiért váltották egykor az aranyat, de azt is, hogy a lelet összesen mennyit ért. Valószínűleg az elrejtett pénzből több ökröt is meg lehetett volna vásárolni akkoriban, illetve egy zsoldos katona mintegy éves bére lehetett az elrejtett pénz – mondta a szakember.
Az elrejtés időpontjával kapcsolatban a pontos évszám azonosítását valamelyest segíthetik az érméken szereplő évszámok.
– Az éremleleteknek mindig van egy nyitó- és záróverete. Jelenleg egy 1542-es dénár a legkésőbbi, de majd a restaurálás során derül ki, akad-e esetleg azutáni. Ebből bizonyosan következtetünk arra, hogy 1542 után rejthették el – ismertette Ódor János.
A török hadak 1541-ben foglalták el Budát, az azt követő években nyugati irányban is szélesíteni kezdték a hódoltság területét. Írásos források alapján tudjuk, hogy Tolna megye belső területeit: Ozora, Simontornya, Tamási, Dombó és Döbrököz várait – melyek közepes erősségek voltak – 1545 novemberében foglalták el a törökök. Így akár abban az időszakban is elrejthették a korsót.
Mivel a szekszárdi múzeum a területileg illetékes intézmény, így itt leltározzák majd a Simontornyán talált korsót és a tartalmát. Ha a restaurálás és az érmék vizsgálata a tervek szerint halad, akkor kamarakiállítás keretében elsőként Szekszárdon lehet majd megtekinteni a gyűjteményt 2021 tavaszán.
– A most előbukkant pénzlelet apropóján fontos hangsúlyozni, hogy a földben talált régészeti korú tárgyak az állam tulajdonát képezik. Bízom benne, hogy sokan tanulnak majd a simontornyai bejelentők jó példájából. Ha rálelünk valamilyen értékesnek vélt leletre, akkor erkölcsileg is mérlegelni kell a helyzetet. Sokkal fontosabb ugyanis, hogy múzeumba jutva a köz vagyonát képezzék, ezáltal a történelem részévé váljanak a műtárgyak, mint hogy némi remélt haszonszerzés reményében eltitkolja a találó tárgyakat. Ezért bátran szóljanak a helyi jegyzőnek vagy múzeumnak, ha valamit találnak. Még mindig jobb egy kevésbé fontos lelet miatt helyszínre vonulni, mint hogy elsikkadjon egy fontosabb. A simontornyai becsületes találók a lelet meghatározását és értékbecslését követően jogszabályban rögzített módon jutalomra is jogosulttá váltak – zárta gondolatait az igazgató.
