Agyat a chipbe!
A nagy terv: emberi agysejteket ültetnének mikrochipekbe hatékonyságnövelés és energiaspórolás céljából.
Mondhatnánk, hogy nincs semmi új a nap alatt, hiszen ez csak egy átlagos hétköznap 2021-ben, de talán érdemes óvatosabban gondolkodni. A Neuralink, Elon Musk dédelgetett kezdeményezése már bemutatta egymásnak az agyat és a hajszálvékony elektródákat azzal a céllal, hogy az emberiség megelőzhessen jó pár gyógyíthatatlan betegséget, segítsen a hallás- és látáskárosultakon, idővel pedig lehetővé tegye akár a gondolatátviteles kommunikációt is. Nem véletlen, hogy sokan idegenkednek egy hideg fémdarab beültetésétől az agyukba, ami egyéb veszélyek mellett minden létező biometrikus adatot korlátlanul mérhetne.
Most azonban épp fordítva gondolkodtak a tudósok. A napokban kiadott közleményében jelentette be az angliai Aston Egyetem kutatócsoportja, hogy egy új projekt sikere várható: a Neu-ChiP elnevezésű kutatás terve, hogy emberi agysejteket ültetnének mikrochipekbe hatékonyságnövelés és energiaspórolás céljából.
Egész pontosan úgy áll a dolog, hogy a csapat emberi őssejtek rétegeit ülteti majd a mikrochipek felületére, így szimulálva az agykéreg szerkezetét. A sejteket megadott mintákban stimulálják majd, és a legfejlettebb 3D-s számítógépes modellezés segítségével figyelik a neuronokban beálló változásokat. Így mérik meg, hogy mennyire képes alkalmazkodni a sejt a chiphez, és amennyiben létrejön a fúzió, ezzel az új humántechnológiai kooperációval egészen új, gyors tanulási folyamatra tehet szert a jövőbeni gépi intelligencia.
Amíg Musk azzal riogat, hogy emberi munkaerőre egyre kevésbé lesz szükség, így csak azzal őrizhetjük meg létjogosultságunkat, ha lépést tartunk a technológiával – jobban mondva magunk is kiborggá válunk –, addig a Neu-ChiP feltalálói épp ellenkezőleg gondolkodnak. Mivel egyelőre még igenis mi vagyunk az úr a háznál, a jelenleg erősen korlátolt képességű mesterséges intelligencia szorul a mi segítségünkre. A projektbe fektetett hatalmas pénzösszeg (3,06 millió font) alapján van ok a bizalomra, hiszen a gyakorlatban patkányneuronokkal már sikerrel járt a kísérlet.
Rémi Monasson professzor, a kutatócsoport vezérigazgatója így nyilatkozott: – A Neu-ChiP segítségével nem csupán modellálni tudunk rendkívül komplex rendszereket. Ennél sokkal többről van szó. Célunk, hogy egy élő, teljes neurális hálózatot hozzunk létre, és olyan szintre fejlesszük, hogy az nem triviális számításokat is végre tudjon hajtani.
Egyelőre főképp az egészségügyet célozzák az efféle próbálkozások, és hatalmas robbanást ígérnek az orvoslásban, akár már a következő tíz évben is. Ez már nem sci-fi. A BrainGate nevű cég a mozgásért felelős agyterület stimulálásával elérte, hogy egy chip segítségével az alany képes legyen egy kurzort mozgatni a gondolatai alapján, egy másik kísérletben pedig egy mozgássérült nő irányított egy robotkart. 2015-ben a Cyberkinetics hasonló eredményekkel büszkélkedhetett, de hátborzongató az is, hogy a brazil Miguel Nicolelis és csapata egy olyan exoszkeletont épített, ami pusztán a viselője gondolataival irányítható.
Mit jelent ez a pizzásdobozzal karanténban csücsülő mezei halandók számára? Ha a Neu-ChiP programja sikerrel jár, átlépjük az energiafogyasztás jelenlegi korlátait, ami paradigmaváltást jelent a gépi tanulás területén. Tehát csak egy átlagos munkanap van 2021-ben, de az ajtón a negyedik ipari forradalom kopogtat.
