Erdélyibb lesz, mint valaha
Csütörtökön kezdődik a 26. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár.
A könyv nem lélek nélküli árucikk, belőle soha nem elég, szoktuk mondogatni. Tudjuk, hogy a könyv segít élni, életben maradni, de azt kevesen gondoltuk, hogy akár létszükséglet is lehet. Eddig. A belgák a november eleji szigorítások bevezetésekor meglepték a könyvbarátokat: csak az alapvető szükségleteket kiszolgáló boltok maradhattak nyitva, és a könyvesboltokat is ide sorolták. Vajon tudnánk élni könyvek nélkül? Nehéz elképzelni, még a jól bejáratott, de elmaradt könyvvásárok helyén is űr maradt. Hiányoznak a nyomdaillatú, új kiadványokkal megrakott standok, a személyes találkozások, a jó hangulatú beszélgetések. Pontosan negyed évszázad után, november 12–14. között a 26. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár is csak virtuálisan fogadhatja látogatóit. A szervezők tavasz óta negyedszer váltanak forgatókönyvet, a rendezvény végül az online térbe kényszerült, de sikerült úgy alakítani a programot, hogy mi, olvasók otthonról követhessük a könyvbemutatókat, a fórumbeszélgetéseket és a felolvasószínházakat. – A vásár mottója most lett igazán aktuális: Otthon vagy, azaz a vásár beköltözött a nappalinkba, de ez még nem garancia arra, hogy az erdélyi magyar kiadók túlélik az ágazatot ért válságot – figyelmeztet Káli Király István író, a vásár főszervezője. A Romániai Magyar Könyves Céh elnöke olyan erdélyi kiadóról is tud, amelynek hetvenszázalékos jövedelemkieséssel kell számolnia, így több kiadásra tervezett könyv megjelenése is kérdésessé vált. – Erdélyben a könyvkiadás áldozatos munka, a bevétel legfeljebb a kiadó működésének fenntartását szolgálja, ezért szükség van a könyvbarátok szolidaritására, empátiájára, különösen most, a karácsonyi ajándékvásárlás időszakában – hívja fel a figyelmet Káli Király István. Az idei vásár erdélyibb lesz, mint valaha, annak érdekében, hogy azok az erdélyi kiadók is túléljék a „létferdülést”, amelyek magas színvonalú, értékes könyveket adnak ki, de alig 300-500 példányban.
Az online térben megszervezett könyvvásárnak is ugyanaz lesz a célja, mint korábban: minél több fiatalt meghódítani az olvasásnak. – A könyvre szoktatást a bilire szoktatással kell kezdeni – véli az író. Ha ugyanis meg van szabva a gyerek fejlődésének útja, csak megközelítés kérdése lesz, hogyan viszonyul majd felnőttként az írott kultúrához. Káli Király István élete egyik legnagyobb eredményének tartja, hogy több ezer gyerek is megfordult a könyvvásárban, sőt „odaátra” is készül magával vinni emlékezetes momentumokat: egy gyerek, kezében egy könyvvel leült a lépcsőre, és záráskor még mindig olvasott, egy másik évben egy gyereksereg letelepedett a csigalépcső aljába, és egymásnak olvastak fel egy könyvből. Idén a személyes író-olvasó találkozók elmaradnak ugyan, de az online térben minden napra jut egy-egy beszélgetés a kortárs magyar gyerekkönyvszerzőkkel is, ugyanakkor könyvbemutatókon, irodalomtörténeti előadásokon és roppant izgalmasnak ígérkező fórumbeszélgetéseken is részt vehetünk, az első estére pedig felolvasószínházat is kínál a vásár. November 12-én, csütörtökön a 100 év transzilvanizmus és ami utána jön téma köré szerveződik a program, a beszélgetésekből arra kaphatunk választ, különböző nemzedékek hogyan viszonyulnak a trianoni békeszerződés utáni Erdély kényszerűen önállósult szellemi életének megteremtéséhez, fenntartásához. Pénteken Külön utak és keresztutak – Egymás mellett és együtt Erdélyben címmel az egymás mellett élő nemzetiségek irodalma lesz a meghatározó téma, szombaton az irodalmi barátságok alkotókra gyakorolt hatásáról hallhatunk fórumbeszélgetést, majd pályakezdők faggatnak elismert erdélyi szerzőket.
