Határ Győző: Éjszaka minden megnő – könyvajánló
Walczer Patrik | 2020.09.22. | Aktuális

Határ Győző: Éjszaka minden megnő – könyvajánló

Vajon öröm vagy nyomasztó érzés fogja el a Földön egyedül érő embert? Többek között ezt írja meg Határ Győző Éjszaka minden megnő című regényében, melyben végigkövethetjük egy házalóügynök vívódását.

„Bárcsak egyedül lehetnék.” Gondolják magukban azok, akik egy kis magányra vágynak, ám ez a csönd és az egyedüllét sokszor nem azoknak adatik meg, akik feltétlenül ezt kívánják. Archie Dumbarton, a regény főhőse egy szép reggelen megtapasztalja, hogy milyen nyomasztó tud lenni a magány. A lexikonokkal kereskedő férfi, aki egyben igazi ezermester is, arra eszmél fel, hogy ő maradt az egyedüli ember a Földön.

Már a kialudt olvasólámpa, a „zárlatos” rádióóra is mind sejtet valamit, de arra ő sem számított, hogy harminckét éves korára özvegy lesz. A házaló ügynök ugyanis megtalálja felesége, majd gyermeki jéghideg testét. Rögtön mentőkért, egyenruhásokért telefonálna, csakhogy süket a vonal. Valami nincs rendjén… Archie kezdetben élvezi, hogy „uralja” a Földet, ám idővel a magány egyre inkább nyomasztóvá válik számára. Végül rádöbben, hogy ebből a nyomasztó világból csak a krisztusi megváltáson keresztül szabadulhat.

Hol olvashatom el a könyvet? A Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából IDE KATTINTVA ingyenesen elérhető!

Így vélekednek az íróról:

„Határ Győző életművét két véglet határozza meg: távol él a magyar irodalmi folytonosságtól, mégis kötődik a régió sajátos világához; bárha élete jelentős részét emigrációban tölti, és egész pályáját (tehát otthoni életét is!) a magyar irodalmi közélettől különváltan élte – írói beszédmódja minden mozzanatával kötődik az itthoni klímához (sőt az emigráció utóbb talán még inkább összeköti a hazai irodalommal).” – Kabdebó Lóránt, Forrás Folyóirat

Így vélekednek az alkotásról:

„Az Éjszaka minden megnő című regénye a hős le- és elpusztulásának története. Itt különösképp érvényes az Anibel esetében is emlegetett megfoghatatlan erőtér jelenléte, ami anomáliák gyűjteményévé változtatta a világot. A középszerű ember tehetetlenül áll szemben az abszurd helyzettel, kiszolgáltatott. Határ hőse, Archie napról napra él, számára a tervezés szinte lehetetlen. Tipikus fajtája a Határ által leírt a „narkotikum fogyasztó állat” kategóriájának, a Baudelaire által megjósolt „elbaromiasodás” termékének, az „egylabdahívő”, műveletlen embernek. Még az „új megváltás” sem képes segíteni a jóléti társadalom fogyasztói kultúráján.” – Dr. Mohácsi János: Határ Győző regénypoétikája, Doktori értekezés tézisei, 2013

Ezt gondolja egy olvasó a műről:

Egy olvasó véletlenül kaparintotta meg a könyvet, nem is tervezte, hogy valaha elolvassa majd. Végül mégis rávette magát és nem bánta meg, mivel Határ Győző regényének sorai mélyen megérintették őt.

Idézet a könyvből:

„Archie nemhiába volt lexikonnal házaló házalóügynök, üres óráiban, ha elfogta a kíváncsiság, nekihasalt, és naphosszat bújta portékáját. Lexikonolvasás közben nemegyszer bukkant megfoghatatlan rejtélyre, megfejthetetlen talányra, de ő maga, a maga egyszerű életében ilyen áthatolhatatlan gomolygó titokkal még nem találkozott.

Alighanem ez az – gondolta –, annak kell lennie.

Érzi, egyre nehezebben tudja leküzdeni azt a szorongásfélét, amit az előbb még sikerült kikapcsolnia. Töpreng, okoskodik; de az is, mint a fütyörészés a sötétben.” – 2. fejezet

Fotó: unplash
Névjegy
Fotó: pim.hu/Wachter Klára

Határ Győző (1914-2006) Kossuth-díjjal kitüntetett író, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) egyik alapító tagja. Már igen fiatalon felfedezték tehetségét, 16 éves korában már hegedült, emellett zongorázni tanult. Zenei pályája egy évvel később véget ért, mert felvették a Budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karára. Az egyetemen nem csak a szakmai ismeretekben mélyült el, de több idegennyelvet is elsajátított. A második világháború idején fogházba került, majd a budapesti Wallenberg-ház egyik szekrényében vészelte át a nyilas terrort. Első műve Ragyogó szívvel jelent meg 1945-ben. Helyzete mit sem javult a kommunista hatalomátvétel után, 1949 elhatározta, hogy disszidál. Akciója nem sikerült, börtöni vallatás közben a bal fülére megsüketült. Később dolgozott az Állami Ipari Tervezőirodában, majd újra műfordításokat vállalt és újra ismert lett a neve az irodalmi közegben. 1957-től kezdve a BBC magyar osztályának munkatársa volt, a brit külügyminisztérium felkérésére angol diplomatáknak tanította a magyar nyelvet. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. Hagyatékait a Petőfi Irodalmi Múzeumra hagyta.


Kapcsolódó cikkek

A szerző néhány ismertebb műve:

A szerző néhány ismertebb műve:

  • Heliáne (1947)
  • Az őrző könyve (1949)
  • Anibel (1955)
  • Sírőnevető (1972)
  • Golghelóghi (1976)
  • Özön közöny (1980)